A képek kialakítása rekeszzománc.

A pánt vége forrasztott dróttal van lezárva (bordöur vonal) , ami azt jelenti, hogy soha senki nem akart oda több apostolképet felszerelni, mint 8 db-ot. Az így készült eredetileg.

Pantokrator zománcképe

A korona tetején található a teremtő Atya Isten. Az egész világon uralkodó Krisztus a kereszt alatt királyként, dicsőségben, trónuson (Pantokratorként)

Két oldalán ciprusfák (életfa a magyar népművészet visszatérő eleme, a meg nem született lelkek szoktak rajta lenni madáralakban), a nap és a hold találhatóak. Kezében az élet könyve. Paradicsomi kép.

A Boldogasszony jelképe a hold, a férfi Istenség jele a nap és a kettő az elválaszthatatlan egység. (a csángóknál még él az Istenanya Istenapa kifejezés).

Mai értelemben a Szűzanya és a Fiúisten (Jézus) jelképei.

Pantokrátor / mindenható; az ikonográfiában a Mindenség urának királyi jelvényeivel trónon ülő Teremtőt jelöli)

A kinövő kereszt is életfa motívumként tekinthető.

Ferde volt-e a kereszt?

Mint a képen egyértelműen látszik a kereszt ferdülése erős külső behatás eredménye. Ötvös vizsgálat megállapította, hogy a korona keresztpántjának durva sérülésekor ferdülhetett el.

A kereszt a közvetlen kapcsolat Istennel.

Ferdesége: A kereszt dőlésszöge (23.5 fok) pontosan megegyezik a föld keringési síkjához mért föld tengelyszögnek (ekliptika), magyarul ez a tengelyferdeség szöge. Ami érdekesebb, hogy a jelenlegi dőlt magassága azonos a keresztpánt szélességével, ami azonos az abroncs magasságával.

A Szent Koronán még egy liliomos kereszt is volt (hátul a Szűzanya képe felett), melyet János Zsigmond édesanyja Izabella királyné kormányzása alatt (1540 – 1553), vélhetően 1551-ben tört a királyné le róla. Tudjuk, hogy 1598-ban még Báthory Zsigmond tulajdonában van, de sajnos utána nyoma veszett.

Apostolképek:

Szent János apostol

„Akit szeret vala Jézus”  (János 13.23)

A legfiatalabb apostol. Jézus kereszthalálakor az egyetlen apostol, aki jelen van. Jakab testvére.

A konkrét felirat Jónás nevét is asszociálja, aminek megvan az újtestamentumi alapja, hisz Szent Péter atyja Máté evangéliumában Jónás, míg János apostol evangéliumában János. Továbbá Jónás Jézus előképe 3 napig volt a cetben, mint Jézus a kereszten.

Palesztinában, Kisázsiában térít.

Jelképei a madarak (sas- a ragadozó madár általában a felsőbb rendi származásra utal, a Szentlelket is jelképezi), de az evangéliumának szárnyaló tanítását is jelentheti.

Kezében az élet könyve, melyre keze mutat.

Az egyedüli apostol, aki végül (bár megfőzik, de túléli) 100 évesen természetes halállal hal meg.

A legjobb állapotban maradt kép, mely gyakorlatilag sértetlen, így felvetődik a kérdés, hogy talán a lehetséges út az övé?

Jézus az ő gondoskodására bízza édesanyját. Talán itt a magyar küldetés?

Szent Bertalan

A hiányzó Szent Bertalan kép helye a Fiú Isten mögött üres, ill. az 1983-as vizsgálatnál a felirata még megvolt (Artholó). Az 1983-as vizsgálatnál a felső sarkokban a Fülöp képhez hasonló indarészlet és a feliratból a „Artholo” volt még látható. Szent Bertalan zománcképét, aki szintén hitetlen volt, "bőrtelenítették" - szó szerint lenyúzták a Koronáról. Sorsa azonos lesz a koronán, mint az életben.

India és Arménia (Örményország) igehirdetője.(Az India nevet ez időben a görög és latin írástudók Arábia, Etiópia, Líbia, Párthus, Perzsa és Méd országra is alkalmazták !)

Mi lehetett a képen? Jelképeihez a kés és lenyúzott bőr is tartozik. (Cserzővargák védőszentje)

Szent Jakab

Szent Jakab apostol képe a keresztpánt hátsó részén.

