MOGy, 2011
Bösztörpuszta után
A Szilaj Csikó szerkesztőségi tagjainak keresetlen beszámolója
Kedves Szerkesztőség, Kíváncsi Betoppanók!
Alább összegyűjtöttük azokat a leveleket, amelyek a szerkesztőség belső postáján elsősorban
az itthon maradottakat tájékoztatta bösztörpusztai benyomásainkról, élményeinkről. Úgy
véljük, Bösztörpuszta ma már közkincsünk, ezért közkinccsé tesszük beszámolóinkat is. (- a
szerk.) Aug. 13.

Kedves Ménes,

megjártam Böszörpusztát, s még csak nem is jártam meg Bösztörpusztán. Noha Benis azt
mondta belső körökben, hogy vagy ő, vagy ... s itt néhány nevet sorolt; le is mondott; de
tegnap azért ott volt, mintha mi sem történt volna.

Forrásban, alakulásban vannak a dolgok, de ami a legfontosabb: jó odalent a hangulat,
békésesen zajlanak a különféle előadások, kellemes vásári zsongás közepette... Azt hiszem,
nagyon erősen az összeterelődés irányába fog hatni az egész, de hogy hogyan, miképp, még
nem látni...

Úgy érzem, elég jól sikerült a Kortárs magyar irodalom sorsáról rendezett előadás is... Erről
majd máskor talán bővebben.

Ölellek Benneteket -
Dombi

Kedves Dombi!

A helyzet az, hogy ma én is megjártam, s holnap reggel vissza. Amit én tapasztaltam, az csak
részben egyezik az általad tapasztaltakkal. Kicsit vihar előtti csendet, kicsit sok panaszt és
tanácstalanságot az MSz-esek részéről, kicsit nagy káoszt a választással kapcsolatban, és sok-
sok nagy tájékozatlanságot, szőnyeg alá söpört történetet... Mindenki valóban tette a dolgát,
de a levegőben benne volt sok minden... Elismerem, hogy az én csápjaim talán érzékenyebben
reagálnak bizonyos dolgokra, de rajtam kívül mások is észrevették, hogy nincs rendben
valami!

Nem azt éreztem, hogy az összeterelődés irányába mennének a dolgok. Inkább azt, hogy van

egy tábor és van egy másik.

Szeretettel:
szilvi

Üdv Nektek!

Tudatom Veletek, hogy magam is ellátogattam Bösztörpusztára, és ha röviden, tömören
értékelni szeretném a látottakat-érzékelhetőket, akkor azt kell mondanom, hogy TELJES
MÉRTÉKIG SZILVI VÉLEMÉNYÉT OSZTOM!
Továbbá: sok-sok meg nem értés, egymás melletti elbeszélés, keserűség, megtévesztés,
bizonytalanság, csalódottság (MSz-ben, vezetőkben, helyzetben stb.), szakralitás hiánya, (még
ha voltak is ilyen értelmű előadások), a népművészet csak nyomokban, nem a REND, hanem
a KÁOSZ felé való araszolgatás. Mit, araszolgatás! Menetelés!
Legkedvesebbek azok a rendőrök és segítők voltak, akik a forgalmat irányították. A 2009-
esnek csak a töredéke volt a jelenlegi...
Beszélgettem olyan emberekkel, akik ugyan itt voltak, de az MSz jelenlegi koncepciójával
sem, és egyáltalán... nem értenek egyet a vezetés iránymutatásával.

Bocsánat, ha túl sok jót nem tudtam írni, de ez a színtiszta valóság.
Kedves Rozi! Köszönöm, hogy együtt lehettem veletek. :)

Szeretettel....

-M–

Kedves Marika és a Többiek!

Tegnap késő délután még elkolbászoltam a Szövetkezeti vagy Szövetségi sátorhoz, ott kellett
találkoznom valakivel; a sátor előtti asztalnál ült Szarvas Béla is, Benist nem láttam.

Megpróbált az egyik szervezőjük valamilyen előadásra invitálni, de ez nem jött össze, mert nem az
volt a célom. A sátoraikban és előtte sem tolongtak az emberek. Annál inkább a két Edit(h) sátraiban:
az előadásokon telt ház volt, na persze a Vukics és a Kubinyi előadásán voltak a legtöbben. Nem
tudom, hogy miért rakták Kubinyi előadását a kissátorba. Sok ember elfáradt már, kint álltak, nem volt
hová leülni, sokan ezért is elmentek, mert nem fértek be, pedig még külföldről is érkeztek, és azért
maradtak a késői órákra, hogy meghallgassák az előadást.

