Az állam ki akar vonulni a nyugdíjrendszerből, a munkáltatói járulék átnevezése után bármire fordíthatják az ebből befolyó pénzt - állította lapunknak adott interjújában Korózs Lajos, a Bajnai-kormány szociális államtitkára, az MSZP elnökségi tagja.

STOP: Voltaképpen mi a problémája az MSZP-nek az Orbán-kormány nyugdíjterveivel?

Korózs Lajos: Nem tartjuk vállalhatónak, hogy a nyugdíjrendszerből pénzt akarnak kivonni, és ennek legegyszerűbb módját követik, hogy minden korhatár alatti nyugdíjat megszüntetnek. Ezzel az az első probléma, hogy különböző aspektusból jogosultságot szerzett embereket mosnak össze. Ezenkívül a törvénytervezet indoklásának már a legelső mondata sem igaz, amikor úgy fogalmaz, hogy szolgálati idővel és járulékfizetéssel nem alátámasztott nyugdíjakról van szó. Ez szemenszedett hazugság. Gondoljunk abba helyzetbe, amikor valaki korengedménnyel elmegy nyugdíjba, de betöltötte a 60. életévét, és 17 éves kora óta, amikor fölszabadult géplakatosként vagy esztergályosként, mögötte 43 évnyi szolgálati idő és járulékfizetés van. 60 fölött, de 62 alatt sokkal humánusabb nyugdíjba engedni egy munkavállalót, ha a cégénél leépítés van, mint kirúgni az utcára, és munkanélkülivé degradálni. Különösen, ha mögötte elegendő szolgálati idő és járulékteljesítés van. Az Orbán-kormány szétveri az eddig működő rendszert, és átgondolatlan szigorításokat vezet át rajta. Van Magyarországon egyetlen egy olyan ember, aki meg tudja mondani, hogy 2012. január elsején milyen nyugdíjrendszerbe megyünk bele? Kapkodnak, és nem kérik ki a közel hárommillió nyugdíjas és az ötmillió nyugdíjvárományos foglalkoztatott véleményét. Különösen érdekes ez a ma ötvenen túliak számára, akik lassan nyugdíjat szeretnének kapni. Fogják ők tudni, hogy milyen ellátásra számíthatnak? Rogán agymenésére, a szociális hozzájárulási adóra meg nem is találok jelzőket.

- Ennek mi a jelentősége? A hivatkozás szerint csak egyszerűen átnevezik szociális adóvá, amit eddig munkáltatói nyugdíjjárulékként szedett be a kormány.

- Szó sincs róla. Ha járulékot szednek be, akkor azért járadékot kell fizetni. Azért tehát van ellenszolgáltatás. Az adó azonban közteher, amit arra fordítanak, amire akarnak. Az eddigi nyugdíjjárulékokból az átcímkézés után nem kötelező az államnak nyugdíjat fizetni, akár stadiont is építhetnek belőle Kósa Lajosnak. Nagyon kíváncsi leszek, hogy a 27 százalékból mennyit fognak a nyugdíjkasszában hagyni. Az alaptörvény a hozzátartozói nyugellátásokat úgy rendezi, hogy özvegység, árvaság, betegség esetén csak a szociálisan rászorult jogosult ellátásra. Tehát már nem a munkavállalói jogon, a befizetett járulékok és a szolgálati idő alapján járó, hanem csak megítélés szerint adható ellátásról beszél, ha lesz elegendő erre fordítható pénz. Akár teljesen el is vonhatják. A miniszterelnök azt mondta, hogy a jövőben csak járulékból lehet járadékot fizetni, ami azt jelzi, az állam ki akar vonulni a társadalombiztosítási nyugellátás finanszírozásából.

- Járulékot csak járadékból? Akkor a szociális adó nem is számítana ebbe a kasszába?

- Hát, ez az. A Fidesz-kormány a járulékbefizetések jelentős részét átkereszteli, hogy másra fordíthassa. Ezzel a kapkodással a kockázatközösséget is szétverik. Orbán Viktor nyilatkozata elvileg azt jelenti, hogy a nyugdíjkasszából csak a korbetöltött öregségi ellátásokat finanszírozzák. Az ellen nincs kifogásom, hogy - mondjuk - a rokkantnyugdíjak az egészségügyi alapba kerüljenek át; jó helyen tudnak lenni ott is. De azon túl, hogy fölheccelte a fél országot, hogy itt mindenki rokkantnyugdíj- és táppénzcsaló, tudja valaki, miként alakul át a rokkantellátás a következő években? Vagy akár egy hónap múlva? Hogy milyen kategóriák, minősítések lesznek? Mindenkit szembefordítottak mindenkivel. Kezdték a fegyveres testületek dolgozóival. Pedig közöttük tízezres nagyságrendben vannak olyanok, akiket az állam küldött el szolgálati nyugdíjba. Például megszűnt a beosztása vagy akár a honvédségi alakulata.

- Tisztán pénzügyi megfontolások vagy politikai okok állnak emögött?

- Kósa Lajostól kezdve a Fideszben nagyon sokan nyilatkozgattak arról, nehogy már a nyugdíjasok döntsék el, mi lesz Magyarország sorsa. Ez azonban sokkal kardinálisabb kérdés. Ezek az emberek valamikor munkavállalók voltak, mögöttük 40-45 éves teljesítés áll. Függetlenül attól, éppen milyen rendszer vagy kormány volt hatalmon, ezek az emberek dolgoztak tisztességgel, neveltek gyerekeket. Ezek után joggal várhatnák el az államtól, hogy idős korukban gondoskodik róluk. Annál is inkább, mert annak idején szerződést kötöttek vele: lemondtak a jövedelmük jelentős részéről, annak érdekében, hogy nyugdíj formájában majd visszakapják azt.

- Talán nem ért annyit a munkájuk, mint amennyi nyugdíjat most kapnak vagy remélnek érte.

- A felosztó-kirovó nyugdíjrendszer mellett Magyarország elkötelezte magát. Állandóan finomítani kell rajta, hozzá kell igazítani a mozgásban lévő társadalomhoz és a gazdasághoz, de konszenzus alapján. A svédek, amikor bevezették a "svéd modellt", most már 30 éve, 10 évig tárgyaltak róla. Közben háromszor volt kormányváltás, de ez a konszenzust nem érintette.

- Közbevetőleg: mennyi nyugdíjas van ma Magyarországon?

- Az adatok szerint a korbetöltött öregségi nyugdíjasok száma 1,7 millió. Különféle jogcímeken, mint korkedvezményes, korhatár alatti öregségi, szolgálati, rokkant, összesen csaknem hárommillióan kapnak nyugellátást.

- A népesség 30 százalékát - csak a nyugdíjasokat tekintve - el tudja tartani a társadalom maradéka?

- Ebből még nem kellett volna következnie annak, hogy a nyugdíjemelés lehetőségét teljesen megszüntette a kormány. Január elsejétől, amíg ők kormányon vannak, reálnyugdíj-emelésre senki nem számíthat. A Bajnai-kormány úgy alakította, hogy ha pörög a gazdaság, akkor azok is részesedjenek ennek hasznából, akik megteremtették az alapjait, akik dolgoztak a megelőző 40-45 évben. Ennek megszüntetése azt jelenti, hogy ha valakinek nyomorultul kevés lesz az induló nyugdíja, élete végéig nyomorultul kevés nyugdíjat is fog kapni.

Link