A kormány 1000 milliárdos kiigazítással kezdte a jövő évi költségvetését. A javítás után a parlament elé került a költségvetés, melyet a 2/3 kérdés nélkül el fog fogadni. Valamennyi szakértő szerint a költségvetés álmodozás, már most működésképtelen, hiányos, ráadásul fantáziáláson alapszik.

A kormány eleve azzal számol, hogy nőni fognak a cégek adóiból befolyó összegek, ugyanis a kormány 3%-os befektetési növekedéssel számol. Nem veszi figyelembe, hogy idén 8 százalékkal csökkentek a befektetések. Több termelő cég szűnt meg, mint amennyi létrejött, az építőipar romokban hever, és ebben a szegmensben nem is várható javulás a bankok helyzete miatt. Ez azt jelenti, hogy várhatóan az iparból befolyó összeg csökkenni fog, melyet adóemelésekkel, új adónemekkel, áfaemeléssel próbál a kormány kipótolni. Ezek viszont további versenyképtelenséget okoznak a vállalkozásoknak, amely növelni, és nem csökkenteni fogják a cégek megszűnését, és további befektetési visszaesést okoznak.

A kormány kivégezte az egészségügyet. Tovább csökkent az egészségügy támogatása 80 milliárd forinttal. Nem jut pénz a tönkrement mentőautók javítására, cseréjére, a kórházak kompenzációjára, így újabb kórházak válhatnak működésképtelenné, mert a gyógyszercégek csak a számlák rendezése után szállítanak újabb szállítmányokat. Nem lesznek fizetésemelések, ami tovább növeli az orvoshiányt. Ráadásul a kormány a balesetek esetén a biztosítók nyakába varrja valamennyi költséget, amely miatt várható a biztosítások, főleg a gépjármű biztosítások költségémek emelkedése, ami így is borsos összeg.

Azon is érdemes lenne elgondolkodni, a kormány miért most erőlteti a pénzek visszafizetését, amikor a legrosszabb kondíciókkal kell visszafizetni. Az államadósságot 10 százalékkal akarják lefaragni a GDP 83%-áról 73%-ra. Az állam eddig ugyanis a felvett hiteleket a devizatartalékban tartotta, részben ebből fizetett. Devizából a devizát, az átváltással itt nincs gond. Mostantól azonban az adóforintokból fizetnek, ahol az átváltás miatt a visszafizetések valuta átváltása éppúgy érinti az állami hiteleket mint a magán hiteleket. Kormányunknak érdekes módon sokkal fontosabb a rossz kondíciójú visszafizetés és az, hogy a bankokba pumpálja vissza a pénzt most, amikor a zuhanó magán befektetések miatt a befektetésekre kellene a pénz, ahogy azt teszik a fejlett országok. Az állam nem veszi figyelembe a világpolitikai változásokat, és teljesen kiszolgáltatja Magyarországot a külföldi magán tőkének. A monetáris rendszer rendbetételével, állami beruházásokkal (nem útépítésekkel és egyéb baromságokkal!) igen jelentősen lehetne javítani a helyzetet, de látható, hogy a kormánynak fontosabbak a nyugati bankok, mint a saját rendszerünk és stabilitásunk.

Nőnek az adóterhek. Az állam 110 milliárd többlet bevételt remél a fizetések utáni adóemelésekből. Ami jelentősen fogja a hó végi fizetéseket érinteni. Jelentősen emelkednek az illetékek, a regisztrációs adó, amely az Európai Unión belül teljesen törvénytelen, de inkább fizetik a büntetést, mert az sokkal kevesebb, mint az abból származó bevétel. Emelkedik az áfa 25-ről 27 százalékra, amely a bruttó árakon legalább 5-8 százalékos emelkedést okoz, mivel mindennek - szállítás, raktározás, csomagolás, termelői árak, stb - áfája emelkedik és az árura terhelődik (még ha sok helyen visszaigényelhető akkor is, mivel a visszaigénylési idő sok, a tartalékok pedig kevesek, vagyis nem fogja senki előfinanszírozni az emelést). A kormány a jelenlegi vásárlási kedvvel számol, pedig egy ilyen áremelés a kevesebb fizetéssel kombinálva a kereskedelem csökkenését fogja eredményezni, ami kevesebb adóbevételt eredményez. Ha pedig ez bekövetkezik, akkor a költségvetés már eleve hiánnyal indít.

A kormány szerint rekordméretű 300 milliárdos tartalékkal rendelkezik a költségvetés. Mivel a költségvetés már a benyújtása előtt 1000 milliárdos (a tartalék több mint háromszorosa) hiánnyal indult, elmondhatjuk, hogy a költségvetés legnagyobb hátránya pont a tervezett előny. Ilyen hiányosságok mellet sokkal inkább beszélhetünk arról, hogy a költségvetés minimális szinten, vagy inkább nem rendelkezik tartalékokkal, vagyis feszített költségvetésről van szó. Azzal az a baj, hogy ha nem jönnek be a pénzek a terv szerint, az azonnal jelentkezik valahol. Közalkalmazotti béreken, egészségügyben, katonai vagy egyszerűen más finanszírozásokon például közútkezelőnél vagy földművelésnél.

A kormány elég merészen a kereskedelem jelentős erősödésével számol (megmagyarázhatatlan alapokon), amely a fizetések emelkedését eredményezi. 4 százalékos reálbér emelkedést jósolnak, ami egyszerűen lehetetlen. Amennyiben az árakban 5-8 százalékos emelkedés valószínű, akkor a fizetéseknek legalább 9-13 százalékkal kellene emelkedni, de mivel más adóemelések is lesznek, jószerével 15 százalékos béremelésekkel kellene számolni, hogy a fizetések reálértéke nőjön. Csökkenő iparral, és főleg 11 százalékos hivatalos munkanélküliséggel ez lehetetlen, egyszerűen nincs olyan bolond vállalkozó, aki fizetéseket emeljen, mivel munkahiány, és munkaerő többlet van. Sokkal inkább kell bércsökkenésekre, vagy stagnálásra számolni, ami a bérek 7-10 százalékos reálbér csökkenését mutatja. Ebben az esetben legalább ennyivel csökken reálértéken a vásárlások mennyisége.

Kemény Gábor - Jövőnk.info