A Szövetségi sátorhoz át kellett kolbászolnom az árusok utcáin, és csak nézelődés volt, vásárlás
sehol. De ezt nem csak én tapasztaltam, mások is közülünk.

Valami választás, szavazás körüli intézkedés sem volt világos. Majd ezt elmondják a többiek, akik a
szervezésben is részt vettek.
Igaz, múlt évben is csak egy napot voltam, de közel sem volt az az érdeklődés, mint korábban. Pedig
a szervezőknek sok munkája van benne egy ilyen rendezvény megszervezésében.
Olyan érzésem volt, mintha hiányzott volna valami...

Marikám, máskor is nagyon szívesen, sajnálom, hogy utána már nem találkoztunk. Maradtam volna

még tovább, de hét órakor eljöttünk. Ma reggel pedig elaludtam és nem mentem a búcsúra, de
szeptemberben mindenképpen elmegyek.
szeretettel: M. R.

Aug. 15.

MOGY-jelentés

Kedves Ménes,

az elkövetkező napokban alighanem többször is visszatérek a MOGy-ra; olvashattátok már
Rozi benyomását, Szilvi készül egy beszámolóval, gondolom, HÉva is, Tamás is ír majd pár
szót, talán még Magdi is, Pali is... Mivel nagyon sok a feltorlódott teendőm, most csak nagyon
rövidre fogom, s kicsit úgy, ahogy hirtelenjében jön.

Először a végét mondanám: tegnap este hétkor egy elképesztően óriási sátorban talán
több mint ezer ember várta és hallgatta Vukics Ferkót. Gyönyörű volt különben a Magyar
Vagyok sátor, Henn Edith és segítői szépen berendezték. Itt jegyzem meg, hogy a Magyar
Közözösségi (Találkozó)sátor is nagyon jól be volt rendezve, tehát (h nélküli) Edit és segítői
is kiváló munkát végeztek.

Mint ahogy a végeredmény tekintetében az egész MOGy szervezése jónak tűnt, tehát a
Vukics-területen kívüli részeké is. (A szombati, Ferkó-vezényelte Élőképről szinte könnyezve
beszélnek az emberek.) Egy ismerős könyvárus elmondta, hogy volt Bugacon is, nem lehet
egy napon emlegetni a két rendezvényt, annyival magasabb röptű a MOGy....

Vissza a tegnapi Vukics-megmutatkozásra. Ferkó azzal kezdte, hogy volt szavazás, de nem
tudja az eredményét, tehát ezért sem tud túl sokat mondani arról, hogy mi lesz.

Becslésem szerint kb. ötöde szavazott csak annak az embermennyiségnek, aki ott a sátorban
volt; vagyis egy sereg ember nem látta értelmét, mint ahogy én sem. Ráadásul abban a
helyzetben vagyunk, amikor bármi lesz is az eredménye, nem old meg semmit.
Utána elmondta, hogy önkritikusan be kell vallja, nincs felkészülve arra, hogy százezreket
vezessen, mert ez is olyan, amit tanulni kell. Ő most ott tart, hogy mintegy 5-7000 embert tud
vezetni. Menne több is, ha lennének olyan emberek, akik alatta viszik a maguk területét. De
éppen ez a baj, hogy a nagybetűs Magyarok Szövetségében -- de az egész országban is, erről a
hatalom gondoskodott és ma is gondoskodik -- nincsenek olyan emberek, akik alkalmasak
arra, hogy akárcsak pár tucat embert irányítsanak. (Engedelmetekkel, itt gondolatban
megveregettem a vállam: a Szilaj Csikó üdítő kivétel.) Ő pedig nem tud egyszerre tizedes,
zászlós meg őrnagy lenni...

Beszélt Ferkó arról (anélkül, hogy az Arvisurára, a rokonlátogatás fontosságára utalt volna),
hogy barátokat kell gyűjtenünk, ez a legfontosabb feladatunk. Valaki felvetette, hogy ha

nincsenek világos célok, akkor nehéz embereket összegyűjteni, együtt tartani. Erre azt
válaszolta, hogy most már óvatos a tekintetben, hogy tudja, mi lesz holnap; tehát az alapozás
a fontos, a baráti háló, a közös értékek ápolása, s mikor elébünk áll a feladat, majd meg fogjuk
tudni oldani.