A név felirata SCS IACOBVS; ahol az A betű megoldása különlegesnek mondható.

Jézus unokatestvére (Mária testvérének Salome fia)

Szent Tamás

Szent Tamás apostol képe a keresztpánt hátsó részén, a Dukasz kép mögött. Tamás Örményországban, a Kaukázusban, Észak Mezőpotámiában, Szkítiában térített. Képét a Dukasz császár képének barbár felszerelésekor két helyen átfúrták, a szegecselés átütötte a zománcképet – amint a hagyományban olvashatjuk: Szent Tamást lándzsákkal döfette keresztül az indiai Gundaphoros király.  Tehát a zománckép sorsa is azonos lett az apostoléval.

A képen olyan indamotívum van, mint Fülöp apostol képén.

Szent Péter

(Sanctus Petrus)

Szent Péter (szikla) apostol a korona keresztpántján , jobb oldalt , felül.

Ő hirdeti elsőként az Igét „pogány”- paganus (faluban lakók) között.

A pápák és halászok védőszentje.

„Te Péter vagy. Erre a sziklára építem egyházamat és a pokol kapui nem vesznek erőt rajta”

A mennyország őrzője (a föld s menny kulcsai)

Saját kérésére fejjel lefelé feszítették keresztre.

Szent András

Szkyta (párthus, méd, perzsa stb.) térítő.

Szent András apostol a keresztpánt jobb oldalának alján.

A kép rajzai madarak (Szentlélek) és kopt keresztek (sztavroszok)

Görögország és Skócia patrónusa

Szent Pál

Szent Pál apostol a keresztpánt bal oldalán.

A kép felirata SCS PAVLVS; itt az L betű formája különleges, mint a második U betűé. Ilyen típusú U betűt igen nagy számban találhatunk az ezer előtti kódexekben (ír unciális)

Kisázsiában, Szíriában térít. A „pogányok apostola”. Összefogta a szórványközösségeket.

(Damaszkuszi úton találkozik Jézussal és az üldözőből lesz apostol.)

Szent Fülöp

Szkytha térítő.

Szent Fülöp apostol a keresztpánt bal oldalán található, alul.

A kereszttel űzte ki a sátánt Mars templomából (Aranylegenda szerint)

Fejjel lefelé feszítették meg

Pártadíszek

A Fiúistentől jobbra és balra 4-4 db csökkenő méretű pártadísz. A két magasabb háromszög alak csúcsán 1-1 db. átfúrt ceyloni zafír. Háromszög – íves – háromszög – íves kiosztásban. A háromszög a férfi jelképe kékben a zöld. Az ívesek a nő jelképe zöldben a kék. Csökkenő mérete miatt a családra lehet asszociálni (Apa – anya - fiú gyermek- leány gyermek)

A legnehezebb azsúr zománc technológiával készült.

Technikai csúcs elkészíteni.

A párta folytatásában mindkét oldalon 9-9 db gyöngy van. (Istentriász- Szentháromság) A párta két szélén eredetileg liliom volt, ami Orseoló Péter ólompecsétjén látható. Hátul középen a Szűzanya kép felett liliomos kereszt volt, melyet Izabella királyné letört.

Jézus Krisztus pantokrator

A párta közepén található a földi uralkodó Fiú Isten - Krisztus képe, az Istentől származó földi hatalom és igazságos ítélkezés jelképével.

A zománckép tetején látható „szívkő”, a törött ametiszt, vélhetően Jézus szívét szimbolizálja. A képben a második ítélkezés és az utolsó ítélet együttese is benne van és ezek együtt meghatározzák a magyar nemzet küldetését is.

Az abroncs minden képe a Fiúisten felé néz. Elöl az erő hátul a megtestesülés (az áldott Szűzanya). Bal kezében és térdén a hétpecsétes könyv (végítélet) van. Jobb kezében ujjai között felmutatja az ostyát (kis fehér korongot, az Oltári Szentséget), mely a saját (Jézus ) teste !

