Január 1-én életbe lépett az Alkotmányt fölváltó alaptörvény, ami jelentősen kibővíti a jogtalan támadás elhárításának lehetőségeit.

Az atv.hu megkeresésére az új törvényi szabályozást kommentáló Magyar György ügyvéd az alaptörvényt idézte: „Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.” Magyar szerint ezzel az alaptörvény a jogos védelem amerikai megoldását ülteti át, azzal a különbséggel, hogy „ott megvan ennek a kultúrája, nálunk még nincs”.

A szakember úgy folytatta: a Büntető Törvénykönyv (Btk.) 2009-ig a támadó oldalán állt, például a megtámadottnak kellett bizonyítania, hogy védekezése arányos volt. 2009-ben azonban szemléletváltás történt; módosították a Btk-t: a megtámadottnak nem kell kitérnie a jogtalan támadás elől, hanem jogosult az arányos védekezésre „A ma hatályos Btk. szinkronban van az általános európai joggyakorlattal” – húzta alá Magyar.

Hozzátette: 2012-ben várhatóan új Btk-t fogadnak el, márpedig ha az alaptörvény itt idézett rendelkezése lesz a „Centrális Politikai Erőtér” idevonatkozó vezérlőcsillaga, vagyis az új Btk. az alaptörvényi szabályt kodifikálja, akkor „Magyarországon, vadnyugati, pontosabban vadkeleti viszonyok fognak uralkodni, mivel az alaptörvénnyel az állam eleve azt üzeni, hogy »védd meg magad, mert én nem tudlak megvédeni, nyugodtan vezess akár áramot a kerítésedbe«”. Magyar úgy fogalmazott: „beláthatatlan következményekkel járna a lakosság fölfegyverkezése is”.

Kérdésünkre, hogy egy ilyen Btk-változtatás a parlamenti többség részéről slendriánság, népszerűség-hajhászás vagy annak eszköze-e, hogy az állam lerázza magáról önnön állampolgárai megvédésének a feladatát, Magyar úgy felelt: „Én nem vagyok abban a helyzetben, hogy ezt megítéljem, de a kérdésben tulajdonképpen benne van a válasz.” Ráadásul az idézett alaptörvényi rendelkezésből fájóan hiányzik az arányosság és az emberi élet megóvásának követelménye. A korlátlan jogos védelmi szabályokkal ugyanis vissza is lehet élni, hiszen adott esetben a tulajdont közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárítására hivatkozással is büntetlenül kioltható egy ember élete. Nem túl nehéz kreálni egy álbűncselekményt, vagy tőrbe csalni valakit.

Fölvetésünkre Magyar úgy felelt: szerinte ettől a tyúklopások száma nem fog csökkenni, de a vagyon elleni támadások agresszívebbek lesznek, mivel az elkövetők még kevésbé fognak esélyt adni a védekezésre, tehát egy egyszerű besurranásos lopás gyakrabban fog élet, testi épség elleni támadássá fajulni. A jogtalan támadás elhárításához szükséges arányos védekezés a mostani a Btk-ban is benne van, „mégpedig teljesen jól”; a változtatása nem tűnik szükségesnek– szögezte le.

atv.hu, Szegő Péter