Tisztelt Képviselő Asszony!

Válaszlevelét – melyet Rang Rita KKI vezető asszonynak küldött meg – köszönettel megkaptuk, de az abban foglaltakkal kapcsolatban engedje meg, hogy néhány gondolat erejéig a TMRSZ főtitkáraként reagáljak és megalapozott érvekkel, tényekkel vitassam álláspontjának helyességét.

A TMRSZ írásos meghívója valóban egy nappal a rendezvényünk megtartása előtt került kipostázásra az Országgyűlés ellenzéki pártjai vezetőinek. Nem gondoltuk, hogy egy parlamenti pártnak problémát fog okozni egy delegált elküldése Magyarország területén bárhová, hiszen a meghívó azt is tartalmazta, hogy az Elnök Urat hívtuk ugyan meg személyesen, de bárki mást szívesen láttunk volna. Úgy gondoljuk, hogy a helyzet fontosságára figyelemmel nem kioktatást, hanem gesztust érdemelt volna Magyarország legerősebb és legnagyobb létszámú szakszervezetének tiszteletteljes meghívás a Küldöttértekezletünkre.

A meghívó rövidsége nem az Ön által tévesen értelmezetteket sugallja – miszerint „az ilyen típusú meghívás pontosan azt sugallja, hogy valójában nem tartanak igényt a meghívott jelenlétre” -, hanem igazodott, illetve reagált az egyik ellenzéki párt kezdeményezésére. Az Ön sértő és téves feltevését engedje meg, hogy a leghatározottabban visszautasítsam a magam és munkatársaim nevében.

Leírtuk ugyanis a meghívóban és a könnyebb érthetőség kedvéért ismételten tájékoztatom ezúton Önt és mindazokat, akik a válaszlevele megírásához, annak kioktató hangvételéhez beleegyezésüket adták, hogy az MSZP augusztus 23-án egy értekezletet tartott. Ezen szakszervezetünk megfigyelőként részt vett. Az értekezleten részt vett kolléga 24-én az éjszakai órákba nyúlóan emlékeztetőt készített a történtekről, amelyet 25-én a hajnali órákban (éjjel 2 órakor) küldött meg a TMRSZ szekszárdi központjába és a lakhelyelhagyási tilalommal sújtott székhelyemre.

A kora reggeli órákban olvastam el a tájékoztatót, majd közvetlen munkatársaival, illetve a Vezetőségi Testület munkatársaival a rendelkezésre álló kommunikációs csatornák segítségével gyors tanácskozást tartottunk, értékeltük az emlékeztetőben foglaltakat és arra az elhatározásra jutottunk, hogy az egyébként is folyamatban lévő augusztus 26-i Küldöttértekezletünk szervezése során – figyelemmel az új körülményekre – meghívást küldünk többek között a Jobbik részére is.

A helyzet komolyságára figyelemmel – arra, hogy a Munka Törvénykönyve változtatásának koncepciója, annak munkavállalók milliói helyzetét rontani szándékozó tartalma már hetekkel korábban megismerésre került a közvélemény és az ellenzéki pártok számára is – nem gondoltuk, hogy az Országgyűlés ellenzéki pártjai bármelyikének is nehézséget okoz a legnagyobb rendőrszakszervezet udvarias hangvételű meghívóját értelmezni és egy fő akár képviselő személyt, akár egy külső szakértőt delegálni a helyzet fontosságára figyelemmel.

Úgy gondoltuk, hogy hetekkel az új Mt. koncepciójának megismerését követően a Jobbik kiforrott állásponttal rendelkezik és ezt nem csupán egy vagy két szakpolitikusa (az általunk egyébként tisztelt és elismert Volner János képviselő úr), hanem más, munkaügyekre szakosodott szakpolitikusa, ad abszurdum más képviselői is, vagy külső szakértőik is ismerik. A jelek és a tényeket tárgyilagosan értékelve ebben valóban tévedtünk.

Azonban nem a konkrét kormányzati elképzelések megvitatása volt a meghívás egyetlen szándéka, hanem az összefogás, az együttműködés, a közös fellépés, vagy a fellépések összehangolásának egyfajta következő lépcsőfoka az MSZP kezdeményezését nyitottan kezelve, arra reagálva. Ehhez úgy gondolom akár egy vezetőségi tag a pártjukból, akár más bizalmas munkatársuk delegálása indokolt lehetett volna, ahogy más országgyűlési párt élt is ezzel a lehetőséggel.

A fentiek megvilágításával a körülmények ragozásával csak érzékeltetni szerettem volna, a könnyebb megértés sikerességét erősítendő, hogy abszolút tévesen értékelték meghívásunkat annak tartalmát és komolyságát illetően is, amikor feltételeztek bármilyen mögöttes, sanda szándékot is. Mi is magunkból indulunk ki, ezért nem gondoltuk, hogy bárki is megkérdőjelezi szándékunk komolyságát és tisztességét.

