euró a kezdetektől hibásan végrehajtott vállalkozás, és az európai vezetők mai generációja elmulasztotta a valutaunió alapvető problémáinak kezelését - mondta az egyik vezető brit napilapnak Jacques Delors volt EU-bizottsági elnök.

A 86 esztendős Delors, aki 1985-1995 között, a közös valuta alapelveinek formálódása idején állt a brüsszeli bizottság élén, a konzervatív The Daily Telegraph által szombaton közölt interjúban kijelentette: az euró létrehozása során elkövetett hibák gyakorlatilag elkerülhetetlenné tették a jelenlegi adósságválság kialakulását. A volt bizottsági elnök szerint az akkori vezetők szemet hunytak a tagországok gazdaságainak egyensúlyhiányai és alapvető gyengeségei felett.

"A pénzügyminiszterek nem akartak meglátni semmiféle olyan kellemetlenséget, amivel foglalkozniuk kellett volna" - fogalmazott Delors. Amikor pedig "beütött a hitelválság, minden hiányosságra fény derült" - tette hozzá. Delors nem kívánt felelősöket megnevezni, kijelentve: a történtekért "mindenkinek meg kell vizsgálnia saját lelkiismeretét".

Az egykori EU-vezető ugyanakkor utalást tett Németország "szigorú ragaszkodására" ahhoz, hogy az euróövezeti jegybank az inflációs veszély miatt ne támogathassa közvetlenül az eladósodott eurótagállamokat. Delors szerint az euró bajai "a pénzügypolitikai kontroll makacs germán ideájából", a többi tagország részéről pedig "a tiszta látásmód hiányából" együttesen erednek. Elismerte ugyanakkor, hogy bizonyos részben osztja azokat az aggályokat, amelyeket brit politikusok és közgazdászok már az euró létrehozása előtt hangoztattak. Jacques Delors szerint amikor "az angolszászok" azt mondták, hogy a közös valuta és annak jegybankja eredendően instabil lesz egységes állam nélkül, "abban volt valami".

Kitérően, mégis érzékelhető pesszimizmussal válaszolt arra a kérdésre, hogy véleménye szerint az euró fennmarad-e. Felidézte Jean Monnet (a II. világháború utáni európai integráció egyik megalapozójának tekintett néhai francia politikus) szavait arról, hogy amikor Európa válságba jut, abból mindig erősebben kerül ki. "Vannak azonban néhányan, és én is közéjük tartozom, akik szerint Monnet nagyon derűlátó volt" - fogalmazott a brit lapnak adott interjúban Jacques Delors.

A volt EU-bizottsági elnök az interjúban nem hibáztatta a piacokat, mondván: a piaci szereplőket jelenleg "a bizonytalanság kínozza ... ha valaki a befektetési alapok, biztosítási cégek, nyugdíjalapok helyébe képzeli magát, megérti, hogy egyértelmű jelzésekre várnak". Ehelyett azonban a mai európai vezetők részéről "hangzavarba fulladó nyilatkozatözönt kaptak". Delors szerint az euró megmentéséhez két dolog szükséges: először "a tűzoltóknak el kell oltaniuk a tüzet", majd új építményt kell felhúzni.

Ha csak az egyik valósul meg a másik nélkül, az nem fogja meggyőzni a piacokat. Jacques Delors hozzátette, hogy szerinte két választási lehetőség van: a tagországok vagy átruházzák szuverenitásuk egy még nagyobb szeletét az EU-ra, vagy önszántukból alávetik magukat a közösen fenntartandó fegyelemnek. Nagy londoni befektetési és elemzőházak véleménye szerint azonban a megoldást az jelentené, ha legalábbis a költségvetési fegyelem ügyében az unió gyakorolna jelentős mértékű fennhatóságot a tagállamok felett.

Az egyik legnagyobb citybeli befektetési bankcsoport, a Barclays Capital pénzügyi elemzői nemrégiben összeállított értékelésükben közölték: véleményük szerint az euróövezetnek "határozott lépéseket kell tennie" a költségvetési unió megteremtése felé. A Barclays Capital szerint ennek építőkövei közé kell tartoznia a közös euróövezeti kötvénykibocsátási rendszernek, a felső kiadási korlátok meghonosításának, a több évre szóló költségvetéseknek, automatikus költségvetési szankciók bevezetésének a feltételeket nem teljesítő tagállamok megrendszabályozására, valamint olyan független költségvetési ellenőrző testületek létrehozásának, amelyek minden egyes tagállamban jelen lennének, de tevékenységüket központilag hangolnák össze.

Más nagy londoni elemzőcégek szerint azonban jelentős annak a kockázata, hogy az euró megmentésére irányuló erőfeszítések már elkéstek. A Moody's Investors Service hitelminősítő minap Londonban összeállított helyzetértékelése szerint már "nem elhanyagolható" annak a valószínűsége, hogy Görögország mellett több más euróövezeti gazdaság is törlesztésképtelenné válik, és ez jelentősen növelné annak az esélyeit, hogy "egy vagy több" tagország elhagyja a valutauniót.

A Moody's szerint az euróövezet "útkereszteződéshez" közeledik: egyaránt elindulhat a szorosabb integráció vagy a "szétforgácsolódás" felé. Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja - decemberre szóló legújabb globális előrejelzésében közölte, hogy jóllehet a valutaunió szétesése nem a központi forgatókönyve, azonban így is hozzávetőleg 40 százalékosra taksálja az euróövezet "részleges összeomlásának" esélyét. Az EIU értékelése szerint az európai pénzügyi válság "gyorsan közeledik a végkifejlet felé", és már nincs messze "az átbillenési ponttól".
(MTI)