Az árják valóban léteztek? Orosz régészek, akik Dél-Szibériában, Kazahsztán határán dolgoznak, azt gondolják, hogy igen. Egy 3000-4000 ezer éves civilizáció utáni kutatásaik politikai hullámokat keltenek. Egyes szibériai lelőhelyeket európai neonácik is felkeresték.

Miután a XIX. század elején brit és német nyelvészek hasonlóságokat fedeztek fel az indiai szent szövegekben használt szanszkrit és az európai nyelvek között, azon feltételezésüknek adtak hangot, hogy mindezek a nyelvek egy titokzatos árja kultúrából erednek, amely az időszámításunk előtti második évezredben meghódította Európát és Indiát.

E hódítók diadala ultranacionalista elméleteket eredményezett náci és hindu körökben, miközben igazolást szolgáltatott az indiai kasztrendszernek.

Arkaïm, az árják bölcsője?

«A probléma lényegében az, hogy régészeti adatokat alkalmazzunk egy nyelvi koncepcióra», magyarázza Charles Turcat, a Grenoble melletti Csodák Múzeumának igazgatója, aki az idén megszervezte az első nemzetközi kiállítást a dél-szibériai arkaïmi lelőhelyről. «Lehetségesnek tűnik, hogy azok a népek, amelyek ezeket a városokat lakták, ugyanazok, mint amelyek utána megírták a szanszkrit szövegeket, a Rig-Vedát és az Avesztát.

Személy szerint azt gondolom, hogy az indoeurópai nyelvek ősének több átadási vonala volt, az oroszok azonban meg vannak győződve róla, hogy az eredet Arkaïm és húsz másik ilyen típusú város. Több hasonlóságot is felfedeztek, nevezetesen a halottak eltemetésében.»

Ősszel a BBC leadta Bettany Hughes népszerű történész rádiódokumentumát, amely szerint Arkaïm és a társult városok az árja kultúra székhelye. A történésznő elmondta, hogy az utóbbi években európai neonácik zarándokoltak a szabadtéri múzeummá vált Arkaïmba, ahol számos, horogkereszttel díszített tárgyat találtak.

Oroszország is politikai jelentőséget tulajdonít Arkaïmnak, 2005-ben Vlagyimir Putyin is meglátogatta a múzeumot, felfedezője, Gennagyij Zdanovics, a Cseljabinszki Egyetem munkatársa kíséretében.

Gyümölcsöző kereskedelmi forgalom

Tagadhatatlan, hogy ezek a városok uralták a régiót és az Ázsiát Kelet-Európával összekötő virágzó kereskedelmi körforgalmat. «Az öt-hatezer évvel ezelőtt bekövetkező éghajlatváltozások szárazabbá tették a sztyeppéket, ami arra késztette a vadászatból és gyűjtögetésből élő népeket, hogy letelepedjenek és a mezőgazdasággal foglalkozzanak, mondja Charles Turcat. A környékbeli felszíni rézbányák létezését használták fel a régió uralására.»

Arkaïmot csak 1989-ben fedezték fel. 1991-ig a régióba külföldiek és régészek nem léphettek be Szverdlovszk katonai-ipari város közelsége miatt. Az orosz archeológusok nem kutathattak ott egy tervezett gát miatt, amely elárasztotta volna az egész környező sztyeppét. Felfedezéseik és a Szovjetunió felbomlása következtében a gátépítés végül elmaradt.

Azóta Gennagyij Zdanovics és kollégái igyekeznek megszilárdítani az elméletüket. A francia Anthropologie című szaklapban közzétett két tanulmányukban például megmagyarázzák, hogy a Rig-Vedában használt szanszkrit "pür" szó (franciául: pur, kiejtve: pür, jelentése: tiszta) általános fordításban «mennyei erődöt» jelent, de ugyanígy alkalmazható az általuk felfedezett városok együttesére.
Link