Az eredeti tervek szerint csütörtökön kellett volna előállnia a Magyar Bankszövetségnek azzal a javaslatcsomaggal, mely az eddiginél sokkal szélesebb körben kínálna megoldásokat a devizahitel-probléma kezelésére. A lényeg a többes szám: nincs ugyanis egyetlen tuti, minden adós esetében egyaránt bevethető, rövid távú megoldás. Akad ellenben olyan példa, amely megmutatja, hogyan lehet hasonló gondokat a lehető legkisebb kárt okozva kezelni. Úgy tudjuk, a magyar bankvezérek mérlegelik azt is, amit Írországban alkalmazott az ottani jegybank.

Csütörtökön kellett volna letenniük a bankoknak a kormány elé azt a javaslatcsomagot, melyben megfogalmazzák, milyen további lépésekkel segítenék a devizahiteleseket, azonban a határidőt végül jövő hétfőre tolták. Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke Matolcsy Györggyel közösen tartott sajtótájékoztatóján november elején jelentette be, hogy két héten belül intézkedési javaslattal állnak elő a svájcifrank-probléma megoldására. A megállapodás értelmében a csomagot az Erste, az FHB, a K&H, a CIB, a Raiffeisen és az OTP vezetői dolgozzák ki. A kormány pedig mindaddig nem lép, míg meg nem ismeri a bankárok álláspontját.

A hvg.hu banki forrásokból úgy értesült, hogy a bankok meghagynák a kedvezményes árfolyamkorláttal igénybe vehető végtörlesztést, ugyanakkor arról próbálják meggyőzni a kormányt, hogy a veszteségeket egyenlően osszák meg az állam, a bankok és az adósok között (jelenleg ugyanis az árfolyamveszteséget egyedül a bankoknak kell lenyelniük). Úgy tudjuk, a bankok arról is lebeszélnék a kormányt, hogy újabb és újabb intézkedésekkel a teljes devizahitel-állománytól megszabaduljon. A hvg.hu információi szerint a javaslatcsomagot kidolgozó bankvezérek mérlegelték azokat a megoldásokat is, amelyeket az Ír Központi Bank dolgozott ki a késedelmes, illetve nem teljesítő jelzáloghitelek kezelésére.

Nincs tuti megoldás

Talán véletlen egybeesés, de az ír megoldás lényege nagyjából az, amit Matolcsy György mondott a két héttel ezelőtti sajtótájékoztatón: a nemzetgazdasági miniszter szerint nincs olyan varázsvessző, amivel 1 millió devizahitelest könnyedén ki tudnának hozni a szorult helyzetéből, ezért sokféle megoldásra van szükség. Az Ír Központi Bank éppen arra építette a késve vagy egyáltalán nem fizető jelzáloghitelesekre kidolgozott stratégiáját, hogy nem lehet egy csapásra megoldani a problémákat. Ehelyett lehetőleg minden egyes adós helyzetére a legmegfelelőbb egyedi megoldást kell megtalálni, amely elősegítheti a hiteltörlesztés fenntartását.

Patai Mihály Orbán Viktorral és Matolcsy Györggyel, még tavasszal Fotó: MTI / Kovács Tamás

A kidolgozott stratégia ugyancsak fontos eleme, hogy az Ír Központi Bank szigorú szabályokkal védi a bajba jutott adósokat, de csak akkor, ha együttműködnek a bankjukkal. Az erős fogyasztóvédelem mellett a bankoktól viszont elvárja, hogy a késedelmes hiteleket prudensen kezeljék, vagyis vigyázniuk kell a forrásaikra és figyelniük kell arra, hogy mely adósmentő megoldások okoznak nekik kevesebb kárt. Vagyis az ír jegybank arra törekszik, hogy összességében minimalizálja a pénzügyi válság további költségeit, akár az adósokról, akár a bankokról van szó, ugyanis Írországban idén már fel kellett tőkésíteni a bankokat az adófizetők pénzéből. Az intézmény hangsúlyozza is, hogy ez körültekintő, gondos tervezést igényel minden új intézkedés esetében. Ahogy műteni sem baltával kell, hanem szikével, óvatos és pontos vágásokat ejtve.

Meglehet persze, Matolcsy a magyar kormány eddigi adósmentő ötletelésére célzott, ami azonban éppen az ellenkezője az ír szemléletnek. Nélkülözi ugyanis a körültekintő precizítást és a rendszerszemléletet is, hiszen a kedvezményes végtörlesztéssel például olyan károkat okoz a bankrendszernek, ami a még inkább beszűkülő hitelezésen keresztül fékezi a magyar gazdaság növekedését is (és több csatornán keresztül károsan érinti azokat az adósokat, akik nem tudnak kiszállni a devizahitelükből).

Kódex a bajbajutottaknak

Az ír megoldás nagy része egy 2009-ben hatályba lépett magatartási kódexben (pdf) található, amelyben az ír jegybank meghatározta, hogyan járhat el késedelembe esett adósaival szemben egy hitelintézet (az addig is létező fogyasztóvédelmi kódex előírásain túl). Nagyon fontos, hogy az új kódex nem minden adósra vonatkozik, csak azokra, akiknél a hitel fedezete az egyetlen vagy a fő tulajdonuk (jellemzően ez az otthonuk).

