Pontosabban: korlátlan jog a zsidó főnököknek és tulajoknak, ha a zsidó parlament ezt "elfogadja". Könnyebb lesz az elbocsátás, fegyelmi rendszert vezetnek be, megyénként változó lesz a minimálbér, ráadásul megszüntetik a kávészünetet is. A STOP összegyűjtötte, hogy mik lesznek a munka törvénykönyvének jelentősebb változásai.

Üresen tátongó padsorok előtt kezdődött szerdán az új Munka törvénykönyvének parlamenti vitája. Czomba Sándor, foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár hangsúlyozta, a kormányprogram egymillió új adózó munkahely létrehozását határozta meg célként 2020-ig.

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek elnöke szerint ugyanakkor a tervezet alapján "többet kell majd dolgozni kevesebb fizetésért, nő a jogi kiszolgáltatottság, az OÉT likvidálása után pedig a kormány megtámadja a helyi szakszervezeteket is".

Csütörtökön 94 pontból álló módosító csomagot küldött a képviselőknek négy szakszervezet a törvénykönyvhöz kapcsolódóan, mert úgy vélik, hogy a tervezet jelenlegi formájában is rontja a munkavállalók pozícióját, és nem növeli a foglalkoztatottságot.

Múlt héten a Liga Szakszervezetek országosan mintegy száz helyen tartottak félpályás útlezáró demonstrációt azért, hogy a kormány ismét tárgyaljon velük a Munka törvénykönyvéről. Ezután Gaskó István, a szakszervezeti szövetség elnöke hétfőn bejelentette: ha nem vonják vissza a munkavállalókat hátrányosan érintő módosításokat, akkor 2-3 napos útlezárásokat tarthat a Liga.

Nehéz helyzetben a szakszervezetek

Érdemes megjegyezni, hogy a tervezet újabb lépést tesz a szakszervezetek leépítésére. Korábban beszámoltunk arról, hogy az érdekegyeztetés rendszerének módosításával tulajdonképpen felszámolták a központi konzultációt. Az új Munka törvénykönyve azonban végső rohamot indít a szervezett érdekvédelem ellen.

Ennek apró, ám nagyon fontos eleme, hogy megszüntetnék azt a szokást, miszerint a munkáltató köteles levonni a szakszervezeti tagdíjat a munkavállaló béréből. Egy ilyen rendszerben könnyen megeshet, hogy a szakszervezetek nagyon nehéz anyagi helyzetbe kerülhetnek, amely ellehetetlenítheti feladatellátásukat.

Nem lesz gond az elbocsátás

A tervezet szerint egyébként a jövőben egyszerűbb lenne felmondani a munkavállalónak, és ha kiderül, hogy a felmondás jogellenes volt, a munkáltatónak legfeljebb 12 havi bért kell kártérítésként fizetnie.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: "ilyen helyzetben azt mondani, hogy túlvédettek lennének a munkavállalók, egyszerűen pofátlanság".

Az új törvénykönyv lehetővé teszi továbbá, hogy ne csak a kollektív szerződésben, hanem az egyéni munkaszerződésben is fegyelmi rendszereket vezessenek be, amit eddig csak szakszervezeti beleegyezéssel lehetett megtenni.

A tervezetben szerepel, hogy ágazatonként és munkakörönként, sőt, akár megyénként is eltérő lenne a minimálbér értéke. Előfordulhat tehát, hogy ezen túl valaki Szabolcsban kevesebbet keres majd ugyanazért a munkáért, mint Győr-Moson-Sopronban.

Gúr Nándor MSZP-s képviselő frakciótársaival közösen élesen bírálta a területi minimálbér bevezetésének lehetőségét, amely a szocialisták szerint tovább mélyíti az országrészek közötti különbségeket.

Nem lesz kávészünet sem

A javaslat megtartja a műszakpótlék intézményét, ugyanakkor megszünteti a 14 és 18 óra közötti munkavégzés esetén járó pótlékot, valamint a megszakítás nélküli munkarend indokolatlan külön pótlékát is. Nemény András (MSZP) szerint az emberek ma nem azért végeznek túlmunkát, mert szabadidőre vágynak, hanem azért, mert szükségük van a pénzre a megélhetésükhöz.

A szabadság kiadásáról, valamint a felmentésről szóló új szabályok ráadásul tovább növelik a foglalkoztató lehetőségeit. Ezzel kapcsolatban a törvényt előkészítő egyetemi szakemberek kiemelték, többségük a gyakorlatban eddig is így érvényesült - a jogszabályokkal teljesen ellentétesen.

Az új rendelkezések jelentősen rövidítenék a munkaközi szünetet. Az ebédszünetre a jövőben mindössze húsz perc állna rendelkezésre, a munkavállalók pedig elbúcsúzhatnak a kávészünetektől is. Az új törvény megteremti a munkavállalói biztosíték (azaz kaució) intézményét, amely létező jogintézménye volt a magyar munkajognak - az 1930-as években.

Az Országgyűlés csütörtöki ülésnapján módosító indítványt adott be a kereszténydemokrata Pálffy István, aki december 24-ét is munkaszüneti nappá nyilvánítaná.
Link