Persze nem zsidóról van ám szó, csak "mintha" annak tűnne! Magyarok meggyilkolásával vádolják a Budapesten 1998-ban kitüntetett volt jugoszláv diplomatát, a napokban elhunyt Lazar Brankovot.
Életének századik évében a minap elhunyt Lazar Brankov, az egykori budapesti jugoszláv nagykövetség ügyvivője, a Rajk-per harmadrendű vádlottja, akit 1998-ban Göncz Árpád akkori magyar államfő kitüntetett. Lazar Brankovról most váratlanul kiderült, hogy 1944-ben rettegett vérbíróként tevékenykedett a Vajdaságban. Sok ártatlan magyar és nem csak magyar embert végeztek ki az ő ítélete alapján.
Brankov 1956. április 3-án szabadult magyarországi börtönéből, ahová a Rajk-per elítéltjeként került. A volt jugoszláv diplomata ugyanazon év októberben elhagyta Magyarországot. Brankov Franciaországban telepedett le, és Párizsban, a nemzetközi Dokumentációs Központ munkatársaként dolgozott nyugdíjaztatásáig. Kérésére a Legfőbb Ügyészség 1987 nyarán igazolta, hogy a magyar törvények értelmében nem minősül büntetett előéletűnek.

Rajk László volt külügyminiszter és Brankov Lázár szembesítése a Népbíróságon, ügyük tárgyalásán, 1949. szeptemberében. MTI Fotó: Reprodukció
Csorba Béla író, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt politikusa azonban azt írta, a Brankov haláláról és pályafutásáról szóló hírből a délvidéki magyarok szempontjából kimaradt a lényeg. A Vajdaság Ma internetes hírportálban közzétett reagálásában a történelmi kutatásokkal is foglalkozó író rámutat, hogy Brankov annak idején nem közönséges partizán volt, ahogy az a hírekben megjelent, hanem a Bácska-Baranyai Katonai Bíróság egyik retteget vérbírája. Csorba Béla szerint Brankov tagja volt annak a háromtagú testületnek is, amely 1944. december 29-én népellenségnek nyilvánította és halálra ítélte André Dezsőt, az újvidéki Reggeli Újság főszerkesztőjét, és tizenegy magyar nemzetiségű társát – valamennyiüket még aznap agyonlőtték.
Visszaemlékezők és történészek szerint a rögtön ítélő bíróság, amelynek Brankov egyik megkerülhetetlenül fontos láncszeme volt, előszeretettel ítélt halálra vagyonos újvidéki polgárokat nemzeti, faji és vallási megkülönböztetés nélkül. A volt partizán hosszabb tévéinterjújában tagadta a tömeges magyar ellenes megtorlások tényét. A fentiek fényében figyelemre méltó, hogy Göncz Árpád 1998-ban köztársasági elnöki arany-emlékkereszttel tüntette ki - írja Csorba Béla, a Vajdaság Ma hírportálhoz eljuttatott közleményében.
Link