A kódex előírásai szerint amikor az adós 31 napos késedelembe esik, a hitelintézetnek azonnal kapcsolatba kell lépnie vele, közölnie kell a tartozás összegét és meg kell állapítania a késedelem okát. A hitelintézetnek gondoskodnia kell arról is, hogy minden olyan információt érthetően közöljön az adóssal, amely a késedelmes tartozás kezelésével kapcsolatos. Emellett egy információs füzetet is át kell adnia neki, amelyben tájékoztatja a kódexben megszabott jelzáloghátralék-rendezési eljárásról, az alternatív törlesztési megoldásokról, az ezekhez szükséges feltételekről, valamint a nem együttműködő késedelmes ügyfeleket terhelő díjakról, illetve a várható jogi lépésekről. A bankoknak emellett a honlapjukon is fel kell tüntetniük a késedelmes ügyfelekre vonatkozó információkat.

Írország a válság közepén Fotó: AP Photo/Peter Morrison)

A kódex 12 hónapos moratóriumot ír elő, mielőtt a hitelintézet jogi lépéseket kezdeményezhet a késedelembe esett lakástulajdonos ellen, de ez csak akkor és addig jár, amíg az adós együttműködik. Ha nem működik együtt vagy megtéveszti a hitelintézetet, esetleg szerződést szeg, akkor a bank szabad kezet kap a jogi lépések megtételére (végső soron a végrehajtási eljárás megindítására).

Alternatív megoldások

A tájékoztatást követően az adósnak és a banknak meg kell állapodnia arról, hogy az adós hogyan dolgozza le a hátralékát, és hogyan kezelik a fizetési nehézségeit. A tervnek összhangban kell lennie az adós és a hitelező érdekeivel. Fontos kitétel, hogy a hitelezők nem alkalmazhatnak büntetőkamatokat vagy késedelmi díjat azoknál az ügyfeleknél, amelyek részt vesznek a programban. Ennek háttterében az a megfontolás áll, hogy a bankok ne súlyosbítsák a késedelembe esett adósok helyzetét, ami hosszabb távon nekik sem biztos, hogy megéri, ha ezzel megnövelik nem teljesítő hiteleik arányát.

A fizetési nehézséget áthidaló terv leggyakrabban egy alternatív törlesztési módot jelent. Ehhez az adósokkal ki kell töltetni egy, a háztartásuk részletes bevételeiről és kiadásairól szóló formanyomtatványt, ami megkönnnyítheti egy alternatív fizetési mód kidolgozását, és az adósnak kötelezettsége teljesítését (Magyarországon ilyen vizsgálatot alkalmaznak a bankok a hitelszerződés megkötése előtt).

Az ír bankok által alkalmazott alternatív törlesztési megoldások egy része Magyarországon is ismert. Az egyik megoldás például az, hogy az adósnak egy ideig csak kamatot kell fizetnie, vagy futamidőhosszabbítással csökkenthetik a törlesztőrészletek összegét. Annak, aki egyáltalán nem tudja fizetni a hitelét, egyes esetekben a tartozást hozzáírják a tőkéhez. Gyakori megoldás az is, hogy a hitelintézet egy ideig elengedi a kamat egyharmadát.

Kemény tempó

A bankok megoldásainál még fontosabb, hogy az Ír Központi Bank szigorú és folyamatos ellenőrzéssel kemény tempót diktál a bankoknak a hiteltartozások kezelésében, és az átütemezési alternatívák minél szélesebb választékát akarja elérni. Elvárja például a pénzintézetektől, hogy felülvizsgálják, mennyire hatékony és elégséges a hiteleik átütemezése, és modellezniük kell a különböző megoldások hatásait is. Emellett a hitelintézeteknek félévente minden egyes megállapodást felül kell vizsgálniuk, illetve negyedévente jelenteniük kell a központi banknak, hogy halad a késedelmes hitelekre kialakított stratégiájuk.

Fontos alapelv, hogy a felkínált megoldást az adós fizetőképességére alapozzák, és kerüljék el az olyan irreális törlesztési módokat, amelyek az adós visszaeséséhez vezetnek, mert nem tudja teljesíteni a feltételeket. A megoldásoknak ugyanakkor nem szabad megengedniük, hogy azok, akik képesek teljesíteni a kötelezettségeiket, kibújjanak a normális törlesztés alól. Ez az utóbbi az egyik szintén legfontosabb ökölszabály.

A menthetetlenek

Az átütemezések és a halasztások többet ártanak, mint használnak azoknak az adósoknak, akiknek már nem állítható helyre a törlesztése, hiszen a halmozódó késedelmek csak növelik az összeget, amit a banknak végül vissza kell majd fizetniük. Az ír jegybank ezekre az esetekre elsősorban a csődeljárásról szóló törvény tervezett módosításában látja a megoldást, ami lehetővé tehetné a csődeljárás alkalmazását a jelzáloghitelesekre is. Egy másik kiút a menthetetlen hiteleseknek az ingatlan bérlakássá alakítása, melynek köszönhetően az otthonukban maradhatnak.

Ez a magyar állami tulajdonú eszközkezelővel ellentétben sokkal inkább piackonform lehetőség, ugyanis ott a bank szerezheti meg az ingatlan teljes vagy részleges tulajdonjogát úgy, hogy az adós a bérlőjévé válik. Ha ez az út nem járható, akkor az adóst szociális bérlakásprogramra kell jelölnie a banknak, és mielőtt visszaveszi a lakást, lehetővé kell tennie, hogy az ingatlanban maradjon, amíg a hatóságok megfelelő elhelyezést nem biztosítanak.

Ennek a csomagnak a nagyszerűsége abban rejlik, hogy minden érintett rétegre gondol, és mindenkinek kínál valamilyen megoldást - kérdés, hogy a magyar példa ilyen lesz-e.