A Pofám leszakad mitképzelnek ezek magukról? Belepofáznak két független szuverén nagyhatalom dolgaiba mint oroszország és kína, ezeknek elgurult a gyógyszerük.Kínának tavaly majd 10 % -al nőtt a gazdasága kérdem én melyik imf " felügyelt országnak" nőtt tavaly 3 % nál

nagyobb mértékben a gazdasága ?

Átfogó reformokat, többek között a gazdaság feletti állami kontroll lazítását sürgeti Kínában a Világbank és a pekingi Államtanács fejlesztési kutatóintézetének közös tanulmánya. A dokumentum szerint Kína fejlődése válaszúthoz érkezett, a fejlődési csapda elkerülésére megfogalmazott javaslatok azonban komoly politikai akadályokba ütközhetnek.
Átfogó reformokat sürget Kínában a Világbank és a pekingi Államtanács fejlesztési kutatóintézetének (DRC) közös tanulmánya. A washingtoni szervezet által a múlt héten közzétett, politikailag érzékeny témákat is érintő 468 oldalas dokumentum szerint az ázsiai országnak komoly kihívásokkal kell szembenéznie gazdasága növekedési ütemének fenntarthatóságát illetően, a mélyreható strukturális reformok elmaradása esetén pedig egy súlyos válság sem kizárt.

A kínai fejlődés másik oldala képekben - kattintson!
A „China 2030” (.pdf) című jelentés természetesen elismeri, hogy Kína elmúlt bő három évtized során tapasztalt fejlődése „lenyűgöző”, ugyanakkor rámutat arra is, hogy az ország jelenlegi növekedési modellje fenntarthatatlan és egyenlőtlen. „Kína fordulóponthoz érkezett – nyilatkozta Robert Zoellick, a Világbank elnöke a tanulmány közzétételekor Pekingben – A közepes jövedelműből magas jövedelmű országgá válás menedzselése komoly kihívásnak ígérkezik; ha hozzávesszük, hogy a globális környezet a közeljövőben várhatóan bizonytalan marad, a változtatások fontossága még jelentősebb”.
A tanulmány hat területen javasol váltást: a piacgazdaság erősítésére irányuló strukturális reformokat; gyorsabb ütemű és nyíltabb innovációt; „zöldebb” fejlesztéspolitikát; kiterjedtebb társadalombiztosítási rendszer kialakítását; a fiskális rendszer megerősítését; és Kína nemzetközi szerepvállalásának növelését sürgeti. Változtatásokra van szükség a gazdasági- és versenyjog területén, csökkenteni kell a kínai gazdaság exportfüggőségét és a belső fogyasztást kell előnyben részesíteni, míg a bankrendszert kereskedelmibbé, a tőkepiacokat pedig szabadabbá kell tenni – olvasható a jelentésben. A felsőoktatás fejlesztése és földreform is szerepel a javaslatok között.
Szakértők szerint a Világbank átfogó összefoglalását adta Kína gazdasági helyzetének, de nem mondott sok újat az arra leselkedő kihívásokról. „Ezen kérdések nagy része már legalább egy évtizede napirenden van. Ehhez képest a jelentés még csak kísérletet sem tesz a (reformok) véghezvitelét hátráltató tényezők magyarázatára” – mondta a The New York Timesnak Nicholas Lardy, a washingtoni Peterson Intézet kutatója.
A Világbank kínai a gazdaságpolitika egy neuralgikus pontjára ugyanakkor mindenképpen rámutat: a tanulmány megfogalmazása szerint „Kína piacgazdasággá válása befejezetlen, (…) a kormányzat, az állami tulajdonú cégek és a magánszektor szerepének elkülönítését illetően az átláthatóság hiánya tapasztalható”. A jelentés azt írja, hogy a kínai állami vállalatok relatíve gyengén muzsikálnak, és – ha diplomatikusan is, de – a gazdaság feletti állami befolyás csökkentését szorgalmazza.
A reformok elmaradása esetén az eddig a „későn érkezők előnyéből profitáló” Kína könnyen a közepes jövedelmű országokat sújtó „csapdába” („middle-income trap”) eshet, azaz a termelékenység és a jövedelem növekedése könnyen stagnáló szakaszba juthat. „Amint egy fejlődő ország elér egy technológiai határvonalat (…) a közvetlen kormányzati beavatkozás visszavetheti a fejlődést (…) A gazdaságpolitika hangsúlya egyre inkább a magánszektor fejlesztésére kell, hogy irányuljon, biztosítva, hogy a piacok eléggé érettek az erőforrások hatékony elosztásához és a cégek elég erősek és innovatívak, hogy felvegyék a nemzetközi versenyt a fejlett szektorokban” – olvasható a jelentésben.
Párt vs. piac
Az állami irányítás enyhítése ugyanakkor politikai szempontból igencsak kényes kérdés. „Az egymillió dolláros kérdés, hogy mekkora változtatás lehetséges a politika állványzat lebontása nélkül? Milyen mértékű szabályozott reform lehetséges? Minél többet reformálsz, annál inkább lebontod a (politikai kontrollt)” – nyilatkozta a Wall Street Journalnak Arvind Subramanian, szintén a Peterson Intézet munkatársa.

