Kinek és miért állhatott érdekében elpusztítani a hatalmas luxushajót?
A Titanic összeütközött egy jégheggyel, aminek következtében elsüllyedt. Ez az, amit biztosra tudunk arról, hogy mi történt a luxushajóval, ám a tragédia óta eltelt időben sok teória látott napvilágot arról, hogy valójában mi történhetett.
Az összeesküvés-elméletek egyik legérdekesebb teóriája az, amely szerint az elmúlt 200 év egyik legnagyobb szerencsétlenségében az 1540-ben alapított jezsuita rend keze van. A jezsuiták mindig Európa uralkodó házainak gyóntatói voltak, akik a pápát és a katolikus egyházat védik mindenhol, mind a mai napig.
A jezsuiták célja, hogy terjesszék és megőrizzük a katolikus hitet, ám nekik is van egy sötét oldaluk, a Jézus-társaság, amelynek sötét köpenyes, tőrrel felszerelkezett tagjai évszázadok óta követtek el vallásos alapú gyilkosságokat.
A teória szerint 1910-ben hét férfi találkozott a Georgia partjaitól nem messze található Jekyll szigeten, hogy megbeszéljék a Reserve Bank (az amerikai nemzeti bank) terveit. A Rockefeller-pénzbirodalmat Nelson Aldrich és Frank Valderclip képviselte, míg Európából a Rothschildok képviseletében, Henry Davidson, Charles Norton és Benjamin Strong J. P. Morgant, Paul Warberg járt el.
A jezsuiták bankárai mindig a Rothschildok voltak, emiatt a katolikus egyház vagyonához is ők jelentették a kulcsot.
A pénzügyekben egymás erős ellenfeleinek számítottak a Morganok, Rothschildok és Rockefellerék, ám a szigeten azért találkoztak, hogy szövetséget kössenek, és együtt megalapítsák a nemzeti bankszövetséget, kartellt, ami a „Federal Reserve System” nevet kapta.
A Rothschildokat, Morganokat és Rockefellereket ezzel nagy hatalmat szereztek a világ felett, amire szükségük is volt, hiszen a céljuk az volt, hogy letörjék Amerika alkotmányos szabadságát, hogy a pápa uralhasson mindent.
A Titanic építését 1909-ben kezdték el a belfasti hajóépítő üzemben. Mivel Belfast protestáns város, ezért a jezsuiták nagyon utálták a helyet, úgyhogy amikor Morgan átvette az irányítást a White Star Lines hajótársaság felett, a jezsuiták megparancsolták, hogy építtesse meg a Titanicot, ami állítólag ettől a pillanattól kezdve halálra volt ítélve.
Ennek oka, hogy akadt néhány személy, akiért nem rajongott a Federal Reserve System. Közéjük tartózott Benjamin Guggenheim, Isa Strauss és John Jacob Astor, akik nem pártolták az F.R.S megalapítását.
Habár a három férfi a világ leggazdagabb emberei közé tartóztak, a pénz mégsem védte meg őket attól, hogy a jezsuiták ellenséget láttak bennük, hiszen akadályozták a rend terveit, ezért valahogy rávették őket, hogy szálljanak fel a gőzösre.
A Titanic első útja előtt azt hirdették mindenhol, hogy a luxushajót lehetetlen elsüllyeszteni. Ez a reklám elhitette az utasokkal, hogy biztonságban vannak. A Titanicra sok ír, francia, olasz katolikus váltott jegyet, ám a belfasti protestánsokat is arra biztatták, hogy ezzel a hajóval menjenek az Újvilágba.
Ezt hívják járulékos veszteségnek, mert valamivel álcázni kellett, hogy a fő cél Guggenheim-Strauss-Astor kiiktatása, hiszen a triót úgy akarták eltüntetni, hogy senki se gyanakodjon arra, hogy a jezsuiták ölték meg őket.
A Titanic kapitánya a jezsuita Edward Smith volt, aki J.P. Morgannak dolgozott. Amikor a hajó elindult Dél-Angliából, akkor Francis Browne, Írország leghatalmasabb jezsuitája, Edward Smith mestere is a fedélzeten tartózkodott.
Browne lefényképezte az áldozati báránynak kiválasztott embereket, valószínűleg megerősítette a kapitány jezsuita esküjét, majd másnap leszállt a hajóról, ami tovább sodródott a végzete felé.
Smith istenként tisztelte a felettesét, aki megparancsolta, hogy a kapitány süllyessze el a hajót. Smith pontosan ezt tette, hiszen a titkos jezsuita tanítások szerint a jó ügy érdekében fel lehet áldozni az ártatlanokat.
A kapitány ekkor már 26 éve járta az észak-atlanti vizeket, tehát az egyik legtapasztaltabb hajós volt, aki pontosak tudta, hogy a Titanic a jezsuiták ellenségének elpusztítására készült, illetve a sors akarata, hogy már az első útján elsüllyedjen.
Smith nagyon jól tudta, hogy merre találhatók a jéghegyek, emiatt tudatosan, a parancsnak megfelelően, kormányozta a hajót a holdtalan éjszakán, 22 csomós sebességgel a 80 négyzetmérföldnyi hatalmas jégmezőbe.
A teória szerint a kapitány viselkedése nem vallott erőskezű vezetőre az utolsó órákban, mert úgy tűnt, mintha önmagával viaskodna, az az legyen hű jezsuita, vagy inkább hősként megmentse a hajót.
Állítólag az sem véletlen, hogy kevés mentőcsónak volt a Titanicon, a jelzőfény ráadásul nem a veszélyre figyelmeztető vörös, hanem fehér fénnyel világított, emiatt a közelben járó hajók tévesen azt feltételezték, hogy csak tűzijáték van a hajón.
Mindezek miatt az elsüllyeszthetetlennek reklámozott Titanic április 14-én, pont azon a napon, amelyen anno Abraham Lincolnt megölték, jéghegynek ütközött, és elsüllyedt, a mélybe rántva a Federal Reserve összes ellenségét.
1913 decemberében létrejött a „Federal Reserve System” az Egyesült Államokban. Nyolc hónappal később a jezsuiták elég pénzt gyűjtöttek ahhoz, hogy belevághassanak az I. Világháborúba, ám ez már egy másik teória.
(Forrás: noiportal.hu)
Kommentáld!