Gyerekek, ez morvai, csak "feketében", de okot ad beszélni a hungarizmusról és még sok egyéb gondolatom is van, csak arról még korai beszélni. Ismerős valahonnan...Szellemkép a képernyőn.

Szakértőként hívták meg a köztévé egyik műsorába a korábban hungarista, ma mítoszkutató Bácsfi Diánát. A nő állítja: szánja-bánja múltját. Vajon megbocsátható-e a „szellemi kútmérgezés”, és az MTV tudta-e, hogy kit szerepeltet a képernyőn? PUNGOR ANDRÁS írása.
– Idén ismét lesz világvége – ironizál Borbás Mária, a Hír TV-ből visszatért műsorvezető az MTV Négy szellem című műsorában.

Most éppen egy mítoszkutató, Erős Diána, alias Avatara Satyavati az egyik vendége, aki – a szpíker szerint – tizenkilenc ókori iratban is azt olvasta, hogy a 2012-es év fordulópontot jelent az emberiség történelmében. „Hogy ez a világvége lesz, vagy valami más?” – talányoskodik a felvezető férfihang, és kezdődik az attrakció!

Mosolygós, harmincas „Lolita” ül a műsorvezetővel szemben: ő Avatara. Felnőtt nő kamaszjelmezben: pink póló, hozzá passzoló gyöngysor, és rúzs, haja kétoldalt copfban, keret nélküli szemüveg, vastagon kihúzott szemek, túlzó gesztusok.

Ismerős valahonnan. Azt mondja, indológiát is hallgatott az egyetemen (a régészet és az egyiptológia mellett), s barátai nevezték el Avatarának. Később, amikor ezoterikus fesztiválokon, klubokban adott elő, kapóra jött neki az egyetemi becenév. Nem árulja el, hogy az Avatara szanszkritül „alászállást” jelent: Isten halandó lényben való megtestesülését a Földön.

Diána, alias Avatara lubickol a szerepében: magyaráz, gesztikulál, kacag, dicséri a műsorvezetőt, él a képernyőn.

Hogy mit csinál a tévén túli univerzumban? Az interneten találjuk meg a választ: „Aranykori életvezetési tanácsadás, csakrák gyógyítása, fényadás, eltávozott lelkek vezetése a túlvilágon, egészséges táplálkozás, lelki válságok kezelése, útmutatás bármilyen élethelyzetben, vagy csak egy kis lélekmelengető beszélgetés, 7000 Ft/óra.”

Nem semmi.

Ki ez a nő?

De valójában ki ez a nő? A világhálón, a Google keresőjében a legelső találatok között bukkanunk rá egy 2009-es könyvajánlóra, amely Avatara második művét népszerűsíti: „Nem kevesebb, mint 250 000 évvel ezelőtti idők mítikus világába kalauzol bennünket Avatara – Bácsfi Boglár Diána – Nimród sorozatának második tagja, a Nimród lánya.”

Keresőszónak az Avatarát használtuk, egyetlen kattintással mégis kiderült, kit takar a név. (A köztévé műsorkészítőinek ezt nem sikerült megtudniuk, de erről majd később.)

Lássuk, ki volt korábban a fantasyregény-író, mítoszkutató Bácsfi Diána? A lány 2003 decemberében tűnt fel először, amikor nyilaskeresztes plakátokat ragasztott a Nagykörúton. Élvezte a médiafelhajtást. Karlendítve pózolt a kameráknak, zöld ingben, karszalaggal nyilatkozott, sokkolt. Bejelentette, hogy mozgalma a Rákoskeresztúri Újköztemetőben emlékezik meg Szálasi Ferenc születésnapjáról.

Később sem magyarázkodott, nem hárított azzal, hogy félreértelmezték a szavait, miképp manapság a szélsőjobb teszi. Belemondta a kamerába, diktafonba, hogy ő bizony holokauszttagadó, és nincs egyedül: hungarista Magyar Jövő Csoportjának nyolcvan-száz felesketett tagja van. Arról is beszélt, hogy diktatúrát akarnak, szellemi, ha kell, fizikai megsemmisítésre törekszenek.

A hatóságok a barnainges lányt végül őrizetbe vették, kiengedték, vádolták, elítélték. A Népszava „Virággal az újnyilasok ellen” címmel aláírásgyűjtő akciót szervezett, amelyhez művészek, politikusok, közéleti emberek is csatlakoztak. Erre Bácsfi – miért is ne? – megjelent a lap egyik rendezvényén, és karlendítéssel „üdvözölte” a jelenlévőket.

Sokan röhögtek, még többen viszolyogtak, de akadtak, akik rettegtek tőle, mert rossz emlékű kort idézett meg a pesti utcán. Mások legyintettek: a média bolhából csinál elefántot, hiszen csak egy-két társával akciózik, nem kell velük foglalkozni.