Ezért tartja nagyon fontosnak a MOGy-építést, mert ez egy kiváló lehetőség minderre. Aki
teremt, nem a szövegeléssel és osztozkodással foglalkozik. Éppen ezért a következő MOGy-
ot már októbertől elkezdjük szervezni. Kérte, jelentkezzen mindenki, aki dolgozni is hajlandó.
S a következő MOGy-ot már hétezer embernek kell szerveznie, csinálnia. Fel kell állnia a
hétezer embernek, és ki fogják osztani a teendőket.

Az egész beszéded az jellemezte, hogy ez egy olyan embernek a szavai, aki nem tekinti a
sajátjának a Magyarok Szövetsége Mozgalmat, a Magyarok Szövetsége Egyesületet, mert
ezeknél egyesek jogot formálnak arra, hogy megmondják, ki lehet tag, ki nem lehet tag. Ő a
nagybetűs Magyarok Szövetségében gondolkodik, amelyik nem rekeszt ki senkit...

Szóval, igaza van abban Rozinak, hogy azért ez a kettősség belengte a MOGy-ot, s még
nem lehet látni, hova fog kilyukadni. Pl. Kucsara Pali kiadványában ott volt az Anna-
készítette, nagyon mutatós Szilaj Csikó-hirdetés; ám a füzetke elején -- a kiadványszerkesztés
szempontjából helyesen -- ott feszített Benis Miklós is. Elkaptam az egyik nyílt színtéri
beszédét -- s mivel már tudom, kicsoda, nagyon furcsa volt a szájából a régi nagyívű
szólamokat hallani... Szabados Lenke feltette a Kortárs irodalom témánkat az MSz-honlapra,
de azt már nem lehetett elérni, hogy a hangosbemondón a mi programjainkat is hallassák.
Benis úgy maradt, mint aki el sem köszönt volna.

Egyszóval: csendes fortyogásban van minden. Rajkai Zsolt, a MOGy egyik fő szervezője,
talán a legidősebb elöljáró, a helyzetre való tekintettel összehívta a szert. Állítólag mindenki
ott volt. S ott úgy döntöttek, hogy ne két helyen legyenek akkor, mikor Vukics beszél, ezért az
egész csapat testületileg elment Vukicsot meghallgatni...

A magam, a Szilaj Csikó szempontjából végül is azt a tanulságot vontam le, hogy maradunk
abban a helyzetben, amelyikben vagyunk: segítünk az okos, hasznos, útkereső gondolatoknak
teret adni, legyen ez szövetséges vagy más. Segítünk teret adni mindannak, ami fontos, és
amelyet a "túloldalon" elhallgatni igyekeznek.

Egyelőre ennyit.

Szeretettel -
Dombi

MOGY – a szavazás eredménye

Kedves Ménes,

beszéltem a már hazafelé tartó Edittel, s amit megtudtam, mondhatni, kutya kötelességem
megosztani veletek.

A végül leadott 250 szavazatból 45 Peti vitéz foltos kutyáját jelölte meg törzsi
vezetőnek. Magyarán kutyakomédia lett az egészből.

Benis Miklós állítólag szalad fűhöz-fához, hogy Vukics elrontott mindent. A maga
szempontjából talán még igaza is van: ami neki minden, az itt elromlott... Hihetetlen, hogy
mennyire nem hajlandó szembesülni azzal a ténnyel, hogy a szövetségesek már nem akarják
őt, már nem hisznek neki, már nem becsülik. Nem veszi észre, hogy kutyakomédiát látnak a
működésében.

Szívből sajnálom.

De ha már lehet választani tragédia és komédia között, én is inkább ez utóbbira voksolok...

Szeretettel -
Dombi

További MOGY-beszámoló

Kedves Ménes,

az Edit-szervezte Magyar Közösségi (Találkozó)sátorban nagyon jó előadássorozat
(konferencia) folyt a vidékfejlesztési stratégiáról, az önkormányzatok helyzetéről,
sorsáról; a fenntartható energiáról... A Vidékfejlesztési Minisztérium osztályvezetője
nagyon rokonszenves előadást tartott, olyat, amelyet szemlátomást nem csupán íróasztal
melletti ismeretekkel alapoztak meg; ezt megerősítette Orosz Mihály Zoltán is, Érpatak
polgármestere. De hozzátette -- s erre Vukics Ferenc is figyelmeztetett --, hogy a hivatalos
kormánytervezetben nagyon veszedelmes dolgok vannak; az önkormányzatok hatáskörének
megcsorbításán fáradoznak "ezerrel".

