A Margit-híd eredeti vázlatából kivágott részlet (1876)

A Margit-híd a főváros második állandó hídjaként 1872 és 1876 között épült, 1876. április 30-án avatták fel. Tervpályázatát 1871

-ben írták ki, melyen az első díjat Ernest Goüin francia mérnöknek ítélték és a Societé de Construction de Batignoles nyerte el a szerződést a híd megépítésére. A kiegyezést követően a szabadkőművesség azonnal megkezdte tevékenységét a nemzet életerejének elfojtására. Bizonyára sokak figyelmét elkerülte a korabeli tervrajzokon látható négy obeliszk, ami a szabadkőműves építészet egyik jellegzetessége.

Ismertek azon összefüggések, amikkel az emberek tömegének gondolkodása pusztán az építészetben használt geometriával, illetve szimbólumhasználattal a kívánt irányba befolyásolható. Ennek felhasználása a mindenkori hatalom céljaival összhangban történik. Az ilyen befolyásoknak sajátossága, hogy az embereknek nincs szeme hozzá, csak elmennek mellette, működését pedig a materialista gondolkodásmód korlátain belül felfogni nem lehet.

Alig több mint száz éve a kiegyezést követően a város középpontjában megjelentek a fent említett obeliszkek, melyek előrevetítették a hatalom céljait az arra fogékony szemek számára - ami a magyarságnak nem sokkal azt követően a trianoni katasztrófát jelentette. 

 A két szabadkőműves oszlop - „Boáz” és „Jákin” - közrezárja a leláncolt Szent Korona imitációt - a rablánccal megbénított Szent Korona (Szent Istváni Magyar Állam) hatóerejét bekerítő, lekorlátozó szabadkőműves-minőség

Ahogy a kiegyezést követően feldarabolták az országot, most előtérbe lett hozva a Magyarország területéből Borsod kiszakításával létrehozott cigány állam sötét képzete. A Szent Korona kiüresedve (imitáció), leláncolva, minden cselekedetét figyelik ugyanazok az Obeliszkek, melyek

az izraeli törvényhozást is ellenőrzik, de a francia forradalmat követően megtalálhatók Párizsban is a farkát behúzó oroszlán mellett - ami akár a leláncolt Szent Korona, kifejezi egy nemzet cselekvésképtelenségét. A szabadkőműves szimbolikában a két oszlop nazarenus ikeroszlopait szimbolizálja, melyet a szabadkőművesek inkább „Boáz” és „Jákin” néven tisztelnek, Salamon Templomának ikeroszlopai után.

További érdekesség, ha megfigyeljük a hídközepet és a Margit-szigetet összekötő szakaszt és képzeletben az útpályát tartó szerkezetet tükrözzük az útpálya felé, akkor kirajzolódik előttünk az elfektetett Eiffel-torony képe - amelynek szintén van mögöttes tartalma (magának az Eiffel-toronynak is), de ha nem volna, a leláncolt korona az oszlopok között még így is bőven elegendő negatív képzetet eredményez.

Fenyvesi Áron - Jövőnk.info