Az Israelita befektetők által 1 ft-ért privatizált szolgáltatóknak semmi sem elég.Még több pénzt fizessetek marhák. Ha nem fizettek viszem a

házad.

Rohamos léptekben emelkednek a lakosság terhei; alig tíz év leforgása alatt megháromszorozódtak az egy főre eső lakásfenntartási kiadások, miközben a családi kassza egyre csak karcsúsodott. A számok mindenképp elgondolkodtatóak és valamiféle gazdaságossági fordulat megtételére, takarékosságra ösztönöznek. Természetesen nem kell feltétlenül a méregdrága energetikai felújításokra gondolni, hiszen néhány egyszerű és ésszerű lépéssel is rengeteget spórolhatunk meg.

A "lakásszolgáltatás, víz, villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok"-ra vonatkozó, azaz közismertebb nevén a lakásfenntartási kiadások az elmúlt években folyamatosan növekedtek; napjainkban a magyar háztartások kiadásai között az élelmiszer után a második legnagyobb tételt jelentik. Amennyiben megvizsgáljuk a lakásfenntartási kiadások szerkezetét, jól láthatjuk, hogy a háztartások a legtöbb pénzt a gázszolgáltatásra, illetve az elektromos energiára fordítják. A KSH statisztikái szerint a lakásfenntartási kiadások több mint 50 százalékát ez a két tétel teszi ki.

Miközben a lakásfenntartási kiadások az infláció mértékéhez képest elképesztő dráguláson mentek át az elmúlt években, a háztartások pénztárcája egyre csak karcsúsodott. Amennyiben összehasonlítjuk az egy főre eső éves lakásfenntartási kiadások, illetve a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi nettó átlagkeresetének alakulását, jól látható, hogy egyre többet kell dolgozni ahhoz, hogy valaki ki tudja fizetni a rezsit.


A munkavállalóknál rosszabb helyzetben talán csak a nyugdíjasok vannak. Az ő esetükben még nagyobb a differencia a lakásfenntartási kiadások, illetve a havi rendszeres apanázs között. A nyugdíjasok helyzete egyre kilátástalanabb; lassan 2 havi nyugellátást kell az egész éves lakásfenntartási kiadásokra fordítaniuk. Abban a helyzetben pedig, ha a nyugdíjak továbbra is csak az elmúlt 10 évben megszokott mértékben emelkednek, ez az olló hamar még nagyobbra nyílhat.

A hazai helyzet súlyosságát a legutóbbi Eurostat-adatok is érzékeltetik, amelyek az európai tagállamokra jellemző közüzemidíj-tartozásokat mutatják a lakosság arányában. A fejlett nyugat európai országokban ez az arány évek óta jellemzően 6 százalék körüli (a lakosság 6 százaléka nem tudja közüzemi díjait fizetni). Ezzel szemben az újonnan csatlakozott 12 tagállamban ugyanez az átlag a 2007-es 13 százalékról indulva fokozatosan közel 17 százalékra növekedett 2010-re. Az igazán rossz hír ebben a folyamatban számunkra az, hogy Magyarország még ebben a csoportban is a második ligába került. A 2005-ös közel 16 százalékról 2010-re 22 százalék fölé kúszott a közműtartozásoknak a lakosság arányában mért értéke.

Csak látszatintézkedés?

A választásokat követően az új kormánytöbbség egyik első cselekvése volt, hogy ármoratóriumot vezetett be a lakossági, egyetemes földgáz- és villamosenergia-szolgáltatásban. A lépés kezdetben átmenetinek tűnt, a kormány a korábbi ár-meghatározási mechanizmusok felülvizsgálatával magyarázta, azonban a fogyasztói árak az elmúlt másfél évben szinte változatlanok maradtak.

Az idei évben a korábban önkormányzati hatáskörbe tartozó távhő-ármeghatározás központosítása ment végbe, a távhőárak felülvizsgálata alatt szintén ármoratórium lépett életbe. Ez követően az újonnan meghatározott távhőárak pontosan megfeleltek a korábbi "befagyasztottaknak". A szaktárca beszámolója szerint mostanáig mindhárom vezetékes energiaszolgáltatás ármegállapításából kiszűrték az indokolatlan költségelemeket, illetve csökkentették az elvárható profit mértékét is.

Mindeközben fontos látni, hogy Magyarország a fosszilis energiahordozók terén szegény országnak minősül, vagyis szükségleteink jelentős részét importból fedezzük. A lakossági vezetékes energiaszolgáltatások szempontjából legfontosabb fűtőanyag a földgáz, amelynek túlnyomó részét hazánk egy forrásból, Oroszországból szerzi be, méghozzá ún. olaj-indexált árazás mellett.

Az olajpiacon mutatkozó feszültségek jelentős árnyomást fejtettek ki a fekete aranyra 2011.ben, idén lesz az első év, hogy a kőolaj éves hordónkénti átlagára 100 dollár felé emelkedik. Összességében tehát az indexálásból eredő növekedés, illetve a forint dollárhoz viszonyított gyengülése komoly árnövekedést jelentett a földgáz árára is, amely hol valós, hol a kvázi-moratóirumnak betudhatóan nem jelentkezett a hazai lakossági szegmensben.

Ugyanakkor Patkó Gábor, a Portfolio.hu elemzője szerint a negatívumokról sem szabad megfeledkeznünk. Mint azt a Pénzcentrum.hu-nak kifejtette: "Fontos látni, hogy a valóságtól elrugaszkodott (alacsonyan tartott) árak számos negatív hatással bírnak a nemzetgazdaságra."

