Eddig alig látott vendégek bukkantak fel az év eleje óta a tüdőgondozókban: olyan dohányosok, akik nem tüdőbetegek, de szeretnének leszokni, és ehhez segítséget kérnek. A trafikokban viszont továbbra is kitartóan vásárolnak a dohányosok, akiket sem a dráguló cigaretta, sem a zárt helyen való rágyújtás tilalma nem riaszt el. Statisztikák még nincsenek arról, hogy a szigorítások hatására többen leteszik-e a cigarettát, a jövedékiadó-bevételekből pedig nemigen lehet csökkenő forgalomra következtetni.

Január óta kézzelfoghatóan nőtt a leszokni vágyó dohányosok száma - ezt határozottan állították az [origo]-nak több tüdőgondozóban. Ezek azok az intézmények, amelyeket a leszokást segítő kormányzati kampány (például a www.leteszemacigit.hu) olyan helyekként jelöl meg, ahol tanácsot, vagy nagyobb segítséget - például gyógyszert - lehet kérni a leszokáshoz.

Január elseje óta tilos rágyújtani a munkahelyeken, a vendéglátóhelyeken - kivéve a teraszokat -, és a dohányzásra kijelölt helyeket is öt méterrel arrébb tolták, ráadásul emelkedett, és nyáron még tovább fog nőni a dohánytermékek jövedéki adója. Az [origo] arra volt kíváncsi, e változások hatására többen vették-e rá magukat arra, hogy megpróbáljanak leszokni a dohányzásról.

A Dohányzás Fókuszpontnak - a dohányzás visszaszorításának koordinálásával foglalkozó kormányszervnek - egyelőre semmilyen statisztikája nincs erről, de a tüdőgondozókban máris éreznek változást. A IV. kerületi tüdőgondozó orvosa, Bíró Krisztina szerint érzékelhetően megnőtt azoknak a dohányosoknak a száma, akik csak azért jönnek be, hogy segítséget kérjenek a leszokáshoz, és nem valamilyen, már kialakult betegség miatt kell kezelni őket. A gondozóban nem tekintik ezt tehernek, örülnek neki, mert korábban Bíró szerint elenyésző volt az így megjelenő dohányosok száma.

A XIV. kerületi tüdőgondozó asszisztense is azt mondta kérdésünkre, hogy jóval többen lettek a leszokni vágyók, és lelkesebbek is, de olyanok is megjelennek, akik azt mondják, már le is szoktak. A XI. kerület tüdőgondozójában a változást inkább abban érzékelik, hogy a dohányzó páciensek jelzik: jóval kevesebbet dohányoznak, mint korábban. Vagyis maguktól csökkentik az adagot - mondták a gondozóban az [origo]-nak.

Csak a tanács van ingyen

A megkérdezett intézetek közül csak egy helyen nem számoltak be pozitív változásról: a XVIII. kerületi tüdőgondozó egyik szakasszisztense lemondóan jegyezte meg, már nem is emlékszik, mikor jelent meg utoljára náluk valaki azzal, hogy segítséget kér a leszokáshoz. Nem is egyszerű bejutni, mert a tüdőgondozókba beutaló kell a háziorvostól, és telefonon kell időpontot kérni, a várakozási idő pedig hat hét is lehet. Szerinte a leszokni vágyók hiányának az az oka, hogy a leszokást segítő gyógyszerek, tapaszok és más segédeszközök vagy terápiák annyira drágák, hogy ezt az emberek már nemigen tudják megfizetni. Heti több tízezer forintról is szó lehet, és ezekre az eszközökre nincs OEP-támogatás - mondta.

A tanács ugyan ingyen van, "de mit tudok mondani?" - fogalmazott az asszisztens, aki szerint legfeljebb annyit mondhatnak, hogy fokozatosan szokjanak le a dohányosok, ne hirtelen tegyék le a cigarettát, meg, hogy sportoljanak vagy jógázzanak többet. Szerinte ugyanakkor nagyobb baj, hogy a gondozó annyira leterhelt - "olyan sok a tumoros, asztmás, COPD-s, és megy a tüdőszűrő meg az értékelése" -, hogy nem is lenne idő még a tanácsadásra is. Annyi idő van, hogy felírják a gyógyszert, hiszen egy orvosra elvileg harmincezer ember ellátása jut. "A konkrét beteganyagot, napi kilencven beteget és ötszáz szűrtet is alig tudjuk ellátni" - mondta.

