Immár több mint két évtizede van ott a húsosfazéknál, néha országgyűlési képviselőként is működik, jól él, de érdemi munkát nem végez. Igen, ő a Magyar Köztársaság, vagy ahogy majd hívni fogják 2012-től, Magyarország miniszterelnöke. Ez az írás nem fogja nevén nevezni, mert nem méltó rá, hogy kiejtsük a nevét. A csapból is az ő szabadságharca folyik. Vaskos, egetverő hazugságok. Nap mint nap. Mint ahogyan a vagyona gyarapszik, érdemtelenül.

Tán még maga a Schwartz György néven született idős spekuláns, a ma George Sorosként ismert nagypályás, "karitatív" felforgató sem gondolta volna, hogy idáig húzza a felkarolt tehetség. Egy ideje ugyan felmerült, hogy vége a dalnak, mentek-mennek a találgatások a kormányfő személyét illetően. Magunk részéről nem tartjuk fontosnak, hogy a már csak rövid ideig tartható kupleráj-rezsim keretei közt ki a miniszterelnök.

Egyedül a megvezetett, manipulált híveket érdekli ez, hiszen ők nagyra tartják őt. Nagy nemzeti politikusként tisztelik, aki "tett és tesz is a hazájáért". Nem túl fényes a helyzet, ha az emberek már maguk előtt se ismerik be, hogy ez az egész fülkeforradalom, az 1989 óta összehordott szemétdombbal, a velejéig romlott, korrupt báb-elittel együtt a semminél is kevesebbet ér. Sőt, nemhogy nem ér semmit, még árt is, sokat árt. De hát tudjuk, persze, a miniszterelnök hősies harcos, már-már - az általunk szintén semmire nem tartott, de a megvezetésnek köszönhetően (hivatalosan) mártírként tisztelt - Nagy Imréhez hasonlítják. Nagy Moszkvával fordult állítólag szembe. Mai utóda kinek is áll ellen?

Tel-Aviv-nak, ahova a Likuddal jár barátkozni, a pénznyelő Brüsszelnek, vagy a Nemzetközi Valutaalapnak, ami ha jön, ő mégse megy? Egyiküknek sem. A saját beteges kényszerképzeteinek a rabja, és a hatalomnak. Szavazatoknak, pénznek, pezsgőnek, médiaszereplésnek. Elhatározta, hogy megfelel a választói akaratnak, és hős lesz. Szerintünk sokkal inkább egy bukott helytartó.

Kovács Richárd - Jövőnk.info