Az akadémiai kutatás, pont a Fiúisten és az Atyaisten képének hasonlósága miatt állítja, hogy minek lenne két Jézuskép a koronán ha nem két részből készült volna. Pedig pontosan ez az egyik, ami teljes nyugalommal bizonyíthatóan egyszerre is jelen volt a készítés idejében a koronán, hiszen az Atyaisten képmása mellett a Nap és a Hold jelei, míg a Fiúisten képmása mellett – a megkülönböztetés végett – a Jézus Krisztus (IC –XC) felirat látható.

Az abroncs zománcképei:

Feltételezések szerint és logikusan egykor talán 4 angyal + 4 mártír?

Az első képpár (bal – jobb, mindkettő a központi Jézus kép felé néz)

Szent Mihály arkangyal az égi seregek vezére az apokalipszisben , a sárkány (Sátán) legyőzője. Isten hírnöke, közvetíti az Isteni hatalmat a földi uralkodónak.

„És vetteték a nagy sárkány, ama régi kígyó, aki neveztetik ördögnek és Sátánnak ki mind az egész föld kerekségét elhiteti, vetteték a földre…” (Jel.k.12.)

Szent Gabriel arkangyal. Szerepe azonos Mihály arkangyaléval. Szintén közvetíti az Isteni hatalmat a földi uralkodónak. Ő Isten hírvivője, küldöttje: „Üdvözlégy Mária….”

 A második képpár:

Szent György országvédő katonaszent képe Mihály mellett. A földi seregek vezére, a földi sárkány (Sátán) legyőzője Kappadókiában (Örmény ország). (a vértanú halála 303)

Szent Demeter országvédő katonaszent képe Gábriel mellett. A csatákban védik az uralkodót. Maximus császár prokonzulja, a Krisztusi hit térítője, melyért börtönbe vetik ahol megjelenik számára egy angyal koronával, ez világossá teszi számára a mártíromságot és a még erősebb hit védelmét.

A harmadik képpár:

Szent Kozma orvos szent, a György kép mellett. Feladata az uralkodó egészségének védelme. (vértanú halála 303)

Szent Damján orvos szent, Demeter képe mellett. Feladata az uralkodó egészségének védelme. (vértanú halála 303)

Orvosi hivatásuk alatt a gyógyításért pénzt nem fogadtak el.

Utólagos felszerelésű képek:

Kon kép:

Konstantin bizánci császár. Dukasztól balra. .(Bíborbanszületett VII. Konstantin bizánci cs.??? [ur. 913-959] lásd. Dukasz.

Méretét tekintve nagyobb volt, mint az eredeti keret, de levágtak belőle, hogy beférjen az eredeti kép helyére. Feliratának színe a többségtől eltérően piros.

Geobicasz (Géza) király. Dukasztól jobbra.

„Isten világosságát elérni törekvő király.” „Geobicász a türkök hívő királya”

Az akadémiai kutatás I. Géza királlyal azonosítja. A kérdés csak az, hogy melyikkel, mert ha Géza fejedelem is koronázott volt akkor ő volt I Géza, így megbukik a Dukasz-Géza koronaelmélet. Egyébként a kép egy használtabb tárgyról kerülhetett a koronánkra, mert a többi képhez képest erősebben kopott.

Dukasz Mihály (ur. 1071-78)

„Mihály, a rómaiak Istenhívő császára dukasz” (gr)

A kép semmilyen vonatkozásban nem kötődik a korona eszmeiségéhez. Betűi a Kon képpel együtt a többi képtől eltérően pirosak, mérete széltében és hosszában jelentősen meghaladja az eredeti keret méreteit.

A bizánci képek, feltételezhetően II. József alatt(1780-1790) kerülhettek rá, amikor a császár a koronát nem használja, azonban kiviszi az országból. Feltehetőleg a töröktől visszavett balkáni területeket kívánta volna Katalin cárnővel együttműködve birodalmához csatolni, és az így létrejött új Római (Szabadkőműves) Birodalom koronájának szánta volna az átalakított magyar koronát. E szabadkőműves elképzelésnek első uralkodójának II. Katalin cárnő unokáját szemelték ki, Konstantin Paulovics nagyherceget, mely megmagyarázhatja a Kon kép eredetét, egy bíborban született (császári sarj) és egy fiatal 18 év körüli uralkodó képében. (mindkettő felirata eltérően piros)

Az ekkori képcserére utal, hogy II. Lipót 1790-es koronázása előtt, a Rendek, hosszasan tanácskoztak azon, hogy tényleg a magyar Szent Korona került vissza hozzájuk Bécsből. Valami nem volt rendben a koronán. Feltehetőleg az oda nem illő bizánci képek okozták a gondot(Persze azt tudni kell , hogy a Szent Koronánkat ez idáig kizárólag a koronázáskor, tehát egy király életében egyszer lehetett látni és akkor is csak távolról. Ez alól kizárólag a koronaőr volt kivétel.)