Az elemző véleménye szerint csak látszatmegoldásról beszélhetünk, amely:

- torzítja a lakosság energiafogyasztással kapcsolatos tudatos viselkedését,

- mérsékli a valós megoldásként értékelhető energiahatékonysági beruházásokra irányuló törekvéseket,

- az értékláncon keletkező veszteség hosszú távon veszélyeztetheti az energiaellátás biztonságát azáltal, hogy energetikai cégeknél nem keletkezik megfelelő fedezet a rendszer karbantartására és fejlesztésére (habár ez jogszabályi kötelezettség a társaságok számára),

- a megjelenő keresztfinanszírozás következtében csökkenti a hazai gazdasági szereplők versenyképességét,

- a társadalmi hasznosság tekintetében igazságtalan állapotokat eredményez, azáltal, hogy a jó (jobb) módúak számára is kedvezményes hozzáférést biztosít.

A kialakult helyzet súlyosságát jól példázza, hogy az energetikai területért felelős államtitkár nemrég pontosan az energiaszolgáltatás jelenlegi ármeghatározásának tarthatatlansága miatt állt fel a székéből, mert az általa javasolt alternatív megoldás nem nyert támogatást a kormányon belül.

Eleged van a brutál számlából?

A számok tehát mindenképp elgondolkodtatóak és valamiféle gazdaságossági fordulat megtételére, takarékosságra ösztönöznek. A cél nyilván mindenki számára az, hogy lehetőleg a fogyasztási szokások alapvető megváltoztatása nélkül csökkentse a rezsi költségeket. Az egyre növekvő gáz-, villany- és vízdíjak miatt sokan sokféleképpen próbálnak spórolni a rezsiköltségen, ám nem mindig a költséges energetikai felújítások, vagy éppen a fagyoskodás a megoldás, sokat takaríthatunk meg néhány egyszerű és ésszerű lépéssel is.

A téli energiafogyasztás legnagyobb és legköltségesebb részét természetesen a fűtés adja. A fűtésszámlán úgy lehet a legjobban spórolni, ha úgynevezett temperáló fűtést végzünk, ami csupán annyit jelent, hogy otthonukban megpróbálunk fönntartani egy állandó alaphőmérsékletet, azaz akkor sem engedjük kihűlni a lakást, ha nem vagyunk odahaza. Otthonunk hőmérsékletét távollétünkben is egy komfortos 15-16 fokon tartva elérjük, hogy ne hűljenek le a falak és a bútorok, s a fogyasztás csökkenése mellett annak is örülhetünk, hogy a hidegből hazaérve kevesebb idő alatt fűtjük be a lakást

A különböző fűtőberendezések eltérő lehetőséget kínálnak a fogyasztás csökkentésére. A radiátoros rendszereket pár ezer forintért már hőfokszabályozóval láthatjuk el, a konvektorokat szakértő szerelő segítségével teljesítményszabályozó üzemmódra állíthatjuk át. A kazánnal fűtők a fűtési számlán akár 10-15 százalékot is megspórolhatnak azzal, hogy az éves karbantartást elvégeztetik a szervizzel, hiszen az elszennyeződött alkatrészek miatt egy kazán több energiát fogyaszt, és kisebb hőt termel.

Amennyiben már jó melegre fűtöttük a lakásunkat, fogyasztásunk attól is függ, hogy a meleget meddig tudjuk benntartani otthonunkban. Az ablaknál és a falaknál szökik a legtöbb meleg, ezért érdemes jól szigetelni lakásunk helyiségeit. Érdemes a régi nyílászárókat lecserélni, vagy korszerűsíteni, de ha ezeket a munkálatokat nem végeztük el ősz végéig, pár apró trükkel még most is segíthetünk helyzetünkön. Rosszul szigetelő ajtókhoz, vagy ablakokhoz már pár száz forintokért beszerezhető az úgynevezett huzatfogó henger, mely az ablakok és ajtók réseibe illeszthető. Sokszor már az is segít, ha az ajtók és ablakok elé télen vastagabb sötétítőfüggönyt helyezünk fel. Léteznek már úgynevezett hőtükrök is, amiket a radiátor mögé a falhoz kell rögzítenünk, ezek a falban elnyelődő hőt visszaverve növelik a helyiség hőmérsékletét.

5+1 tipp a spóroláshoz

1. Szellőztetésnél tárja ki az ablakokat, s lehetőleg csinálj kereszthuzatot. A rövid ideig tartó intenzív szellőztetés takarékosabb, mint ha hosszú ideig engedjük ki a lakásból a meleget. A bukóra nyitott nyilászárókkal például csak az utcát fogjuk fűteni.

2. A túlfűtött otthon nem csak egészségtelen, de drága is, ezért érdemes lecsavarni egy picit a termosztátot. A hőmérséklet 1 Celsius-fokkal való csökkentése akár 6%-al is csökkentheti a fűtésszámát.

3. Áramtalanítsa az elektromos készülékeket! Az elektromos készülékek készenléti állapotban is energiát fogyasztanak. A telefontöltő például akkor is fogyaszt, ha nincs rádugva a telefon.

4. Csak azokban a helyiségekben világítsunk, ahol éppen tartózkodunk! Hagyományos izzók használatakor, ha 5 percnél hosszabb ideig nem tartózkodunk a helyiségben érdemes lekapcsolni a világítást.

5. Olyan hőmérsékletre állítsa a bojlert, aminél nem kell hideg vízzel hígítani a meleget. Az ideális hőfok körülbelül 60 Celsius-fok.

+1. A főzésen is sokat spórolhatunk. Vízmelegítésre például a leghatékonyabb megoldás a vízmelegítő. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy kevesebb energiával megfő az étel, ha fedőt tesz az edényekre.