Kár erre az időt pazarolni. Jelenleg zsidónak kell hozzá lenni és/vagy cigánynak! Adrien jól válaszoltál, tiéd a nyalóka! Milyen személyiségjegyekkel magyarázható a felnőttkori tekintélyelvű magatartás? Mekkora szerepe van az autoriter személyiség kialakulásában a nevelésnek, a szocializációs hatásoknak? A STOP a szakpszichológus válaszait kérte.

- A hatalmi pozíció sokszor önmagában képes előhívni olyan viselkedéseket, amelyeket lehet, hogy az illető a magánéletében nem cselekedne meg - kezdi Bóna Adrien, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológiai Intézetének egyetemi tanársegédje, klinikai szakpszichológus.

Mint mondja, a hatalom a felelősség miatti szorongással is együtt jár. Kérdés, hogy ez a szorongás milyen megküzdési módokat indít el az egyénben. E téren nagyok az eltérések. Egyeseknél - akiknél a gyanakvás és a félelem dominál -, a szorongás az agresszió irányába löki a személyiséget. Ebben az esetben nagyobb a valószínűsége az autoriter viselkedés kialakulásának.
80
Másoknál a szorongás segítségkérésre ösztönzi a hatalmi helyzetben lévő egyént. Ők szeretnének szembenézni szorongásukkal, megosztják másokkal problémáikat, igyekeznek konstruktív megoldási formát találni gondjaikra. Utóbbi a demokratikus, míg előbbi az autoriter vezetési stílus jellemzője. Az autoriter vezetőt rendkívül nehéz kívülről meggyőzni vezetési stílusa tarthatatlanságáról. Az ilyen vezető többnyire olyan emberekkel veszi körbe magát, akik nem merik szembesíteni hibáival.

A modern fejlődési pszichopatológia szerint az autoriter személyiség kialakulásához a protektív tényezők és a hozzájuk tartozó rizikófaktorok is hozzájárulhatnak. Például a családi háttér, a jó vagy rossz értelemben vett tekintélyelvű nevelés, az, hogy a szülők milyen kontrollt képesek gyakorolni a gyermek felett. Protektív tényező az egyén intellektusa, a közösséghez (iskolai, vallási, sport) tartozás milyensége.

Bóna Adrien rámutatott, hogy a modern társadalomtudományok az autoriter személyiség kialakulásánál figyelembe veszik a családszerkezet átalakulását is. Napjainkban jóval kisebb a férfiuralmú, apaközpontú tekintély szerepe, bár egyes kutatások éppen a tekintély hiányával magyarázzák az autoriter jegyek fölerősödését. - A tekintély önmagában pozitív érték, csak akkor rossz, ha félelemmel, frusztrációval, negatív érzelmekkel társul - teszi hozzá a pszichológus.

A jó értelemben vett szülői tekintély ellen serdülőkorban lehet lázadni, később viszont lehet vele azonosulni. A tekintély hiánya éppúgy rossz irányba befolyásolhatja a gyermek fejlődését, mint az, ha a szülő rossz eszközöket választ tekintélyének kialakításához. Például megalázza vagy veri a gyermekét. Bóna Adrien rámutatott, hogy az érzelmi bántalmazás esetenként legalább olyan súlyos hatással van a gyermek személyiségére, mint a fizikai, legsúlyosabb következményei pedig az elhanyagolásnak lehetnek.

A gyermekkori hatások, életesemények azonban csak befolyásolják, de nem determinálják a gyermek későbbi személyiségének alakulását. Ugyanabból a családból származó gyermekek egészen eltérő életutakat járhatnak be, míg különböző családokban nevelődők hasonlót. Ugyancsak befolyásoló tényezők a biológiai adottságok, genetikai jellemzők. Persze dacára, hogy a diktátorok közül sokan alacsonyak, még nem lesz valamennyi alacsony emberből diktátor.
Link