Az "áldozatos munka" mint kifejezés napjainkban messzemenően elhasználódott, lejáratódott. Sajnos. Lózungokban, ígéretekben, érvelésekben számtalanszor belebotlik az ember, melyek mögött gyakorlati megvalósulás azonban még sincsen. Áldozathozatalra ugyanis nem mindenki képes.

Egyáltalán, mi az az áldozathozatal? Áldozatot hozni annyit tesz, mint egy magasabb cél érdekében az egyén számára kedvező tényezőkről lemondani, sőt hátrányt, vagy akár kárt is elszenvedni. Áldozatot hozni csakis önkéntesen lehet, ez még magasabb szintre emeli a meghozott áldozatot. Ez pedig nagyfokú alázatot is feltételez. Az áldozathozatal képessége tehát több, igen komoly feltételt foglal magában. Maga az áldozat pedig az elismerésében teljesedik ki végérvényesen.

Így hoz áldozatot az ifjú gyermeknevelő házaspár, amikor megvonja magától az élet számos kényelmét annak érdekében, hogy a felnövekvő gyermeknek több jusson. Áldozatot hoz a hazáját védő katona, amikor tulajdon életét teszi kockára a hon védelmekor. Áldozatot hoz egy gyülekezet, amikor adakozással, munkával felépíti Isten házát, mely ideális esetben a közösségi élet egyik központja. Áldozatot hoz a mozgalmi aktivista, amikor magánélete, esetleg szakmai karrierje helyett a Mozgalom építésének szenteli szabadidejét, vagy akár egész életét is.

Maga az egyén bizonyos szempontból gazdagodik is a meghozott áldozat révén. Áldozatot hozni ugyanis azt is jelenti: lemondani, nélkülözni tudni, egy célt feltétlenül elérni akarni. Ezek olyan tulajdonságok, melyek egy katonának, vagy egy szakpolitikusnak is a javára válnak.

Egy nemzeti szervezet fontos ismertetőjegye tagjainak áldozathozatali hajlandósága. Mivel az áldozathozatal a tettekben valósul meg, az áldozathozatali hajlandóság hangoztatása önmagában nem elég. Sem egyéni, sem szervezeti szinten. Ez ökölszabály.

Ma Magyarországon az áldozatos munkára képes emberek száma alacsony, az őket összefogó szervezeteké szintén. Magyarországon messze kimagaslik a Magyar Nemzeti Arcvonal és társszervezeteinek az áldozatos munkára épülő szellemisége, mely a tagság sehol máshol nem tapasztalható áldozathozatali hajlandóságában is megnyilvánul. Ez a szellemiség kifelé nézve véd, kívülről tekintve pedig vonz, nem véletlenül. Nem a jelenlegi világ szabályaira épül, mégis evilági keretek közül valósul meg. A jelen világ szabályrendszeréből kilépni képtelen emberek pontosan ezért minduntalan értetlenül állnak ezen jelenség előtt és ez így jobb nem is lehetne.

A jövő Magyarországa az áldozatos munka révén már most, ebben a pillanatban is épül, szépül. Folyamatosan. Romjaiból építjük újjá és szebb lesz, mint valaha. Mi látjuk és értjük: mert mi magunk építjük...

Németh Krisztián – Jövőnk.info