Egy kis pénzügyi tájékoztatás
A Rotschield bankháznak 500 trilliárd dollárnak megfelelő vagyona van.
Soros György készpénzének egy részén aranybányákat vásárolt meg, s azokat bezárta.
(Egyébiránt Soros Pál gazdagabb, mint György.)

A világot a Bilderberg csoport kívánja irányítani, úgy tűnik sikerrel. A legerősebb országokban a kezükben tartják a legfontosabb pozíciókat, Clintont és Blairt is ők vitték hatalomra, de a sort hosszan sorolhatnám.

A világ pénzügyeinek jelentős részét a Goldman Sachs kezeli, aki a 2008-as pénzügyi válságot szándékosan robbantotta ki. A módszerük, hogy igen kockázatos befektetésekre veszik rá a legnagyobb bankokat, ezután a bankok által felvásárolt ágazatokat elértéktelenítik, újabb kölcsönökre kényszerítve a bankokat. Így történt ez 2008-ban is, amikor a Bear Stearns bankkal meg tudtak egyezni egy 10 milliárd dolláros újabb kölcsön felvételében, de a Lehmann testvérek erre nem voltak hajlandók, s egy héttel az „AAA” minősítés után beborultak, elindítva a világválságot.

Ezzel egy éven át 7000 milliárd dollárnak megfelelő pénzt fordítottak az államok a bankjaiknak megmentésére (ez minden lakosra 7 000 dollár adósságot jelent), s ennek a pénznek a nagy része a Goldman Sachs-hoz vándorolt.



USA
Nem régen a dollár kis híján bedőlt, de a szenátus az utolsó pillanatban hozzájárult a dollár kiigazításához. Ez volt a 148.-ik kiigazítás azóta, amióta a dollár fedezete nem aranyban van letétben. Az USA oktatási rendszere alkalmatlan egy fejlett országéhoz képest, egészségügyi rendszere összeomlás előtt van. A nagy bankházak által kicsikart színpadi háborúk őrületes pénzkivonást jelentenek a költségvetésből (elképesztő hasznot hozva a pénzügyi kartellnek).

Ne felejtsük el, hogy az arab államokat is pénzelte az USA (azok hadügyeit is támogatta), s utána harcot indított ellenük, már beismerten koholt vádak alapján. Folyamatosan erősödik a veszély, hogy a dollár elveszti a világpénz szerepét, amelyre az EURO pályázik (pályázna).

Az USÁ-ban működik azonban 3 „független” hitelminősítő, amelyek a dollár hegemóniáját védik, s teljes káoszt idéznek elő a „fejlett” világ pénzügyeiben. (Hazánknak a pénzügyi megbízhatósága alapján nem a „bóvli”, hanem az A minősítésben kellene lennie, amit az Unión belül 10-en sem vallhatnak magukénak.)


„Arab tavasz”

Fittyfene.

Az iszlám országok tipikusan úgy működnek, mint az oroszok a cáreviccsel. Az araboknál a hatalom-központúság nem megtűrt, hanem elvárt. A rendező elv az iszlám, azaz a vallás, ami az egyik legtisztább működési forma, teljesen kizárva a liberalizmust. Kőolajuk azonban rengeteg van, de a nemzetközi pénzügyi lobbi csak a tőzsdén juthat hozzá. Ez viszont drága.

Ezért kis befektetéssel un. ellenzéki csoportokat pénzelve, belülről próbálják szétzilálni az arab államokat. Az arab tavaszkirobbantásához csak annyi kellett, mint a számítógépnek egy vírus. Teljes káoszt idéznek elő, s rögtön pénzügyi segítséget kínálnak. A káoszra példa Egyiptom, Kadhafiról pedig annyit, ha Antall József helyett Kadhafi lett volna 20 évig a miniszterelnökünk, hazánk Norvégia, Svédország szintjén élne. (Mellékelem Kadhafi „bűnlistáját”)


Unió
Az eredeti uniós országok (8-ak) pénzelik a IMF-et (igaz a többi 19 is, de más kondíciókkal).

A 8-ak, ha az újraelosztás során állami kölcsönt vesznek fel az IMF-től, 1,5-2 % kamatot fizetnek érte (részben a saját pénzükért). A többi 19 ország 6 % - 47 % kamat mellett teheti meg mindezt. Amióta az Unió bővülget, csak Németország 1200 milliárd EURO extra profitra tett szert, ez a 8-ak vonatkozásában 3-3500 milliárd EURÓ-ra rúg, ami ugye valahonnan hiányzik.

