Az elmúlt két évtizedben a rákban megbetegedett gyerekek száma évente egy százalékkal, a serdülőké pedig másfél százalékkal nőtt - derül ki a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség tanulmányából. A gyerekek túlélési esélyei mindenütt nőttek ugyan, Kelet-Európában azonban továbbra is kisebb a felépülés valószínűsége, mint nyugaton. Egy ugyanolyan betegségben szenvedő magyar gyerek később, éppen ezért gyakran számos áttéttel a testében jut el az orvosig, mint nyugat-európai sorstársa.

Az 1970-es és az 1990-es évek között a rákban megbetegedett gyerekek száma minden évben egy százalékkal, a serdülőké pedig másfél százalékkal nőtt. A Franciaországban működő Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség tanulmányában 19 kelet- és nyugat-európai ország adatait hasonlította össze. Míg a hetvenes években csak a betegek töredéke gyógyult meg véglegesen, ma átlagosan a gyerekkori daganatos betegek kétharmada gyógyítható meg. A megbetegedett gyerekek túlélési esélyei mindenütt nőttek ugyan, Kelet-Európában azonban továbbra is kisebb a felépülés valószínűsége, mint nyugaton - állapítja meg a tanulmány.

A kisgyermekek esetében a leukémia, míg a kamaszoknál a lymphoma a leggyakrabban előforduló rákbetegség. Mindkét korcsoportban gyakrabban betegednek meg a fiúk, mint a lányok. A rák a gyerekek körében a második leggyakoribb halálok Európában a balesetek után. Magyarországon jelenleg körülbelül háromezer gyerek áll gondozás alatt valamilyen daganatos betegség miatt. Minden ezer fiatal felnőtt korba lépő ember közül egy valamely gyerekkori rákos betegség túlélője.

Az Európai Unió 2003-ban készítette el a környezeti ártalmak okozta betegségek elleni küzdelem stratégiáját: ebben elsődleges figyelmet szentelnek a gyerekeknek, mivel ők a legvédtelenebbek. A programban kiemelten célba vett négy betegségcsoport egyike a gyermekrák.

Nem tudják, hogy miért nő a megbetegedések száma

Dr. Schuler Dezső, a Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekklinikáján működő Magyar Gyermektumor-regiszter vezetője az [origo]-nak elmondta, hogy tapasztalataik szerint Magyarországon is ilyen ütemben emelkedett a gyerekek rákos megbetegedéseinek száma. A professzor lassú, de állandó növekedést tapasztalt az elmúlt húsz-huszonöt évben. A Magyar Gyermektumor-regisztert az elsők között hozták létre Európában, a hatékonyabb kezelés érdekében. Schuler Dezső szerint akkoriban, a hetvenes évek elején a daganatos gyerekeket elszórtan kezelték, egy-egy orvosnak évente néhány ilyen esete volt, sem megfelelő irodalom, sem elég tapasztalat nem állt rendelkezésre. Ekkor döntötték el, hogy központokban fogják kezelni a rákos gyerekeket, és részletesen nyilvántartják az adataikat.

Azt azonban, hogy miért emelkedik folyamatosan a beteg gyerekek száma, sem a magyar, sem az európai orvosok nem tudják. A professzor elmondta, hogy minden betegség kialakulását két tényező határozza meg. Egyrészt a veleszületett hajlam, másrészt a külső környezeti tényezők, például a levegő, a víz vagy az ételek minősége. Több kutatást készítettek, melyekben földrajzi összefüggést próbáltak keresni, de nem találtak olyan csomópontot az országban, ahol több gyerek betegedne meg, mint máshol.

Schuler Dezső szerint biztató, hogy ugyan az esetek száma évről évre nő, azonban egyre nagyobb százalékukat tudják meggyógyítani. "Amikor kezdtem, gyakran előfordult, hogy megálltunk egy leukémiás gyerek ágyánál, aztán intett az orvos, hogy menjünk tovább a következő ágyhoz, itt nem lehet mit tenni." Ma az esetek hetven-nyolcvan százalékát meg tudják gyógyítani. A tanulmány állításáról, miszerint Kelet-Európában továbbra is kisebb a gyógyulás valószínűsége, mint nyugaton, a professzor úgy véli, hogy a különbség nem jelentős ugyan, de kétségtelenül létezik. Az ok azonban nem a terápiák különbségében rejlik, mivel egész Európában ugyanazokat az eljárásokat alkalmazzák, hanem abban, hogy mikor, milyen állapotban kerül orvoshoz a beteg gyerek.

A magyar gyerekek később kerülnek orvoshoz

Bizonyos daganattípus esetében összehasonlították a magyar és a német adatokat. Kiderült, hogy az ugyanabban a betegségben szenvedő magyar gyerekek sokkal később, éppen ezért gyakran számos áttéttel a testükben jutottak el az orvosig. "A rosszabb szociális körülmények, az életmód, a szokások mind befolyásolják a gyógyulás esélyét, hiába alkalmazzuk ugyanazt a gyógymódot" - fogalmazott a professzor. Schuler Dezső szerint nem mindegy, hogy egy szülő autóval hozza-viszi a gyerekét a kezelésre, vagy a fertőzéseknek kitéve tömegközlekedéssel kénytelenek bejárni.

A professzor úgy véli, hogy érzékenyebbé kellene tenni a szülőket és az orvosokat is, hogy jobban figyeljenek a gyerekekre. "Előfordult, hogy egy gyerek egy évig bolyongott orvostól orvosig, mire rájöttek, hogy milyen daganata van" - meséli. Tovább rontja egy-egy gyerek esélyeit, ha a szülei úgy döntenek, hogy megszakítják a kezelését, és inkább természetgyógyászhoz fordulnak. Schuler Dezső szerint a természetgyógyászat jó kiegészítő terápia lehet, de nem helyettesítheti a hagyományos módszereket. A gyerekek gyógyulási esélyei ugyan folyamatosan nőnek, de robbanásszerű áttörés nem várható a közeljövőben. "Eljutottunk oda, hogy a háromnegyed részüket meg tudjuk menteni. Folyamatosan küzdeni kell, nem szabad hagynunk őket elveszni" - fogalmazott.

[origo]