A kormány adódömpinggel igyekszik javítani a költségvetés egyensúlyát, és az ideinél mintegy 550 milliárd forinttal nagyobb sarcot ró ki a vállalkozókra és főleg a lakosságra, annak is a kisebb jövedelemmel rendelkező rétegeire. A hatalmas elvonás a költségvetési megtakarítások miatt a magyar gazdaság jövőre is behúzott kézifiékkel igyekszik majd gyorsítani, ami - a várakozások szerint - lassulásba, vagyis recesszióba fog torkollni.

Adócsökkentés helyett közel 550 milliárd forinttal nönek jövőre az adóterhek, legalábbis a jövő évi adótörvények szerint, amelyeket tegnap fogadott el a parlament, mert nem sikerült a kormánynak a tervezett módon csökkenteni a kiadásokat.

A márciusi Széll Kálmán Tervben (SZKT) még "csak" 110 milliárd forint bevételnövelő intézkedést terveztek. Ez ötszöröződött meg. Részben azért, mert menet közben kiderült, hogy nem elég az 550 milliárdos átrendezés, 1000 milliárdra lenne szükség, másrészt azért, mert az SZKT 440 milliárdos kiadásainak felét sem sikerült előkészíteni. És akkor még nem beszéltünk arról a 400 milliárd forintos megszorító, bevételnövelő csomagról, amelyről egy angol nyelvű tájékoztatóban informálta a Nemzetgazdasági Minisztérium a külföldi befektetőket.

A jövő évre összetákolt adóprés a lakosság lehető legszélesebb rétegét, főleg a szegényebbeket sújtja, mert a kormány. makacsul kitart az egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó mellett. Ugyanakkor megszüntetik az adójóváírást és a szuperbruttó adóalapot, melynek következtében nagyon sokan járnának rosszul, vagyis kisebb lenne a nettó bérük 2012-ben, mint 2011-ben. Ezért a munkaadóknak kell béremeléssel elérni, hogy minden dolgozójuk legalább az ideivel azonos bért kapjon, az állam pedig kompenzációt ad a munkáltatónak. Végülis csak akkor ad az állam bérkompenzációt, ha a cég minden egyes dolgozójánál növeli a bérét, de csak a havi 202 ezer forintnál kevesebbet keresőknél.

A költségvetési bizottság módosító indítványa szerint a 202 ezer és a 300 ezer forint között keresők esetében a munkaadóknak saját erőből kell megvalósítani az emeléseket. Ha ezt nem teszik meg, akkor nem indulhatnak pályázatokon, közbeszerzési eljárásokon. Szakértők szerint ez a megoldás nagyon bizonytalan, hiszen semmi garancia nincsen arra, hogy az állam kifizeti a cégeknek a támogatást.
Nem elég, hogy a nettó fizetések csökkenhetnek, az infláció tovább rontja a jövedelmek vásárlóerejét. Az általános forgalmi adó 25 százalékról 27 százalékra nő, ami önmagában legalább 8 százalékos növekedés és szinte minden terméket, és elsősorban a kisebb jövedelműeket érinti.

Európában ezzel éllovasok leszünk. A jövedéki adó szintén az árszínvonalat nyomja rendkívüli módon felfelé, elég csak a dízel árára gondolni - ez literenként 22 forinttal lesz magasabb az áfával és a jövedéki adóval együtt -, amit szinte minden termék árába beépítenek majd a fuvarozók. A többi adó- és illetékemelés szintén árfelhajtó hatású, a chipsadótól a termékdíjig mindegyiket a fogyasztókra fogják hárítani. További nagy érvágás, hogy a nyugdíjjárulékot adóra keresztelik, így lényegében nem lesz járadékfizetési kötelezettsége az államnak, vagyis könnyen előfordulhat, hogy egyszerűen nem lesz elég pénz a nyugdíjak kifizetésére.

Mindennek tetejébe jó esély van arra, hogy búcsút intsünk az álomnak az egymillió új munkahelyről. Miközben a megelőző években a Fidesz 10 százalékpontos járulékcsökkentést tartott szükségesnek, és ebből az előző szocialista kormány 5 százalékpontot meg is valósított, most a kormány ezen a téren nem tervezett semmit, sőt, emeli a járulékok mértékét és a járulékalapot is.
Link