A kormányzat továbbra is fél saját állampolgáraitól, szavazóitól. Az új fegyvertörvény leginkább azoknak ad engedményeket, akiknek már eddig is volt fegyvere. Nagyon kis mértékben könnyítették a megszerzési procedúrát, de az így is nehéz, körülményes és drága maradt.

A lőszerekről: Ezek után lehet otthon lőszert összeszerelni, vagyis olcsóbbá válik némileg a lőszer. A töltés azonban inkább csak sörétes esetén éri meg, ugyanis a golyós lőszerek töltése sokkal körülményesebb, és sokkal több eszközt igényel. Amelyek nem éppen olcsóak.

A lőfegyverekről: Csökkentették azt az időt, amit sportklub tagjaként kell eltölteni. A mostani 3 évről egy évre. A sportolók esetében feloldották a mennyiségi korlátozást, annyi lőfegyvert vásárol, amennyit akar, illetve amennyit biztonságosan tárolni tud. A vadászok is könnyebben jutnak új fegyverhez. Vagyis a törvény alapvetően azoknak kedvez, akiknek már van fegyvere. Nem kell előzetesen megszerzési engedélyt kérni, csak megveszi a fegyvert és be kell íratni a rendőrségen utólag és a könnyítések ezzel le is zárultak

Viszont a törvényre jellemző, hogy az állam mindent tudni akar mindenkiről, mindent dokumentálni szeretne. Ezek után még a gumilövedékes "fegyverre" is engedély kell. Valójában minden eszközre, ami valamilyen módon kilő valamit, engedélyt kell kérni. Az eredeti törvény tervezetében (tudtunkkal) Pintér Sándor javaslatára benne volt, hogy saját ingatlanon belül a fegyverét, akinek van, használhatja önvédelemre. Ezt a hírek szerint az elfogadottból kivették. Marad a mindent ellenőrizni akaró nagytestvér képe. A történelmi elöltöltős fegyverek tartása szigorodik. A gázfegyverekre, gumilövedékes és flóbertek szintén szigorodik, vagy marad a jelenlegi szigorú állapot.

A lényeg: magyar NE HORDJON FEGYVERT!

A fegyverhordási törvény még jobban - minden olyan személy számára, aki önvédelmi fegyvert viselhet - szigorodik. A fegyverhordást a magyar felejtse el. Nemhogy saját otthonát nem védheti meg, mert még annak a megvásárlása is bonyolódik - bármilyen semmirevaló eszközökről beszélünk -, és arra, hogy egy magyar önvédelmi eszközt vihessen magával, a közeljövőben semmi esély.

A dolog nevetséges oldala az, hogy állandóan arra hivatkoznak, hogy akkor a magyarok lemészárolják egymást. A magyar mindig fegyverviselő, harcos nép volt. Nem attól félnek, hogy lemészárolja egymást! Az senkit nem zavarna, és a zsidókat legkevésbé sem. Attól félnek, hogy magára talál, felébred, régi harcias virtusát megtalálja a magyar. Ettől nem félnek, hanem rettegnek! A petárda durranásától, a riasztó lőszer hangjától, egy műanyag pisztolytól, mindentől rettegnek. Azt elfelejtik, hogy a bűnöket sehol nem a hivatalos önvédelmi fegyverrel követik el. Ha valahol esetleg mégis ilyen történik, abból világraszóló ügyet csinálnak, legfőképpen az emberi jogi alapítványok, különböző jogvédő szervezetek. Akik tudjuk kik irányítása alatt vannak. Ezek után pedig egyetlen dolgot érnek el: a fegyver csak zsidó kezében maradjon.

Elhúzták a vadászok orra előtt a mézes madzagot, és erre tapsol mindenki az új törvénynek, ami valójában egy újabb szigorítás.

Aki azonban végigszenvedi a procedúrákat, pszichológustól a fegyvervizsgán át a lövész versenyekig - ahol persze mindenért külön-külön súlyos pénzeket kell fizetni -, annak van némi esélye, hogy lehessen fegyvere, és könnyebben vásárolhat több fegyvert is.

A Gunmagazinnak adott Németh Balázs riportból nagyon könnyen leszűrtünk egy lényeges dolgot. Senki nem a magyar átlagember érdekeit nézi. A kormány úgynevezett "szakértő csoportot" hozott létre mindennek az összehozásához. Ahol leginkább azt lehet leszűrni, hogy lobbiérdekek érvényesülnek, úgy, hogy közben az állam semmit nem akar engedni. Egyszerűen elképzelhetetlen az, hogy a kormány kiadja, hogy ilyen és ilyen lakossági érdekű törvényt akarok. Itt csak érdekcsoportoknak akarnak kedvezni, és ebben a keretben próbálnak más érdekkörök érvényesülni. A magyar nép pedig mindenből kiszorul, ahogy kiszorult a nagypolitikából, a gazdaságból, mindenből. Még a Jobbik is próbálkozott egy gyengécske "birtokvédelmi" fegyvertörvény beadvánnyal, de rájuk sem hederítettek. Hol van a nadrágszíjon, hónaljtokban hordható, magam, családom és mások testi épségét védeni szándékozó önvédelmi fegyver? A többi csak félrebeszélés.

Nem lehetne egyszer azt mondani: ez a nép érdeke, ezt akarom keresztülvinni, és akár a miniszterek, akár a szakértői csoport ezt írja meg, és nem érdekelnek a saját igényeik, ezt dolgozza ki? Sehol. Miért nem lehet egyszer az átlag munkás magyar emberek érdekeit szem előtt tartani, ha már egyszer állandóan azt halljuk, hogy nem állíthatnak minden sarokra egy rendőrt? A fegyvertörvény elbeszél a lényeg mellett. Könnyít ezt-azt, de nem beszél arról, hogyan védje meg magát az, aki otthonát, szeretteit akarja megvédeni, nem akar vadászni, versenyre járkálni, 20 fegyvert vásárolni, csak egyet, ami lehet egy rossz percben éppen a családja, az ártatlanok életét mentheti meg? Ami biztonságot ad egy olyan világban, ahol 3 zárral kell zárni az ajtókat, és az idősebb és magányos emberek sokszor félve fekszenek le? 

A következő rendszerben, az általunk képviselt jövő társdalában a fegyver tartása, hordása nem érdekkörök privilégiuma lesz, hanem minden magyar nemzettestvéré. Engedélyhez fogjuk mi is kötni, de a kiadás, az elbírálás alapja nem az érdek, hanem az erkölcs lesz.

Tálas András - Jövőnk.info