Egyre gyakrabban hallunk olyan esetről, amikor a bűnözők valamilyen ürüggyel bejutnak egy idős ember otthonába, ott kifigyelik, hol van a nyugdíjas megtakarított pénze, majd - kihasználva sebezhetőségét- elveszik azt tőle. Az eseteket abból a szemszögből is megvizsgálhatjuk, hogy az idős áldozatok úgy is megóvhatnák vagyonukat, ha vagyonukat nem a szekrény mélyén, hanem bankszámlában tartanák.

Egy 86 éves kecskeméti bácsi tett feljelentést ismeretlen tettes ellen, aki kedden délután megjelent a lakásán azzal az ürüggyel, hogy az önkormányzattól jött és 100 ezer forint támogatást hozott. Közölte, hogy a pénzt gyorsan rakják a többi közé, majd amikor a sértett elővette a szekrényéből a pénze tárolására szolgáló papírdobozt, akkor az elkövető e benne lévő 2,6 millió forintot kikapta, és azzal elszaladt.

Sokszor akkor sincs bankszámla a háztartásban, amikor a háztartásfő foglalkozása szerint megállapítható, hogy feltételezhetően van rendszeres jövedelmük. Az irodai alkalmazottakhoz, vezetőkhöz és vállalkozókhoz kapcsolódó háztartások 3−5 százaléka nem rendelkezik bankszámlával. A fizikai munkásoknál, háztartásbelieknél és munkanélkülieknél ez az arány már 14−17 százalék, a nyugdíjasoknál pedig meghaladja a 22 százalékot - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) A magyar háztartások fizetési szokásai című tanulmányából.

Forrás: MNB (KATTINTS A NAGYÍTÁSHOZ!)

Azokban a jövedelmi kategóriákban, amikor a háztartás havi nettó jövedelme nem haladja meg a 150 ezer forintot, a bankszámlák átlagos száma 1,5 vagy az alatti, míg a 250 ezer forint feletti kategóriákban több mint 2. Azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek nem rendelkeznek bankszámlával, a legalacsonyabb jövedelműek között a legnagyobb: közel 27 százalék − és ez az arány a jövedelem növekedésével folyamatosan csökken. A háztartásfő iskolai végzettségének növekedésével együtt szintén nő mind a bankszámlák átlagos száma, mind pedig a legalább egy számlával rendelkező háztartások aránya. A bankszámlával nem rendelkező háztartások 35 százaléka falvakban vagy községekben, további 35 százaléka pedig kisebb városokban él.

Bankkártya-ellátottság szempontjából hasonló a helyzet, mint a számláknál: a háztartások 85 százaléka rendelkezik kártyával. Ebben az esetben az ellátottság jobb, mint a számláknál, hiszen a bankszámlával rendelkezők 18 százalékának több mint két bankkártyája van. Ezekből az adatokból azonban nem következtethetünk arra, hogy a lakosság szívesen és gyakran használná ezt a készpénz-helyettesítő eszközt, a nagyfokú elterjedtség valószínűleg nem tükrözi a háztartások valós keresletét, sokkal inkább indokolható sok pénzforgalmi szolgáltató azon gyakorlatával, miszerint lényegében automatikusan biztosítja a bankkártyát minden ügyfelének. Ezt támasztják alá a tranzakciós adatok is.

A tanulmány megállapítása szerint az átlagnál kevesebbszer használnak készpénzmentes megoldásokat a nyugdíjasok, valamint ott, ahol a családfő munkanélküli vagy háztartásbeli. Ennek oka mindkét utóbbi esetben a rendszeresen bankszámlára érkező jövedelem hiánya lehet. A nyugdíjasok mellett a fizikai munkások és a munkanélküliek használják legritkábban a kártyát. A nyugdíjasok esetében fontos szerepet játszhat az új eszközökhöz való alkalmazkodás nehézsége, illetve a bizalmatlanság is.