Képeink a kínai fejlődésre leselkedő egyik veszélyről, a környezetszennyezésről - kattintson!
Habár a jelentésnek komoly súlyt kölcsönöz, hogy annak a kínai kormányt fejlesztéspolitikai tanácsokkal ellátó DRC is társszerzője, a dokumentum fogadtatása újabb bizonyítékát adta a párt és a piac viszonyával kapcsolatos kínai belpolitikai csatározásoknak. Egyes hírek szerint az állami cégeket felügyelő bizottság (SASAC) és a Kommunista Párt a nagyvállalati vezetők kinevezéséért is felelős szervezeti osztálya sem nézi jó szemmel a reformjavaslatokat.
A tanulmány elkészültében közreműködő kutatók szerint a SASAC komoly akadályokat gördített munkájuk elé, attól tartva, hogy az abban foglaltak befolyásának csökkentésére irányulnak – írta a The Wall Street Journal. A kínai The 21st Business Herald lap arról számolt be, hogy a SASAC „alkotmányellenesnek” és „a szocializmus alapvető gazdasági rendszerét felforgatónak” nevezte az állami befolyás csökkentésére vonatkozó javaslatokat. A politikailag kényes felvetések miatt a The Economist Kína-blogja szerint mindkét szerző szervezet a másikkal takarózik: míg a DRC részvétele miatt még a keményvonalas kínai politikusok sem bélyegezhetik „nyugati összeesküvésnek” a jelentést, addig a DRC a Világbankra háríthatja a reformjavaslatokat érő belső kritikákkal kapcsolatos felelősséget.
Míg a The Economist a közelmúltban egy fél lapszámot szentelt az államkapitalizmus sikereinek, a befolyásos pekingi Caixin üzleti lap röviddel a tanulmány közzétételét követően „Az államkapitalizmus határai” címmel közölt véleménycikket, amelyben elavultnak és a visszaélések és korrupció melegágyának nevezte a jelenlegi kínai gazdaságirányítási modellt. „Az állami kéz monopóliumokat teremt és tart fent, elfojtja a versenyt és aláássa a tisztességes piac (kialakulását) (…) Ha a reformok üteme továbbra is elmarad az állami tulajdonú tőke expanziójáétól, nemsokára nem az államkapitalizmus virágzásáról, hanem annak válságáról fognak beszélni” – írta a lap szerkesztője, kiemelve, hogy a kínai gazdaság feletti állami kontroll az elmúlt tíz évben folyamatosan nőtt.
Megfigyelők szerint politikai okokból kifolyólag valószínűtlen, hogy a párt a közeljövőbe számottevően csökkentse befolyását a gazdaság felett – különösen az idén esedékes vezetőségváltás fényében. A kínai piaci reformok eljövetelére várók ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a Világbank és a DRC közötti együttműködés kialakításában, illetve a tanulmány létrejöttében állítólag Li Kö-csiang (Li Keqiang), a miniszterelnöki poszt várományosa is kulcsszerepet játszott – így tehát könnyen lehet, hogy egy, az „alkotmányellenes” és „felforgató” reformpárti gondolatokkal szimpatizáló politikus lesz az ország második számú vezetője.
A Világbank mindenesetre javaslatainak fogadtatásától függetlenül bizakodó: a tanulmány szerint Kína sikeresen veszi majd a fejlődési akadályokat, és az optimista várakozás szerint a következő években átlagosan nyolc, míg az elkövetkezendő 20 év során átlagosan 6,6 százalékos növekedést produkálhat, így még 2030 előtt a világ legnagyobb gazdaságává válhat.
Link