A Vatikán történetében először került fel a pénzmosásgyanús államok amerikai listájára, éppen akkor, amikor intézkedésekbe kezdett az átláthatóság növelése érdekében. Közben ráadásul korrupciós botrányok sorra rázza meg a pápai államot.

Pénzmosás gyanúja a Vatikán bankjában, merényletterv a pápa ellen, hackertámadás és egymással viaskodó bíborosok - egy készülő Dan Brown-regény ajánlója is lehetne mindez, de a pápai állam valóságos gondjairól van szó, hiszen hetek óta botrányok sora tépázza a Szentszék hírnevét.

A csapások sorában a legutóbbi az volt, hogy a Vatikán, történetében először, felkerült az Egyesült Államok külügyminisztériumának kábítószer-csempészet elleni küzdelemről kiadott éves jelentésében annak a 68 országnak a listájára, amelyekben "nyugtalanító a helyzet" a pénzmosást és más pénzügyi bűncselekményeket illetően.

Ebben a nem túl elegáns csoportban még többek között Csehország, Jemen, Egyiptom, Vietnam, Dél-Korea vagy éppen Magyarország  is szerepel, a besorolás pedig csak egy fokozattal jobb a legrosszabbnál, annál a minősítésnél, amelyet már az egyértelműen pénzmosással fertőzött országoknak tart fönn az Egyesült Államok.

Az AP hírügynökségnek név nélkül nyilatkozó egyik amerikai kormányzati illetékes a leminősítés okai között az utóbbi időben kipattant botrányokat említette, és azt, hogy nem világos, mit tesz a Szentszék a nagyobb átláthatóság és biztonság érdekében, illetve, hogy mennyire hatékonyak az intézkedések, amelyeket bejelentett. Az amerikai verdikt szerint tehát a Vatikán potenciálisan sebezhető a pénzmosás szempontjából, főleg, hogy a Szentszék és a világ többi része között jelentős nagyságú összegek fordulnak meg.

Most akartak megjavulni

A negatív amerikai vélemény időzítése azért érdekes, mert a Vatikán tavaly kezdett bele egy átfogó pénzmosásellenes program megvalósításába, és általában is egyre több mindent tesz azért, hogy ellensúlyozza a hosszú évtizedek alatt kialakult rossz hírnevet. XVI. Benedek pápa 2010 év végén bocsátotta ki a rendeletet, amely szabályozza a Vatikán pénzügyi intézményeinek tevékenységét, átláthatóbbá és követhetőbbé téve a Szentszék pénzügyi tranzakcióit. Az intézkedésekre szükség is volt, mert a nemzetközi pénzvilág - ahogyan a Wall Street Journal fogalmazott -  a Vatikánt "titkolózó, botrányoktól szabdalt adóparadicsomnak tartja".

A Vatikán - amelynek pénzügyi rendszere függetlenül működik az olasztól - saját pénzügyi felügyeletet hozott létre, ennek feladata, hogy nyomon kövesse a pápai állam valamennyi pénzmozgását, és kiszűrje a gyanús ügyleteket. Az utóbbi hetekben pedig három fontos ENSZ-egyezményt írtak alá, így aztán eddig bizakodással várták a nagy tesztet. Az Európai Bizottság júniusban tervez döntést hozni arról, hogy a Vatikán felkerülhet-e az úgynevezett "fehér listára", vagyis megfelel-e a legszigorúbb terrorizmus- és pénzmosásellenes uniós szabályoknak.

Vatileaks

A nagy elszánás mellett azonban sokkal nagyobb figyelmet kapnak azok az utóbbi időben kirobbant botrányok, amelyek éppen azt bizonyítják, hogy még nagyon sok a tennivaló az átláthatóság terén. A botrányok sora február közepén kezdődött, néhány nappal az előtt, hogy a pápa huszonkét új, a pápaválasztásban majd részt vevő bíboros beiktatására készült. 

A Vatikán legbelsőbb köreiből kiszivárgott egy bizalmas levél, amely arról számolt be, hogy az egyik bíboros kínai látogatásán pápa elleni merénylet tervéről beszélt, amelyet még idén végrehajtandó. Mivel a levél feltehetőleg a legfelsőbb körökből került ki, az olasz média azt feltételezte, hogy a botrány éppen úgy része az utódlás körül kialakult játszmáknak, mint az, hogy egyre több korrupció- vagy pénzmosásgyanús szerződésről jutnak ki információk a titkait történelmileg a legszigorúbb védelem alá helyező Vatikánból.