Akárkinek volt is igaza: Bácsfi „mérget dobott a kútba”: zaklatottá, hisztérikussá vált a közélet, rosszízűekké a viták. Vádolta egymást jobb és bal, ujjal mutogatott egymásra újságíró és politikus, szocialista és fideszes, mindenki a másikban látta a 26 éves Bácsfi felbujtóját.

Vajon provokátor volt a lány, vagy csak egy pattanásos, későn érő kamasz? Egy „gyerek felnőtt”, aki nem képes felnőni, beilleszkedni a társadalomba, vagy megrögzött fasiszta, akinek börtönben a helye? – tanácstalankodtak pszichológusok, szociológusok, közírók, nyomozók.

Bácsfi mintha nem fogta volna fel cselekedeteinek a súlyát. Élvezte a felhajtást: provokált, hangoskodott tovább. Kapott külföldi publicitást is: imádta az arab Al-Dzsazíra, ami nem csoda, hiszen úgy nyilatkozott, hogy „a zsidó lobbi káros tevékenysége érezhető az egész társadalomban”.

A Bácsfi-jelenség miatt a kormány hozzálátott a gyülekezési jogról szóló törvény módosításának. Négypárti egyeztetések kezdődtek és haltak el. Végül az Országgyűlés 338 igennel, egy tartózkodás mellett és ellenszavazat nélkül elfogadott egy politikai nyilatkozatot: e szerint a képviselők elítélik a nyilas és a hungarista eszméket, ezek terjesztőit, és hitet tesznek amellett, hogy a demokratikus közéletben nincs helye a fajgyűlölő, kirekesztő, emberiségellenes ideológiáknak.

Bácsfi végül pénzbírságot kapott, eltanácsolta őt az alma matere. Két évig nem járhatott egyetemre, és anyja állítólag elvesztette állását. A barnainges megbánta bűneit. Elhatárolódott saját múltjától. Talált rá mentséget is: ő csak lázadt, mert megunta a mindig szófogadó, rendes kislány szerepét.

Önéletrajzában viszont így ír korai gyerekkoráról: „rövid úton megkaptam a »problémás«, »kezelhetetlen«, »antiszociális« gyerek címkéjét.”

Melyik az igazi?

Melyik Bácsfi az igazi? A mintagyerek vagy a kezelhetetlen, a bűnbánó mítoszkutató, vagy a fasiszta?

Egy teázóban érem utol.
Szakértőként hívták meg a köztévé egyik műsorába a korábban hungarista, ma mítoszkutató Bácsfi Diánát. A nő állítja: szánja-bánja múltját. Vajon megbocsátható-e a „szellemi kútmérgezés”, és az MTV tudta-e, hogy kit szerepeltet a képernyőn? PUNGOR ANDRÁS írása.
– Idén ismét lesz világvége – ironizál Borbás Mária, a Hír TV-ből visszatért műsorvezető az MTV Négy szellem című műsorában.

Most éppen egy mítoszkutató, Erős Diána, alias Avatara Satyavati az egyik vendége, aki – a szpíker szerint – tizenkilenc ókori iratban is azt olvasta, hogy a 2012-es év fordulópontot jelent az emberiség történelmében. „Hogy ez a világvége lesz, vagy valami más?” – talányoskodik a felvezető férfihang, és kezdődik az attrakció!

Mosolygós, harmincas „Lolita” ül a műsorvezetővel szemben: ő Avatara. Felnőtt nő kamaszjelmezben: pink póló, hozzá passzoló gyöngysor, és rúzs, haja kétoldalt copfban, keret nélküli szemüveg, vastagon kihúzott szemek, túlzó gesztusok.

Ismerős valahonnan. Azt mondja, indológiát is hallgatott az egyetemen (a régészet és az egyiptológia mellett), s barátai nevezték el Avatarának. Később, amikor ezoterikus fesztiválokon, klubokban adott elő, kapóra jött neki az egyetemi becenév. Nem árulja el, hogy az Avatara szanszkritül „alászállást” jelent: Isten halandó lényben való megtestesülését a Földön.

Diána, alias Avatara lubickol a szerepében: magyaráz, gesztikulál, kacag, dicséri a műsorvezetőt, él a képernyőn.

Hogy mit csinál a tévén túli univerzumban? Az interneten találjuk meg a választ: „Aranykori életvezetési tanácsadás, csakrák gyógyítása, fényadás, eltávozott lelkek vezetése a túlvilágon, egészséges táplálkozás, lelki válságok kezelése, útmutatás bármilyen élethelyzetben, vagy csak egy kis lélekmelengető beszélgetés, 7000 Ft/óra.”

Nem semmi.