Tehát hangsúlyozom, a meghívó és az esemény közötti „rövidség” objektív körülmények következménye, azaz egy 23-i értekezleten való részvétel, annak emlékeztetője megírását követően 25-én a helyzetet értékelve már egy meghívóban realizálódott. A Küldöttértekezletünket hónapokkal korábban elkezdtük szervezni, bizonyára megérti, hogy külön az Önök „rákészülésének” biztosításával nem számoltunk, fel sem tételeztük, hogy ez problémát fog okozni. Nem volt lehetőségünk sem anyagi, sem a résztvevők szolgálati kötelezettségei miatt egy újabb értekezletet megszervezni csak erre az egy, váratlan és előre nem tervezett napirend indokoltságára figyelemmel.

Ön azt írja: „Sajnáljuk, hogy szervezetük vezetése saját kommunikációs és szervezési hibái miatt lemond tagjaik valódi érdekvédelméről és képviseletéről, annak Országgyűlésben való megjelenítéséről.”

A fentiek miatt nem tudjuk elfogadni a fenti véleményüket annak abszurd és alaptalan jellegére figyelemmel, hiszen az Önök meghívása éppen arra irányult, hogy egy kötetlen eszmecsere, vitanap során első kézből, az utcán szolgálatot teljesítő közel 100 rendőrtől, a szakszervezet szakembereitől kapjanak az Országgyűlés ellenzéki pártjai valós, reális értékelést, helyzetelemzést, és keressük a közös fellépések lehetőségeit.

Záró gondolatul az alábbiakat írja:

„Ez nem méltó egy igazi szakszervezethez. Sajnos még nem törvénytelen, de ami késik, nem múlik – rajtunk.”

Kérem javítson ki, ha rosszul értelmezem ezt a mondatot, de úgy lehet csak értelmezni a szavait, hogy Ön, Bertha Krisztina Jobbikos országgyűlési képviselő pártja nevében azt az álláspontot közölte felénk, hogy a Jobbikon nem múlik az, hogy a TMRSZ „magatartását” szakszervezethez nem méltónak tartja, mivel a TMRSZ Ön szerint „lemond tagjaik valódi érdekvédelméről és képviseletéről, annak Országgyűlésben való megjelenítéséről” és ennek a jog szerint törvénytelennek kellene lennie és a Jobbik erre törekszik a jövőben.

Az Ön zárómondatára figyelemmel válaszlevelünket – és az Ön kioktató hangvételű válaszlevelét – nyílt levélként tesszük közzé azzal a szándékkal, hogy a Jobbik – mint az országgyűlés ellenzéki pártja – adjon egyértelmű és határozott választ arra, hogy egyetért-e az Ön által megfogalmazott fenyegetéssel. Ez a fenyegetés ugyanis nem ellenzéki pártra, hanem a kormánypárt szándékaival egybecsengő szövetségesi magatartásra, a TMRSZ kormányzati eltaposási, ellehetetlenítési szándékával való egyetértésre utal.

Tisztelettel kérem, tolmácsolja a Jobbik vezetőségének ez irányú felvetésemet, amennyiben a honlapunkon elhelyezett levelezésünk elkerülné a figyelmüket, hiszen az Ön fenyegetése nem másról szól, mint egy tiszteletteljes meghívás visszautasítása során egy kioktató és a jövőre szóló TMRSZ ellenes Jobbik fellépés szándékát. Ön nem első szám első személyben, hanem többük, a Jobbik nevében írta meg válaszát, mint írta: „…de ami késik, nem múlik rajtunk.”.

Rendkívül sajnálom személy szerint, hogy a szakmai együttműködés kiüresedését követően egy év elteltével, amikor a Jobbik már Európai Parlamenti és Országgyűlési képviselőkkel is rendelkezik egy meghívás kapcsán folytatott levelezés a második levélváltás után már olyan szintre jut, hogy Ön, a Jobbik képviselője a TMRSZ létjogosultságát, törvényességét megkérdőjelező kijelentésekre ragadtatja magát és a TMRSZ szétrombolásával fenyegetőzik.

Nem vártam el, hogy a Jobbik, vagy valamely prominens képviselője szót emeljen a TMRSZ főtitkáraként átélt meghurcoltatásom elfogadhatatlansága miatt, de azt sem vártam, hogy Ön a pártja nevében ilyen fenyegető tartalmú üzenetet fogalmazzon meg, vagy ne adj isten tolmácsoljon. Úgy gondolom, hogy ez nem a Jobbik 850 ezer fős szavazótáborának az egységes véleménye, még csak azt sem feltételezem, hogy egy ellenzéki országgyűlési párt frakciójának a hivatalos, vagy nem hivatalos véleménye, de a körülmények tisztázása mindenképpen megéri a kérdés egyértelművé tételét, az ügyben a Jobbik hivatalos álláspontjának a megismerését.

Létavértes, 2011. szeptember 9.

Tisztelettel:

Szima Judit főtitkár