A kép helyén 1613-ban teljes bizonyossággal a Szűzanya képe volt még látható! (Révay Péter Túrócz megye főispánja, koronaőr szerint, aki két koronázáskor vette ki ládájából a Szent Koronát és jól megfigyelhette azt, továbbá megerősíti a tényt, hogy református vallású létére nem állt érdekében a Mária tisztelet miatti valótlan állítás)

Az abroncs  kő díszítményei:  almandin, zafír, zöld üveg, akvamarin

Összegezve:

Egyesek szerint valaha Krisztus keresztjének egy darabját foglalták bele, míg mások szerint szent királyaink által vált szenté. Meglátásom szerint, azonban egészen más miatt lehet és kell szentnek tekintenünk. Ez az ok pedig nem más, mint annak jelképrendszere.

Koronánk méretrendszerének legkisebb eleme az 1 hüvelyk, míg a legnagyobb a 26 hüvelyk. Az 1 az isteni tökéletesség száma. A 26 a számmisztikában Jod-Hé-Va-He = Jehova, vagy Aleff, Adoján, Elahim avagy az Isten száma. Tehát a korona „isteni méretezésben” készült! 26 hüvelyk az abroncs belső körmérete, vonásban 314 (/100 = pi), mi által az király fejét, maga az Isten övezi. Mit mondanak számunkra a korona keresztpántjai? A vizsgálatok bebizonyították, hogy azokat a korona 1440- es sérülése miatt, 90 fokkal elforgatták a középen lévő „Krisztus” avagy Pantokrátor képpel együtt. Vélhetően azóta ferde rajta a kereszt. A keresztpántok: A korona felső része az Égi Birodalmat jelöli, míg az alsó a földit. Az Istennel a közvetlen kapcsolatot és az égi hatalmat a korona tetején lévő kereszt biztosítja és közvetíti az uralkodó számára. Az Atya köldökéből kinövő kereszt, egyben életfa motívum is. A négy keresztpánt a bibliai négy folyót jelenti, melynek közepén trónol a Teremtő Atya Isten, kezében az Élet Könyvével. Ez pedig magának a Paradicsomnak a képe. A keresztpánt képei eredeti sorrendben D-ről észak felé haladva: Tamás, Jakab, Pantokrátor, János és Bertalan, és Ny – Kelet-i irányban Fülöp, Pál, megint a Pantokrátor, mint központi kép, Péter és András. Az Atyához közeli 4 apostol az, aki különösen tanúja volt Jézus megdicsőülésének. Péter, János és Jakab látta a színeváltozást, míg Pál a damaszkuszi úton találkozik a Feltámadottal. A keresztpánt 8 apostola a „Hiszek egy Istenben..” kezdetű Apostoli Hitvallás, Fiúra és Atyára vonatkozó egy-egy sorát jeleníti meg szimbolikusan. És csak ez a 8 apostolkép így együtt jelenti az Apostoli Hitvallást! Ugyanez a nyolc van jelen a Genezáreti tónál lévő halászaton (János  21.)