Orosz Mihály vendégül is látta a hallgatóságot saját tekintélyes sátrukban-jurtájukban. Az
előadás végén pedig a polgármesterek egy közös nyilatkozatot írtak alá...

Csekélységem vezényelte ezt a vitát is (jut eszembe, a kortárs irodalomról szóló sem sikerült
rosszul), és sűrűn kértem a tisztelt előadókat, hogy küldjék el előadásuk anyagát a Szilaj
Csikónak, mert feltennénk őket a honlapunkra. Mint ahogy majd a nyilatkozat szövegét is.

Szóval, könnyen lehet, hogy jó kis szövegekkel és filmfelvételekkel gazdagodunk e nagyon
fontos témakörben...

Szeretettel -
Dombi

Aug. 16.
MOGY-jelentés

Kedves Dombi, Ménes!

Nagyszerű volt Ferkó beszéde! Nemcsak a mondanivalója és a helyzetértékelése, hanem a
legfontosabb volt benne számomra: az őszintesége! Persze, jó volt hallani, hogy vannak tervei
az MSz-szel a jövőre....

Sajnos, a hozzászólásokat már nem tudtuk meghallgatni, ezért kíváncsian várom, hogy a
felvételeket mikor láthatom. Úgy hallottam, volt sok igaz és nagyon építő megszólalás, de
sajnos volt nem igaz hozzászólás is.

Edith sátra valóban gyönyörű volt! Ez nemcsak a berendezésre igaz, hanem arra a látványra
is, amit a zsúfolásig megtöltött sátor nyújtott Ferkó előadásán.

Nekem hitet adott, hogy valóban tovább kell menni, és a helyes út nem lehet más, mint
ez. A másik út -- úgy tűnik -- a MOGY-on is megbukott. Ráadásul tele volt káosszal,
tanácstalansággal, mindemellett nem volt mentes az aljasságtól sem! Ez nem a magyar
út, ez egy másik. Zsákutca, ami bizonyíthatóan nem is vezetett sehova. Legfeljebb a
megosztottsághoz, esetenként haraghoz, bomláshoz stb.

A kistelepülési konferencia megdöbbentő volt. Nem a szervezés, mert az kitűnő volt, hanem
a helyzet, amivel a falvaknak szembe kell nézniük a jövőben. A polgármesterek is pozitívan
értékelték és hasznosnak.

A kettősség, bárhova ment is az ember, mindenhol érzékelhető volt. Már a kapunál is....
Szerencsére, a sok viszontagság ellenére, nagyon sok pozitív történés is volt!

szeretettel:
szilvi

MOGY 2011

Kedves Ménes!

Még zsong a fejem. Hihetetlenül sűrű napokat éltünk meg Bösztörpusztán.
Rengeteg, jobbnál jobb program volt, s csak egy kis töredékére juthattunk el. Töméntelen
sok munka volt mögötte, rengeteg ember kitette a lelkét. Nagyon sok részfeladatot remekül
oldottak meg a szervezők, elég sok döcögött, s volt bizony jócskán, ahol vagy a szervezés
mondott kudarcot, vagy a szándékos keresztbeszervezés, félretájékoztatás volt nyilvánvaló.
A programok és a térképek túlságosan sok ponton nem stimmeltek. Elképzelhető, hogy ez
mivel jár, s hogy micsoda panaszáradatot zúdítottak ránk.

A megosztottság kézzelfogható volt, s nem kevés közelharcot kellett megvívnom pl. nekem
is, hogy ezt-azt elintézzek. Nem jó érzés állni a szemrehányó tekinteteket, elfogadni a
kényszeredett udvariasságot. Arra is volt példa, hogy nem fogadták az ember köszönését…
Mindezt sikerült leráznom magamról, s rengeteg jó energiával töltekeztem, sok-sok ölelkezés,
jó beszélgetés, értékes előadás került a másik serpenyőbe.

A Magyar vagyok (hatalmas) sátor bámulatosan szép, gazdag volt – külsőre, belsőre. A
kissátor programja is nagyon gazdag volt – hol nagynak, hol szűkösnek bizonyult. Edit is,
Edith is remekeltek, kitették a lelküket! Bravó!

