Na most itt a lehetőség felhasználni a szar kálium-cianiddal mérgezett sót
másra úgysemjó de lehe,hogy ezért tiltották meg ??? kitudja...
Péntektől tizenegy megyére adott ki elsőfokú figyelmeztető jelzést a rendkívüli fagy, illetve a várható nagy havazás miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat. A sok egyéb kellemetlenség mellett a hideg idő természetesen hókotrással is jár, amely a legtöbb településen a lakók kötelessége. A STOP többek között arra volt kíváncsi, vajon mivel lehet csúszásmentesíteni a járdát, ha a sózásért 50 ezer forintos bírság jár.
Több helyen is mínusz tíz Celsius-fok alatt lesz a legmagasabb nappali hőmérséklet az elkövetkező napokban, illetve nagyobb területen várható a korábban számítottnál több hó - közölte Reisz András meteorológus csütörtök reggel. A szakértő megjegyezte, "egy-két helyen akár ötven centi hó is hullhat. Kemény hétvége elé nézünk, de azért nincs itt a világvége".
Noha a helyi közutak és közterületek fenntartása önkormányzati hatáskör, a városvezetés a legtöbb helyen előírja, hogy az ingatlantulajdonnal rendelkező személyek kötelesek eltakarítani a havat az ingatlan előtti járdaszakaszról, illetve kötelesek azt csúszásmentes állapotban tartani.
Amennyiben tehát valaki a házunk előtti jeges aszfalton elesik és megsérül, akkor kötelesek vagyunk megtéríteni az "okozott" kárt. Nem beszélve arról, hogy a csúszásmentesítés elmulasztása bizonyos esetekben még akár gondatlanságból elkövetett bűncselekmény is lehet.
Tilos a sózás
Az Országgyűlés 2009-ben hozott döntést arról a törvényjavaslatról, miszerint a fás szárú növények védelme érdekében a járdákat tilos sóval síkosságmentesíteni. Aki a jogszabályban lefektetett kötelezettségét elmulasztja, akár ötvenezer forintig terjedő pénzbírságra is számíthat emiatt.
A szabályozás leszögezi: "belterületi közterületen - a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével - a síkosság-mentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti."
A rendelet természetesen nem véletlenül született, hiszen a sózás óriási károkat képes okozni a közelben élő növényekben. Ráadásul a só a talaj fizikai és kémiai tulajdonságainak megváltozásához (másodlagos szikesedés - a talaj termelőképességének csökkenése), illetve az ivóvizeket adó felszín alatti vizek szennyeződéséhez vezethet.
Só helyett gránitkő kell
A fentiek fényében jogosan merül fel a kérdés, hogy ha nem sóval, akkor mégis hogyan lehet megoldani a téli időszakban a csúszásmentesítést. A STOP megkeresésére a Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárságánál elárulták, a ház körüli síkosságmentesítésre a sózásnál sokkal jobb megoldást jelentenek az úgynevezett alternatív csúszásmentesítő anyagok.
A minisztérium közlése szerint a célnak többek között megfelel a homok, a sóder, és a természetesen lebomló faforgács vagy fahamu is, valamint a nádfonat, illetve a több nemzeti parkban sikeresen alkalmazott gránitkő-zúzalék.
Utóbbiból egy 25 kilogrammos zsák nagyjából 1500-2000 forint körül mozog, faforgácsot viszont már ennél sokkal olcsóbban is be lehet szerezni - egy 40 kilós zsák körülbelül 500-1000 forintba kerül.
Az alternatív anyagokon túl természetesen számtalan olyan megoldás van, ami helyettesíti a joggal száműzött sót - noha ezek környezetre, egészségre gyakorolt hatása szintén megkérdőjelezhető. A zeolitőrlemény például egy olyan természetes ásványi anyag, amely kis mennyiségű kálcium-kloriddal keverve alkalmas olvasztásra - noha a só árának körülbelül a duplájába kerül.
A fentiek mellett létezik egy Peridox nevű, folyékony állagú tartós jégmentesítő anyag is, amiből mindössze 30-40 millilitert kell kipermetezni négyzetméterenként. Magyar találmány a Transheat nevű szintén folyékony szer, amelynek hóval érintkezve -28 fok lehet a fagyáspontja. Ugyanakkor a felsorolt anyagok többsége a levegőbe jutva a szem, bőr vagy a légzőrendszer irritációját okozhatják.
Kommentáld!