A keresztpántokon 72 gyöngy található, ami a 72 tanítványt rejti magában (mellesleg a magyar vármegyék együttese, a Kárpát medencén kívüli területekkel együtt). Az ugyanitt fellelhető 64 kő, ami 8x8 a Nyolc Boldogságot rejti magában(mellesleg 64 vármegyénk volt a Kárpátokon belül). Egyben a 8 a mindenek felett uralkodó császárnak is a száma. Ezt a szimbolikát elvben csak császár viselhetné, király nem, kivéve, ha egyenrangú a császárral. Ez esetben azonban hatalma nem eredhet császártól, csak az Istentől. De a császári szimbólum azt is jelenti, hogy hatalma a pápától sem ered, mert ekkor a pápa ura maga a császár! Fülöp és András a szkíták megtérítője, míg Bertalan és Tamás Kis-Ázsiában és a Kaukázusban térített. Ezek pedig a magyarság ősi hagyományaira és területeire utalnak.  János és András mellett egyesek a Turul madarat vélik felfedezni, de lehet, hogy itt a madár a Szent Lelket jelképezi. Az abroncs eredeti képei az óramutató járása szerint a Jézus képtől kiindulva: Mihály arkangyal, Szent György és Kozma, Raffael arkangyal a mai Géza kép helyén (feltehetően), Szűz Mária a mai Dukasz Mihàly kép helyén (1613-ig biztosan), Uriel arkangyal a mai Konstantin kép helyén, Szent Domján és Demeter, végül Gabriel arkangyal. Tehát 4 angyal és 4 mártír, továbbá a Fiú Isten és az Istenszülő. Szent György és Demeter katona védőszentek, míg Szent Kozma és Damján orvosok. Feladatuk a királyt védeni a csatákban, valamint óvni az egészségét. Az arkangyalok Isten hírnökei és az isteni hatalom közvetítői. Nem véletlen, hogy a magyar király Isten kegyelméből való, apostoli király.  Szent Mihály az égi, míg György a földi sárkányt, avagy a Sátánt győzi le. Ez az örömhírnek és a végítéletnek a szimbóluma így együtt. Jézus képe felett az ametiszt 1849-ig szív alakú. Ez Jézus Szent Szívét jelöli, de egyben a tökéletesség jele is. Mária képe felett 1551-ig egy liliomos kereszt volt, amit fia, Szapolyai János Zsigmond erdélyi fejedelem számára Izabella királynő tört le, hogy az fiát emlékeztesse királyi születésére. A liliom a szüzesség jele. A liliom és a kereszt együtt Jézus és Mária együttes jelenléte, mikor a Szentlélektől fogant az Istenfiú. Így ez egyben a Szentháromság jele is. Jézus, a Pantokrátor és a liliomos keresztben rejtőző Lélek, egy ívben borul rá a király fejére. Krisztusban pedig egyesül a király, a pap és a próféta hatalma. És ez jellemző a magyar király hatalmára is. Lásd például szent királyaink isteni eredetű álmait. Az abroncsról eredetileg 5 csüngő lógott le. Ez Krisztus 5 szent sebének és egyben a hatalomnak a jelképe. De az 5. szentségre, a Feloldozás és Bűnbánat Szentségére is utal. Az uralkodó, ez által egyben főpap is. De utal Krisztus Melkizedek rendje szerinti főpapságára is. Ezek a csüngők csengésükkel voltak hivatottak az urakodót figyelmeztetni az isteni és emberi igazság meghallására. A csüngő 3 ágú levélmotívumban végződtek, amiben a Szent Háromság tűnik elő. Az abroncson 18 gyöngy látható, ami 9+9. Ez pedig megint az Istentriászt, a Szentháromságot fejezi ki. A párta 9 csúcsú transzuid dísszel rendelkezik, mely az ötvösművészet csúcsa – ide számoljàk az abroncs Jézus képét is -, az isteni hármasságnak, magának a tökéletességnek és az elpusztíthatatlan erőnek és energiának a jelképe.  A háromszög alakúak a férfi a kerekítettek a női jelképet testesítik meg. A párta 12 hüvelyk hosszú, amiben a 12 apostolt fedezhetjük fel. A pártát 9 kő zárja le, amelyeken piros-fehér-zöld színű virágok voltak. Ezekből mára csak 1 maradt meg. A piros a császár színe, de ez esetben az uralkodó Istené, a zöld a remény színe, míg a fehér az egyszerűség, ártatlanság és béke, valamint a lelki tisztaság jelképe. A három együtt az Isten eljövetelébe vetett reményt fejezi ki. A koronán két sorban 312 gyöngy található + kettő a díszeken , ez pontosan 314.(/100=pi)Ez pedig 26 tucat gyöngy, ami a Teremtő Isten szent számát rejti magában.

