Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter rendkívül határozott berlini beszédében konkrét javaslatokat is megfogalmazott egy német vezetéssel létrehozandó, föderális jellegű Európai Unió alapjainak letételéről.

A politikus arra szólította fel német kollégáit, hogy ne tegyenek úgy, mintha országuk csak a válságkezelés ártatlan áldozata lenne, hanem ismerjék el, hogy Németország is részese volt a jelenlegi helyzet előidézésének. Véleménye szerint csak Európa legnagyobb gazdasága képes kivezetni az EU-t a válságból.

„Azt követelem Németországtól, hogy segítsen az eurózóna megmentésében és felvirágoztatásában. Senki más nem képes erre. Valószínűleg én leszek az első lengyel külügyminiszter, aki ilyet mond, de kevésbé félek Németország erejétől, mint annak tétlenségétől” – fogalmazott bel-és külföldön egyaránt nagy visszhangot keltő beszédében Sikorski. Véleménye szerint az eurózóna szétesése „apokaliptikus léptékű” következményekkel járna és jelenleg ez jelenti a legnagyobb veszélyt a világgazdaság szempontjából.

A lengyel politikus úgy fogalmazott, miniszteri tevékenységének legijesztőbb időszakát éli és jelen pillanatban nem a terrorizmus, a német tankok, vagy az Oroszország által az EU szomszédságába telepíteni kívánt rakéták jelentik a legnagyobb biztonságpolitikai kihívást országa számára, hanem az euróövezet összeomlása. Ezért arra kérte Berlint, ismerje el, hogy mint a jelenlegi rendszer legnagyobb nyertesének, Németországnak kell viselnie a legnagyobb terheket is.

Sikorski arra is emlékeztetett, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum előírásait több mint hatvanszor szegték meg a tagállamok, köztük Németország is számos alkalommal, ezzel jelentősen hozzájárulva az EU iránti bizalom csökkenéséhez. Ezért azt követelte, Berlin ismerje el, hogy nem csupán elszenvedője, de részben előidézője is a jelenlegi helyzetnek. Ezzel szemben a válságért sokat hibáztatott új tagállamok közül Lengyelország és Szlovákia az elmúlt négy évben az Unió két leggyorsabban növekvő gazdaságává vált.

Beszédét történelmi párhuzammal kezdte: arra emlékeztette a hallgatóságot, hogy Szerbia döntése, hogy saját pénzt kezdjen nyomtatni, 1991-ben Jugoszlávia felbomlásához és milliók életének tönkretételéhez vezetett.

A korábban az Oxfordon filozófiát, politikatudományt és közgazdaságtant tanuló külügyminiszter szerint az egyetlen megoldás egy fiskális föderáció létrehozása lenne, szigorú szabályok mellett. Az Európai Központi Bank valós jegybankként funkcionálna, mint az eurózóna államainak végső hitelezője. Ehhez a politikai szerkezetnek is alkalmazkodnia kell: a Bizottság jogköreit kiszélesítené a javaslat, az Európai Unió Tanácsának és a Bizottság elnöki tisztének összevonásával pedig egy közvetlenül választott, egyfajta szövetségi elnöki pozíciót hozna létre. Ezen felül minden – így a kultúra, a közerkölcs, az életvitel, a személyi jövedelemadó és a társasági adó – meghatározása és felügyelete a tagállamok hatáskörében maradna. Már egy, a berlini útját megelőző interjúban is megjegyezte Sikorski, hogy elképzelése szerint az EU tagállamainak nagyjából annyi autonómiával kellene rendelkeznie, mint az Egyesült Államok államainak.

Bár a határozott beszédet külföldön (Németországban is) elismerés fogadta, azt pedig mindenhol elismerték, hogy ez volt az első alkalom, hogy egy lengyel vezető nehézsúlyú politikai hatalomként lépett fel, a lengyel nacionalista ellenzék egyből támadásba lendült. Jarosław Kaczynski és pártja, a Jog és Igazságosság (PiS) bizalmatlansági indítványt kezdeményezne és bíróság elé állítaná Sikorskit kijelentéseiért, véleményük szerint ugyanis beszédével elárulta Lengyelország érdekeit és szuverenitását. Németországnak a „negyedik birodalom” kiépítésében segédkezik, Lengyelországot pedig ismét gyarmati sorba döntené.

A beszéd jelentőségének megértéséhez fontos azt is megjegyezni, hogy a Berlin vezetését követelő Radek Sikorski korántsem tekinthető hagyományosan németbarát politikusnak. Az Északi Áramlat gázvezetéket annak idején például új Molotov-Ribbentrop paktumként értelmezte, korábban pedig éppen a nacionalista PiS-kormány kulcsembereként váltott át a jelenlegi kormányon lévő Polgári Platformhoz.

A beszéd egyértelműen jelezte, hogy tovább már nem lehet tétlenkedni a jelenlegi válsághelyzet kapcsán, a tét az eurózóna jövője, erről pedig nyíltan kell beszélni, konkrét javaslatok előterjesztése mellett.

Forrás: Link