(„Odaát” az előadói sátrakban egy-két kivétellel egy tákolt emelvény és székek voltak…)

Sok-sok Szilaj Csikót vittek – örömmel. A Ménesből, ha jól számoltam, legalább 20-an
vettünk részt.

A vásárosok, kézművesek nagyon panaszkodtak: az embereknek végképp nincs pénzük,
sokan örültek, ha bejött a helypénz ára.

Mint mindig, most is felemelő élmény volt a történelmi élőkép: káprázatos, gazdag, szívet
melengető. Vukics Ferkó igencsak elemében volt, s olyan ötletekkel, mondanivalóval,
üzenettel töltötte meg, hogy ott szem szárazon nem maradt… Ha lesz rá mód, érdemes
megnézni.

(Közben a gomolyfelhők három lovat -- ebből egy ágaskodót -- rajzoltak az égre. V.F. fel is
hívta rá a figyelmet.)

Vasárnap este volt a Vukics-fórum, erről Dombi már beszámolt. Ezen a napon egymást érték
a hármas számok: apróságokat csereberéltünk -- épp hármat-hármat. Közvetlenül a fórum
előtt egy három gyöngyből álló angyalkát kaptam ajándékba, a kezdetekor pedig rendkívüli
természeti tünemény csődítette a résztvevőket a sátor elé: három Nap volt az égen: a valódi,
s jobbra és balra egy-egy holo-Nap, a baloldalin szivárvánnyal. A fényképen csak egy része
látszik: a kondenzcsíkok kettős keresztet rajzoltak, s fölötte egy harmadik csík. Előfordult
még néhányszor a hármas szám, nem untatlak vele Benneteket.
Hogy ez mit jelent??

((1 kép csatolva))

Kedves Méhnecskék!
Az időjárás nagyon kegyes volt hozzánk, a telihold is megtette a magáét, s jó szolgálatot is
tett a pusztai éjszakákban. Hazafelé meg olyan felhőszakadás mosta tisztára a milliméteres
porral lepett autómat, hogy a sötétben néha az utat is alig láttam. Szerencsére a szomjazó
kertemet is megöntözték az égiek.
Mindezt égi áldásnak vettem, s jelnek: szükséges és jó, ha mi is hozzátesszük a magunkét, de

dolgaink odafent intéztetnek…

Szeretettel
Héva

Kedves Ménes és Éva!

Mellékelten küldök képeket az égi üzenetekről, ha elfogadjátok.

Zsolt
(két kép a csatolmányban)

Aug. 17.
Köszönet

Kedves Segítőim!
Az elmúlt napok eseményei alapján úgy is szólíthatnálak benneteket, hogy harcostársaim!

Köszönetet szeretnék mondani nektek a több heti megfeszített munkátokért.
Köszönet a szervezőknek, a koordinátornak, köszönet a technikai stábnak, köszönet az
előadások felügyelőinek és a konferencia hibátlan lebonyolításában segítőknek, köszönet
az előadók utaztatására szánt pénzadományért, köszönet a Szilaj Csikós stábnak, köszönet a
fiataloknak az őrtállásért.

Köszönet Ferkónak, hogy segített bennünket túllendülni a nehézségeken.
Köszönet Orosz Mihály Zoltánnak és az érpataki csapatnak a támogatásért.

Köszönet Henn Edithnek a mindig tele lévő Magyar Vagyok sátor megszervezéséért.

Köszönet minden segítőnek, aki a Magyar Vagyok és a Magyar Közösségek Találkozósátra
programjaiban segédkezett.

Egyúttal köszönetet mondok azoknak a közösségeknek is, akik elfogadták a meghívásunkat a
MOGy-ra, és tekintélyes létszámban részt vettek a rendezvényünkön. Kérlek benneteket, hogy
továbbítsátok nekik.

Köszönet a Magyar Vagyok sátor bérleti díjának fedezésére eddig beérkezett adományokért.
Aki úgy érzi közületek, hogy segíteni szeretné az ügyet, az keresse Rápóti Mónikát, ő gyűjti a
sátor-adományokat.

Kedves Bálint!
Elküldöm a levelet az msz.borsod levelezési címre is.
Hogy minden érintetthez jusson el a köszönetem, kérlek, továbbítsd a megyei levelezési
listára.

Bízván a tiszta jövőben és szövetségben, szeretettel:

Antal Edit

Kedves Edit és Edith!