A Magyar Szent Koronán Nazianzoszi Szent Gergely 370-ben kifejtett Szentháromság tana tükröződik vissza, amit 381-ben a Konstantinápolyi Zsinat szentesített. A Szentek fején lévő dudor a bölcsességet jelöli, míg a korona latin betűi a hatalmat, a görög betűi pedig bölcsességet jelölik. A kétféle írásmód a korabeli vallási tárgyakon igen gyakori jelenség, mindig az előbbieket jelenti. A Magyar Szent Korona magában foglalja a keresztény hitvallást, az örömhírt és a végítéletet, a hit védelmét és tanítását. Zárt korona lévén pedig, mindez körülveszi az uralkodó fejét, és átadja annak saját hatalmát. Nem véletlen, hogy hazánkban a korona titokzatos teste és nem a koronás király uralkodik. A király csak megtestesíti a korona testét és végrehajtja annak jogait. Fentiek alapján megállapítható, hogy a korona készítésének idejében messzemenőkig a legnagyobb tudással rendelkező újtestamentumi keresztény ikonográf. (Készítője a legnagyobb hatalommal és tudással rendelkezett a földön, mert Isten irányította a kezét. Ez valójában megfigyelhető a másolatok készítőinél is elmondásuk alapján)

A korona, mint jelképrendszer a Szentháromság legtökéletesebb ábrázolása, keresztény jelkép, eredendően szakrális, tehát szent.

A Szent Koronát 1038 augusztus 15.-én a Szűzanyának felajánlotta Szent István és ezzel az egykori Boldogasszony imádó magyarokat és hazánkat is, összetartozásuk jeleként Mária segítő kezébe tette, jelezve a világ keresztényeinek az összetartozást. Ezért a keresztény világban mindenütt elismerve hazánkat Mária országaként, a Szűzanyát Magyarország királynőjeként ismerik el. (Regnum Marianum) A magyar Szent Korona, mely az Isteni égi hatalom és a szakrális földi hatalom közötti képviselő, nevezhetjük Szűz Mária királynő koronájának is. Tehát a Magyar Szent Korona a Szűzanya földi régense, megbízott képviselője is.

A korona fő és érdekes paraméterei

A Szent Korona súlya: 2056 gr. Az abroncs magassága 2 hüvelyk, külső kerülete 26 hüvelyk, a középső pártaelem magassága 2 hüvelyk, kupola magassága 5 hüvelyk. A készítés alapja az aranymetszés szabálya, melyben a Fibonacci számsor testesül meg.

A korona mértékrendszerének legkisebb eleme az 1 hüvelyk(a trónus mérete a mindenható képen), míg a legnagyobb a 26 hüvelyk(a koronaabroncs külső átmérője). 1 az Isten- Isteni tökéletesség, 26 a számmisztikában a Jod - Hé - Va - He = Jehova , az Isten száma. 26 hüvelyk az abroncs külső mérete(hüvelyk 25.4-5 mm), vonásban 314. a fejre illesztett koronánál a király fejét az Isten övezi (ezért nem vicc!!!)

A korona Isteni méretezésben készült!

Keresztpánt 72 gyöngye – 72 tanítványt jeleníti meg, de érdekes, hogy Magyarországnak ennyi vármegyéje volt a társult országokkal együtt.

A 64 vércsepp alakú kő 8x8 boldogság

A 8 egyébként a mindenek felett uralkodó császár száma.(a magyar király egyenlő volt a császárral, mert hatalmát közvetlenül Istentől kapta), de érdekes, hogy pont 64 vármegyénk volt a társult országok nélkül.

A jelenlegi 19 zománckép is érdekes, ha a megyéink jelenlegi számát vizsgáljuk meg, bár ez már igazságtalan Mátyás (Róth) „uralkodására” tehető.

Az alsó sorban 156 gyöngy, a felsőben 146 db található. A felső sorból kutatók szerint a Dukasz kép felszerelése miatt 10 db eltávolításra került. Ha ezt összeadjuk az 312  és hozzáadjuk a koronán lévő képeken lévő további két gyöngyöt akkor megint 314 et kapunk a koronán immár másodszor is. A 314/100 = 3.14 a közismert pi szám.

(Szerintem a gyöngyök eredeti száma 153–153 volt mint a Krisztusi halászatok halainak száma és a teljes rózsafüzér, így szerintem a Dukasz kép felszerelésekor 7 gyöngyöt vettek ki melyből három alulra került)