Második palesztína ? sátortáborokkal merkavákkal , foszfor bombával és ami még van .

Annak idején, a zsidó törvények, a II. Világháború és a Holocaust borzalmai elől menekülő zsidók számára az akkor még csak éppen megalakulóban lévő Izrael jelentette a biztonságos otthont. Ma azonban, úgy tűnik, az évtizedek óta elhúzódó békefolyamat, a közel keleti térség erőviszonyainak átrendeződése és az állandó veszélyérzet meghozta a hatását. Fordult a kocka: egyre több izraeli vándorolna vissza eredeti hazájába. 

Egy, a Bar-Ilan Egyetem által megjelentetett tanulmány szerint megközelítőleg százezer izraeli rendelkezik német útlevéllel. Az elmúlt években azonban olyannyira felerősödött az imént említett tendencia, hogy évente átlagosan mintegy hét ezerrel nő a mindkét ország útlevelét birtoklók száma. Egy másik, Russia Today cikk szerint a kivándorolt orosz zsidók több mint egy negyede a kilencvenes évek eleje óta már vissza is vándorolt Oroszországba. Becslések szerint ma, azon izraeliek aránya, akik felkerestek valamilyen külföldi nagykövetséget, hogy külföldi (túlnyomórészben európai) állampolgárság és útlevél után érdeklődjenek, eléri a 70%-ot! Ez a szám a jeruzsálemi Menachem Begin Heritage Center felmérése alapján 2008-ban még csak 59% volt. Hasonlóan népszerűek az amerikai papírok is. Jelenleg több mint fél millió izraeli polgár rendelkezik amerikai útlevéllel is, továbbá mintegy negyed milliónak áll elbírálás alatt állampolgársági kérvénye.

A Szovjetunióból bevándorolt zsidók 

hazavágynak (Forrás)

Az utóbbi években tehát a külföldi útlevél, és az ezzel együtt járó állampolgárság, egyfajta biztonsági tartalék lett az izraeliek számára. Ez előbb említett felmérés készítői szerint emögött az elvándorlási tendencia mögött komplex okok húzódnak meg. Úgy tűnik, két-három generáció nem elég ahhoz, hogy az emberek gyökeret eresszenek egy viszonylag idegen országban és inkább visszavándorolnak oda, ahonnan nagyapáik ötven-hatvan évvel ezelőtt elindultak. Berel Larzar, Oroszország főrabbija szerint anno nem volt zsidó közösség, zsidó élet Oroszországban. Az emberek ezért Izraelbe mentek, hogy zsidók lehessenek, hogy egy zsidó közösség tagjai lehessenek. Ma azonban ehhez nincs szükségük Izraelre. 

A kutatók szerint az is közrejátszik a felerősödő visszavándorlásban, hogy a ma felnövekvő generáció egyre nyitottabb, egyre tájékozottabb. Nekik egyre nehezebb megmagyarázni, hogy miért is élnek olyan városokban, olyan házakban, amely egykor másoké volt, olyanoké, akik évszázadok óta éltek ott és nem a világ egy teljesen másik részéről vándoroltak oda. Ennek az új generációnak már nem biztos, hogy olyan mélyek a kötődései, mint szüleik, nagyszüleik generációjának. Lehet, hogy nem éri

Egy XIX. század végén Izraelbe érkezett lengyel 

család útlevele (Forrás)

meg állandó fenyegetettségben, bombatámadásoktól vagy egy újabb Holocausttól való félelemben élni? Hiszen Európában és Amerikában, de akár még Iránban is nagyobb biztonságban vannak a zsidók, mint Izraelben – véli Jonathan Rynhold, a Bar Ilon Egyetem izraeli-amerikai kapcsolatokkal foglalkozó professzora. Teljesen jogos tehát hogy régi/új haza után néznek, ahol nyugodtabban, nagyobb biztonságban tudnak családot alapítani.     

Ezek fényében talán nem véletlen, hogy egy, július közepén készült felmérés alapján az izraeliek mintegy 81%-a támogatná az ország lehetséges EU-csatlakozását. Az európai uniós állampolgárság ugyanis kétségkívül megoldást jelentene többek között a fenti problémára is. 

Készült az Európai Unió Integrációs Alapjának támogatásával.