Köszönjük nektek a megfeszített munkát és a gördülékeny szervezést. Külön köszönöm, hogy
ti ketten mindig biztos pontjai voltatok a bizonytalanoknak, példának okáért a választás miatti
katyvaszban is segítettetek eligazodni. Higgadtan, bölcsen, okosan...
Én most voltam először a MOGY-on, mert az eddigi évek során a saját 2-3 napos Szent István
Napjainkat szerveztük.
Azonban SOHA nem óhajtok itthon maradni a jövőben, mert a MOGY-on a helyem!
Köztetek, veletek és a sok igaz lelkű magyar ember között.

S hogy milyen volt számomra, mint "első bálozó" számára? Feledhetetlen! 73 éves
édesanyám azt mondta hazafelé, hogy ő még életében soha nem sátorozott, de nem akar úgy
meghalni, hogy jövőre a MOGY-on ne verjünk fel egy sátrat, és ne költözzünk le 2-3 napra...
Azt hiszem, ez magáért beszél. Szeretett benneteket, a szilajos lányokat, fiúkat, Ferkót és az
Élőképet könnyezve nézte.

Polgármestereimmel az oda- és visszaúton sokat beszélgettünk. Köszönik a konferenciát,
nagyon örültek, hogy eljöttek! Orosz Mihály Zoltán szókimondása és nyíltsága hitet öntött
beléjük, és Ferkót is szívesen látnák falujukban. Valamint -- a megújult -- MSz-t is várják!

Köszönet nektek és mindenkinek, aki bármilyen kicsi-nagy dologgal hozzájárult a MOGY-
hoz!

Szeretettel:
szilvi

Drága régi és új Barátaim, s ahogy Edit mondta: Küzdőtársaim!

Hálás szívvel köszönök én is mindent. Tudom, sokszor lehettem volna kedvesebb, megértőbb,
türelmesebb, de abban az iszonyú présben ennyire futotta.

Bevallom, hogy január végén még elmenni sem akartam a MOGY-ra, aztán Ferkó áthúzta az
elhatározásomat, amit külön köszönök, így utólag, Neki.

A mai nappal túl vagyunk egy temetésen is, s bár még az ólmos fáradtságomat sem sikerült
kipihenni, máris új hittel nézek a jövő elé. Veletek bármi sikerülhet. :-)

Külön köszönöm Dombinak is, hogy a nagyszerű Szilaj Ménes olyan szép számban volt jelen.

Köszönöm minden segítőmnek a hatékony és szívvel teli segítséget. Külön köszönöm a
Vezér tévének, Zolinak, Editnek, Krisztának és Tibornak, hogy megörökítették a nagyszerű
pillanatokat, így gyermekeink is láthatják.

Szamosvári Zsoltinak, Kásás Margitnak és férjének, Lacinak, az összes kiállítónak köszönöm
a közös sátrunk otthonossá tételét. A legszebb sátrak a mieink voltak. Az Edité és a nagysátor.

Rápóti Móni nélkül már el sem tudom képzelni az MSz jövőjét, a következő MOGY-ot. A
borsodi "ifjúsági tagozat" :-) nélkül nem tudták volna meg az emberek a tőlem független és
általam nem is ismert "műsorváltozást", ami a nyomtatott programban szerepelt, és amiből a
másik oldalon lazán kitörölték a Kocsis István előadását...Szóval, voltak pillanatok...

Szilvikétől utólag is bocsánatot kérek a találkozásunk pillanatában a zavarodottságomért.
Legyen mentségemre, hogy ezer szál futott az agyamban.

Jó volt Veletek együtt dolgozni, együtt küzdeni. (…)

Isten áldjon Benneteket, adjon sok erőt az élet kihívásaihoz.

Szeretettel ölellek Benneteket,

Edith

"Örvendezzetek hát, magyarok, bármit is lát szemetek a ma sötétjében: a szabadulás perce
közeledik! Ne várjátok azonban, s ne keressétek se ágyúk dörgésében, se hangzatos politikai
jelszavakban: az Úr igazsága halkan jár, és békesség kíséri. Az Ő akarata rendelkezett
már minden dolgotokban, s az Ő rendelkezését nem az idő méri, hanem tudás, lelki tudás.
Gondozzátok csak a mustármagvakat s egyébbel ne törődjetek." Wass Albert: Hagyaték