Az induló nyugdíjak átlagos szintjének jelentős csökkenésére készülhetnek az aktív korúak, amennyiben helytállóak a kormány terveiről kiszivárgott információk. Az eddigi hírek egy legális munkavállalást ösztönző, de szociálisan érzéketlen rendszert vetítenek előre.

A „svéd modell” néven ismertté vált nyugdíjrendszerhez hasonló szisztémát vezetne be a kormány – erre utalnak a Pénzcentrumon keresztül kiszivárogtatott információk. A népszerűen svéd, kevésbé népszerűen névleges egyéni számlásnak nevezett modell az összes szóba jöhető lehetőség közül a legalacsonyabb nyugdíjat adja, nem utolsó sorban azért, mert „a mindenkori hiányt korrekciós tényező alkalmazásával az aktuális aktívakra és nyugdíjasokra terheli” – állapította meg a Nyugdíj és Időkori Kerekasztal jelentése. Költségvetési szempontból azonban ez a legkedvezőbb megoldás.

A korrektség és kiegyensúlyozottság kedvéért ki kell mondani: nem az Orbán-kormány lesz az első kormány, amelyhez az induló nyugdíjak szintjének radikális csökkentése fűződhet majd (ha a kiszivárgott hírek igazak). Nem is oly régen, 2008-ban a Gyurcsány-kormány hajtott végre a „paraméterreformmal” egy drasztikus csökkentést az induló nyugdíjaknál (mint az alábbi infografikán látható).
Forrás: ONYF

Forrás: ONYF

Nyilvánvaló, hogy a nyugdíjrendszer finanszírozhatóságával lehetnek hosszabb távon bajok, de a reform módjáról, részleteiről lehetne és kellene is vitatkozni. A jelenlegi kormánypártok azonban sem az országgyűlési választások előtt, sem a magán- és állami nyugdíjrendszer között választás előtt nem árulták el, hogy pontosan miféle reformban gondolkodnak.

Majdnem szóltak előre

pontokba szedve

- A befizetett egyéni járulékokból képzett összegekből számítanák a nyugdíjakat (amelyet most a bruttó bérből vonnak)

- Az egyéni járulékot megemelnék 10-ről kb. 20 százalékra, a munkaadói részt csökkentenék

- A virtuális számlán felgyűlt összeg részlegesen örökölhető lenne

- A gyes,gyed alatti időt úgy tekintenék, mintha történne akkor is járulékbefizetés

- Házaspároknak kétszemélyes járadékot állapíthatnának meg, amely az egyikük elhunyta után is járna - és amelyen váláskor fele-fele arányban osztozkodniuk kellene. (A kétszemélyes járadék egyébként azért előnyös, mert az egyik házastárs elhunytával sem csökkennek lényegesen a hátramaradó megélhetési költségei.)
Varga Mihály a Figyelőnek ugyan elmondta a választások előtt, hogy a svéd modell áll közel a szívéhez, ám később úgy nyilatkozott: „a svédektől legfeljebb Zlatan Ibrahimovicot szeretnénk átvenni, és semmiféle modell átvételében nem gondolkodunk”.

Az egyéni számlás modellt először Svédországban vezették be, innen a svéd modell kifejezés. A rendszer lényege – most némi egyszerűsítések következnek-, hogy nem fizet ki az állam több nyugdíjat, mint amennyi befolyik a járulékokból. Mindemellett egyéni nyugdíjszámlákat szimulál, amelyeken azonban nincs valóságos pénz, pusztán számon tartják azokon a befizetett járulékokat. A szisztéma két meghatározó elemét az indexálás módszere tartja össze, tehát az a módszer, amellyel kiszámítják, hogyan lesz a virtuális pénzből igazi, elkölthető nyugdíj. Amely akár csökkenhet is, ha bizonyos makroszámok rosszabbul alakulnak.

Tehát egy jövedelemmel, pontosabban a befizetett járulékokkal arányos nyugdíjrendszerről van szó. A szigort Svédországban enyhíti az alanyi jogon járó alapnyugdíj, amelyhez azonban meg kell érni a 70 éves életkort. (No, meg enyhíti még a magas foglalkoztatottság, és bérezés, meg az alacsony egyenlőtlenség, amelynek egyik eredője egyébként a progresszív adórendszer.)

Zöld utat az időskori szegénységnek?

Ami a magyar nyugdíjrendszert illeti, a kiszivárgott hírek nem szólnak egyelőre alapnyugdíjról – vagy bármi hasonlóról, amely a szerepét betölthetné-, e nélkül azonban az időskori szegénység drámai növekedésére kell számítani (bár valószínűleg azzal együtt is, hiszen nem valószínű, hogy az alapnyugdíj jelentős összegű lehetne).

Kapcsolódó cikkek

*
11.06.29 Nyögdíj lesz az állami

Annyi azonban világos, hogy a befizetett járulékokkal arányos, egyéni számlás rendszerről lehet szó, amely tartalmaz olyan – egyébként progresszív- elemeket is, amelyeket a nyugdíj kerekasztal jelentése is ajánlott alkalmazni: a gyermeknevelés elismerését, vagy a kétszemélyes járadékot.

Fura viszont, hogy a kiszivárgott tervek szerint a munkaadói járulék nem teremthet nyugdíjjogosultságot, csakis az egyéni, felemelt nyugdíjjárulék. Ez mindenesetre elbizonytalaníthatja azokat a magánpénztárakban maradókat, akik arra számítottak, hogy valamiféle kompenzációt kapnak majd az elveszett munkaadói járulékukért a következő kormánytól.
Link