Ki ez a nő?

De valójában ki ez a nő? A világhálón, a Google keresőjében a legelső találatok között bukkanunk rá egy 2009-es könyvajánlóra, amely Avatara második művét népszerűsíti: „Nem kevesebb, mint 250 000 évvel ezelőtti idők mítikus világába kalauzol bennünket Avatara – Bácsfi Boglár Diána – Nimród sorozatának második tagja, a Nimród lánya.”

Keresőszónak az Avatarát használtuk, egyetlen kattintással mégis kiderült, kit takar a név. (A köztévé műsorkészítőinek ezt nem sikerült megtudniuk, de erről majd később.)

Lássuk, ki volt korábban a fantasyregény-író, mítoszkutató Bácsfi Diána? A lány 2003 decemberében tűnt fel először, amikor nyilaskeresztes plakátokat ragasztott a Nagykörúton. Élvezte a médiafelhajtást. Karlendítve pózolt a kameráknak, zöld ingben, karszalaggal nyilatkozott, sokkolt. Bejelentette, hogy mozgalma a Rákoskeresztúri Újköztemetőben emlékezik meg Szálasi Ferenc születésnapjáról.

Később sem magyarázkodott, nem hárított azzal, hogy félreértelmezték a szavait, miképp manapság a szélsőjobb teszi. Belemondta a kamerába, diktafonba, hogy ő bizony holokauszttagadó, és nincs egyedül: hungarista Magyar Jövő Csoportjának nyolcvan-száz felesketett tagja van. Arról is beszélt, hogy diktatúrát akarnak, szellemi, ha kell, fizikai megsemmisítésre törekszenek.

A hatóságok a barnainges lányt végül őrizetbe vették, kiengedték, vádolták, elítélték. A Népszava „Virággal az újnyilasok ellen” címmel aláírásgyűjtő akciót szervezett, amelyhez művészek, politikusok, közéleti emberek is csatlakoztak. Erre Bácsfi – miért is ne? – megjelent a lap egyik rendezvényén, és karlendítéssel „üdvözölte” a jelenlévőket.

Sokan röhögtek, még többen viszolyogtak, de akadtak, akik rettegtek tőle, mert rossz emlékű kort idézett meg a pesti utcán. Mások legyintettek: a média bolhából csinál elefántot, hiszen csak egy-két társával akciózik, nem kell velük foglalkozni.

Akárkinek volt is igaza: Bácsfi „mérget dobott a kútba”: zaklatottá, hisztérikussá vált a közélet, rosszízűekké a viták. Vádolta egymást jobb és bal, ujjal mutogatott egymásra újságíró és politikus, szocialista és fideszes, mindenki a másikban látta a 26 éves Bácsfi felbujtóját.

Vajon provokátor volt a lány, vagy csak egy pattanásos, későn érő kamasz? Egy „gyerek felnőtt”, aki nem képes felnőni, beilleszkedni a társadalomba, vagy megrögzött fasiszta, akinek börtönben a helye? – tanácstalankodtak pszichológusok, szociológusok, közírók, nyomozók.

Bácsfi mintha nem fogta volna fel cselekedeteinek a súlyát. Élvezte a felhajtást: provokált, hangoskodott tovább. Kapott külföldi publicitást is: imádta az arab Al-Dzsazíra, ami nem csoda, hiszen úgy nyilatkozott, hogy „a zsidó lobbi káros tevékenysége érezhető az egész társadalomban”.

A Bácsfi-jelenség miatt a kormány hozzálátott a gyülekezési jogról szóló törvény módosításának. Négypárti egyeztetések kezdődtek és haltak el. Végül az Országgyűlés 338 igennel, egy tartózkodás mellett és ellenszavazat nélkül elfogadott egy politikai nyilatkozatot: e szerint a képviselők elítélik a nyilas és a hungarista eszméket, ezek terjesztőit, és hitet tesznek amellett, hogy a demokratikus közéletben nincs helye a fajgyűlölő, kirekesztő, emberiségellenes ideológiáknak.

Bácsfi végül pénzbírságot kapott, eltanácsolta őt az alma matere. Két évig nem járhatott egyetemre, és anyja állítólag elvesztette állását. A barnainges megbánta bűneit. Elhatárolódott saját múltjától. Talált rá mentséget is: ő csak lázadt, mert megunta a mindig szófogadó, rendes kislány szerepét.

Önéletrajzában viszont így ír korai gyerekkoráról: „rövid úton megkaptam a »problémás«, »kezelhetetlen«, »antiszociális« gyerek címkéjét.”

Melyik az igazi?

Melyik Bácsfi az igazi? A mintagyerek vagy a kezelhetetlen, a bűnbánó mítoszkutató, vagy a fasiszta?

Egy teázóban érem utol.