Most a németek és franciák 900 milliárd Eurót javasolnak összedobni az Unió megmentésére, tehát az extraprofitjuk negyedéről mondanának le. Hazánk egyébként négyszer akkora összeget fizet be az alapba, mint amennyit kap. Így van ezzel az összes déli-, és volt szocialista ország is. Az Unión belül folyik a gyarmatosítás. Az Unió országai lemondtak a pénznyomtatási jogukról, ezzel az IMF és a Valutaalap engedélyével élhetnek, akik a kinyomtatott pénzt már, mint kölcsönt folyósítják. Görögország eredeti (induló) kölcsöne 15 milliárd volt, s most a 350 milliárd tartozás kb. felét engedték el.


A Goldman Sachs-nak és a Világbanknak kemény dió az Unió, mert viszonylag egységes. A 3 hitelminősítő révén azonban be tudnak férkőzni, mert tisztában vannak azzal, hogy a 8-ak nem fognak lemondani az extraprofitjukról, s ezért az országokat egyenként támadják meg. Az új görög és olasz miniszterelnök, Papademosz és Monti a Goldman Sachs alkalmazottjai voltak, s most országos választások nélkül, anti-demokratikus módon kerültek egy 10 és egy 60 milliós ország élére. A magyar jelölt Andor László (Gyurcsány egykori pénzügyi tanácsadója http://www.gepnarancs.hu/2011/11/andor-laszlo-o-lehet-orban-utodja/ ). A pikáns az egészben az, hogy a görög és olasz költségvetési számok megváltoztatásában a Goldmanb Sachs volt az országok segítségére (ugyanúgy, mint nálunk Gyurcsánnyal).


Hazánk
Ha egy 60 milliós népnél háromszor is népszavazással hatalomra került Berlusconit simán lapátra lehetett tenni, sok jóra nem számíthatunk.

A rendszerváltás után Soros és Sarlós felajánlották Antallnak, hogy a teljes magyar adósságállományt kifizetik, bizonyos természeti javak tulajdonlásának fejében. Ő ezt nem merte megtenni. Most az a helyzet, hogy az adósságunk 20 ezer milliárd forint állami-, és 14 ezer milliárd magánérdekeltségű, de a természeti javaink jelentős része felett már nem rendelkezünk.


Ázsia, Brazília, Oroszország
Főként Kína kitett a dollárnak és EURÓ-nak. Az USA államadósságának 35-40 %-a kínai. India mint piacot vesztené el a „fejlett” nyugatot (ez vonatkozik Kínára is), tehát a fejlődésük jelentősen lelassulna (egy ideig megállna), óriási éhínségek várhatók Ázsiában. Oroszország és Brazília kevésbé kitettek (önellátóak), de az orosz olajexport jelentős csökkenése ott is nagy károkat fog okozni.


Ausztrália, Új-Zéland
Saját bankrendszerük van, önellátóak, csak az export révén lesznek érintve.


Afrika
Bakfitty. Lejjebb talán már nincs is. Az import náluk nem jellemző, de a nyersanyag exportjuk révén gazdaságilag emelkedhetnek.


Svájc
A múlt században, a ’20-as években bevezették a WIR nevű pénzhelyettesítőt. Minden alkalmazott a fizetésén felül 20 %-ot kapott WIR-ben, azzal a megkötéssel, hogy csak svájci termékeket vehet rajta. Eddig mindez romantikusan is hangozhat, de ha hozzáteszem, hogy 2010.-ben Svájc pénzforgalmában 450 milliárd franknak megfelelő összegben folyt a WIR (ez az összeg 2 évi magyar GDP-nek felel meg), láthatjuk, hogy Svájc már régen készül egy pénzügyi világcsődre.


Az Unió, annak valutája az EURO, a dollár és a svájci Frank (idő kérdése) bedől. A jövő évet még valahogy át fogják vészelni. A 2008-as válság csak az előszele volt egy világrengésnek, ami sokkal tovább fog tartani, mint a 29-33-as.


Mi a lényeges különbség a két világválság között?
A ’30-as években a lakosság döntő hányada képes volt-, és megvolt a lehetősége is az alapvető önellátásra (pl. élelmiszertermelés). Az energiaellátásnál a villany még nem is volt teljesen elterjedt, a fűtés egyedileg volt megoldva, hazai termelésű bányákból biztosítva az alapanyagot. A szállítás helyettesíthető volt igaerővel (részben abban is folyt).

A természetes gyógymódok szintetikus szerekkel való helyettesítése miatt az életmentő gyógyszerek nehéz beszerzése következtében több milliós ellátatlansági halál következik be.