Szitkozódnak, de megveszik

A tüdőgondozók élénkebb forgalma nem jelenti ugyanakkor azt, hogy kevesebb cigaretta fogyna. Az [origo] által megkérdezett fél tucat budai trafikban sehol nem érzékelték, hogy visszaesett volna a dohánytermékek iránti kereslet. Vagyis az árusok egybehangzóan állították, hogy ugyanannyi cigaretta fogy, mint eddig.

"Inkább csak a szitkozódás van" az áremelkedés meg a dohányosok egyre több helyről való kitiltása miatt - mondta az egyik trafikos a Kosztolányi Dezső téren. A fogadkozást pedig, hogy a függők leszoknak, "húsz éve hallgatja". "Ha száz forint lesz a Szofi, akkor leszokok, de hát azóta is megveszi, most már lassan hétszáz" - mondott egy példát.

Egy körtéri újságos és dohánybolt árusa azt mondta, ő is gondolkozott azon még tavaly, hogy kevesebb lehet a kereslet a cigaretta iránt, de nem így lett. "Ugyanúgy megveszik a drágábbat is, kartonszám, nem tudom, honnan van az embereknek ennyi pénze" - mondta az eladó, aki szerint a vevők inkább csak hőbörögnek az emelkedő árak miatt, és mondogatják, hogy leszoknak, de a forgalmon ez egyáltalán nem érezhető. "Ezerforintos cigaretta kellene, hogy leszokjanak. Bár a kocsit sem teszik le, bármilyen drága a benzin" - tette hozzá.

Választás lehet a feketepiac is

Az [origo] több nagy dohánygyárat megkérdezett arról, hogy csökkent-e a forgalma a szigorítások miatt. A pécsi dohánygyárból jelezték, hogy a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége - a legnagyobb dohánygyárak tömörülése - közös válaszban tájékoztatja majd az [origo]-t, hétfőn késő délutánig azonban nem érkezett meg a válasz.

A dohánytermékek forgalmának alakulására közvetetten elvileg a jövedéki adóbevételekből is lehetne következtetni. 2010 első két hónapjában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai szerint 68,4 milliárd forint folyt be a dohánytermékek jövedéki adójából, és a rájuk rakódó áfából az államkasszába. 2011 első két hónapjában viszont már csak 51 milliárd - a visszaesés oka az év elején a dohánygyárak között kibontakozó durva árverseny volt. 2012 január-februárjában viszont ismét megnőtt a bevétel, 65,7 milliárd forintra. A NAV szerint azonban ebből a számból több tényező miatt sem lehet a forgalom változására következtetni. Például azért, mert időközben többször változott a jövedéki adó, és azért sem, mert az év első két hónapja még csak a türelmi idő a dohányzás korlátozásában.

Egy neve elhallgatását kérő, a dohányiparban jártas szakember azt mondta, egészen biztos benne, hogy visszaesik a dohányáruk forgalma az áremelés és a szigorú korlátozások miatt. Más országokban, amikor a vendéglátóhelyeken betiltották a dohányzást, átlagosan hét-kilenc százalékos visszaesést produkált a dohányipar. Ez ugyan tudomása szerint többnyire átmenetinek bizonyult, de más államokban általában konjunktúra idején vezették be a tiltást, nem pedig recesszió idején, amikor ráadásul a jövedéki adó emelése miatt az áremelkedés is "meghaladja a fizetőképes keresletet" - mondta.

A szakember szerint a forgalom visszaesése mögött kevésbé áll az idei adóemelés hatása, az ugyanis több lépcsőben történik, inkább a vendéglátó-ipari tiltás éreztetheti a hatását. A leszokással próbálkozók esetleg növekvő számát azonban ebből nem lehet kimutatni - vélte -, mivel ilyen helyzetekben a dohányosoknak három választása is van: leszokik, olcsóbb márkára tér át, vagy ezentúl a feketepiacon szerzi be a dohányt.