A válság elmúltával a termelő ágazatoké a jövő, teljesen átrendeződik a termelési struktúra, a foglalkoztatottság átmenetileg jelentősen nő, úgy munkaidő-, mint életkor hosszában. A fogyasztói társadalmak a munka társadalmaivá alakulnak át. A munkanélküliség tartósan igen magas lesz, részben keresett szakértelem hiánya miatt, részben azért, mert a jelenlegi munkaerő összetételének fele olyan ágazatokban tevékenykedik, amire hosszabb időre nem lesz igény, azok csak az - igen gyengén fizetett - luxus kategóriába fognak tartozni. Ne felejtsük el, hogy a jelenlegi termelési tevékenység, a bővített újratermelés jegyében úgy folyik, hogy a működő pl. műszaki cikkek helyett, azért vásároljon a vevő, hogy legyen munkahelye másoknak. Törekedve a teljes foglalkoztatottságra átalakítják az oktatási-, és a foglalkoztatási rendszert, miszerint távlatilag a heti munkaidő csökken, akár 30-25 órára.


Milyen átrendeződések várhatók?
Az a gazdasági sokk, amit a pénzügyi machinációk idéznek elő, feltehetően önmérsékletre készteti a világ országait, miszerint a közös érdekeltségeket előtérbe helyezve tömörüléseket hoznak létre. Az összefogás lehet az egyetlen ellenszer a nemzetközi pénzkartell terjeszkedése ellen.

Elsősorban gazdasági, földrajzi, vallási és nyelvi uniók kialakítása valószínű.

Ezek körvonalai:

Észak Amerika (Mexikó nélkül), 350 millió fő.
Dél- és Közép Amerika (Mexikóval, Kubával és kisebb szigetállamokkal) katolikus, spanyol-portugál államok közössége, 600 millió fő.

Kína és India (Tajvan), 2,6 milliárd fő.
Japán marad egyedül (Dél Korea?), 130-150 millió fő.

A volt Szovjetunió utódállamainak uniója (szláv közösség), feltehetően az iszlám országok nélkül, 200 millió fő.

…isztánok, (Pak-, Afga-, Üzbe-, stb): Részben volt ázsiai szovjet utódállamok, iszlám, 270 millió fő.

Afrikai unió, 720 millió fő.

Arab államok (iszlám) konföderációja, (Törökország?) 460-530 millió fő.

Ausztrália és Új-Zéland, 25 millió fő.
Európa:
A 8-ak, kiegészülve Nagy-Britanniával, Írországgal, 270 millió fő.

Északi közösség: Nem kizárt egy skandináv, finn, balti unió Izlanddal, 25 millió fő.

Dél-, és Közép-Európa, 250 millió fő.

Egyéb: Indonézia (238), Banglades (154), Fülöp-Szigetek (89), Vietnam (64), Minanmar (40), és a további kb. 90 állam (5-600 millió fő) csatlakozása biztosnak mondható – valamelyik unióhoz, mert nem tehetnek mást.


A múlt században működtek ugyan uniók (NATO, VSz, SEATO, META, CENTO), de ezek elsősorban katonai tömbök voltak.

Most a harc elsősorban a pénz körül folyik. Ha valamelyik unió lemond a saját pénznyomtatási jogáról, a pénzügyeik önálló intézéséről, elveszett, pénzügyi gyarmattá válik.

A FED az IMF az óriás bankok (pl.Goldman Sachs) ereje csak úgy törhető meg, ha az egyes uniók szoros- és zárt pénzügyi és gazdasági egységet alakítanak ki (közös csúcsminisztériumok létrehozásával). Ez rendkívül nehéz feladat lesz, sok lemondással, de csak így lesz elkerülhető, hogy „bedaráltassanak”. Csakis az uniókon áll, hogy „fityiszt” mutassanak a jelenleg regnáló pénzügyi hatalmasságoknak, végleg kirántva alóluk a „szőnyeget”. Sajnos erre a legkevésbé alkalmas Észak Amerika és Európa.

A FED, az IMF és a nagybankok a gazdasági bérgyilkosai révén egyenként tudnak elbánni bármelyik országgal, de ha az arab unió már működött volna, nem kerülhetett volna sor az ’Arab tavaszra”.

Mi várható még?
A bankrendszerek az uniók fennhatóságai alá kerülnek.

A tagországoknak erős gazdasági, pénzügyi központi irányítása lesz, tehát a nemzetállamok, csak, mint autonóm egységek működnek.

A gazdasági és pénzügyi ellenőrzések, visszacsatolások jelentősen erősödnek az alkalmazott kemény retorziók révén.

Az egyes uniók egymással alkalmilag laza érdekközösségekbe tömörülnek.

A liberalizmus, mint a féktelen habzsolás, a zavarosban való halászás, a fogyasztói társadalmak mételye, talán végleg visszaszorul.


Ha nem alakulnak ki az önálló pénzügyi-, gazdasági érdekközösségek, a világ a káosz felé rohan, aminek beláthatatlan lesz a következménye.

V. Zsolt
Link