Múlt hétfőn a jövő évi adótörvények zárószavazásakor elfogadott az Országgyűlés egy aprócska jogszabály-módosítást, amely lehetővé teszi, hogy a munkáltatók 7,5 millió forint erejéig szja-mentes támogatást adjanak dolgozóik számára devizahiteleik kedvezményes végtörlesztésére. Ez történhet úgy, hogy a hitelező a banknak átutalja közvetlenül egyben az összeget, vagy úgy, hogy - amennyiben az adós már törlesztett - utólag odaadja a munkavállalónak adómentes támogatásként.

Hány érintett lehet?

A javaslatot suba alatt csempészték be az adótörvényekbe, és csak három nappal az elfogadást követően kapott szélesebb nyilvánosságot, amikor Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője sajtótájékoztatón jelentette be: ezzel a lehetőséggel is bővítik a végtörlesztés igénybe vevőinek a körét.

Az egyébként azóta sem derült ki, hogy a Fidesz hány érintettel és ennek folyományaként mekkora bevételkieséssel számol. Mindenesetre a Nemzetgazdasági Minisztérium már a Fidesz szóvivői tájékoztatója előtt elkezdte felmérni, hogy a központi közigazgatásban hány devizahiteles lehet, mint ahogy erről a hvg.hu elsőként beszámolt.

Bár a Fidesz szerint az adóváltoztatással komoly ösztönzést kapnak a vállalkozók, csak találgatni lehet, hogy végül hány munkavállalónak jelent majd valóban (legalább átmeneti) könnyebbséget az szja-módosítás – a károkat ennek megfelelően lehet csak megbecsülni.

Arról, hogy a végtörlesztés kárt okoz, már többször írtunk: árt a bankoknak, mert csökken a tőkéjük és elvándorolnak a jó adósaik, a devizakamaton keresztül a devizahitelüktől szabadulni nem tudóknak, a forint gyengülésén és a forintkamatok emelkedésén keresztül a forinthitelre váltóknak, a hitelszűkén keresztül a növekedésproblémákkal küzdő gazdaságnak, az adóbevételkiesés miatt a költségvetésnek – szóval, nagyjából mindenkinek.

A munkáltatók adóznának utána

A Fidesz a vállalkozók komoly ösztönzéséről beszél, de az adómentesség valójában csak a munkavállaló személyi jövedelemadójára vonatkozik, társasági adókedvezmény nincs. Így jogos a kérdés, hogy valójában miért is érné meg nekik? Nyilvánvalóan csak abban az esetben, ha a támogatás elszámolásához tartozó munkáltatói adóvonzat alacsonyabb, mintha azt rendes munkabérként fizetnék ki. Ezzel kapcsolatban azonban nem szabad megfeledkezni a rendeltetésszerű joghasználatról, ami az adózásnak egy nagyon fontos alapelve.

„Ez az alapelv azt jelenti, hogy nem köthetünk olyan szerződést, vagy nem mehetünk bele olyan jogügyletbe, amelynek célja, hogy az adótörvényben foglalt rendelkezéseket megkerüljük - mondja Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary adópartnere. - Így például körmére nézhet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azoknak a munkáltatóknak, akik a támogatás fejében a következő évtől a felére viszik le a munkavállalójuk fizetését, a befizetett adót is csökkentve. Ez valószínűleg a Munka törvénykönyvét is sérti, még ha a másik fél tudtával is történik. Viszont a revizoroknak biztosan feltűnik, hogy ha egy húszfős cégből pont annak a három munkavállalónak a jövedelme csökken jelentős mértékben, akik egyébként a munkáltatói támogatást kihasználva végtörlesztettek.” Hegedüs szerint hasonlóan elvérezhet az is, ha a támogatást a menedzserbónuszok rovására fizetik ki.

Kifizethető cafeteriában

Az adószakértő szerint a munkáltatók azt tehetnék meg, hogy a cafeteriarendszerükbe nem csak a szokásos ajánlott béren kívüli juttatásokat emelik be, hanem választható tételként integrálják a végtörlesztési támogatást, és azon keresztül számolják el. Hegedüs szerint esetleg azok lehetnek a jogszabály-módosítás nyertesei, akik saját vállalkozásukkal állnak munkaviszonyban – itt az is fontos, hogy ne emiatt lépjenek munkaviszonyra, mert a NAV ezt is kiszúrhatja.

 Loftlakás. Méltányolható lakásigény

A RSM DTM Hungary adópartnere a hvg.hu-nak elmondta: az szja-módosítás nem tartalmaz felső korlátot arra vonatkozóan, hogy mekkora ingatlanra adható a támogatás, vagyis hiányzik belőle a együttköltözők számához, építési költséghez stb. mérten a méltányolható lakásigény fogalma, ami más otthonteremtési, lakhatási támogatások állandó eleme. Ezt azért szokták beletenni, hogy a rászorultságot behatárolják.

Az szja-kiegészítés egyébként munkavállalóról beszél, miközben  a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvénybe illesztett végtörlesztéssel kapcsolatos passzus folyamatosan „fogyasztóról” – a kettőt össze kellene fésülni, különösen olyan esetekben, amikor a hitelfelvevő közvetlen rokon, vagy amikor a munkavállaló nem az egyedüli adós, hanem van(nak) adóstársa(i) is. De ez csak az egyik olyan kérdés, amit még nem sikerült részletszabályokban tisztázni. Az szja-módosítás mindenesetre beindította sokak fantáziáját, hogy milyen módszerekkel lehet majd visszaélni a támogatással.

Nincs ilyenre pénze a vállalkozóknak

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke szerint már az is gondot okozhat, hogy nem hitelről, hanem támogatásról van szó.  Így például szerződés híján nincs rendezve, hogy mi van akkor, ha a támogatás felvétele után a munkavállaló kilép a munkahelyről. (Nincs olyan klauzula, mint a képzési szerződések esetén.) Dávid egyébként az Indexnek azt is mondta, hogy a bérkompenzáció kifizetésére nincs elég pénze a vállalkozóknak, végtörlesztéses támogatásban pedig legfeljebb csak cégvezetők részesülnek majd.

A bankok – teljes joggal – ki voltak akadva, hiszen november 3-án abban állapodtak meg a kormánnyal, hogy a Bankszövetség javaslatainak megtárgyalásáig (amely a terheket ésszerűen osztaná szét egy több elemből álló csomagon belül) a kormány nem indít egyoldalú akciót. Ezt a kormánypártokra, úgy tűnik, nem tartották érvényesnek Orbánék. Több elemző azt gyanította, hogy a végtörlesztés kedvezményezetti köre a módosítással a sokszorosára bővül, ami a károkat is megsokszorozza. A portfolio.hu a végtörlesztéses hitelállomány megtízszereződését sem tartotta kizártnak.

A törvénymódosításból nem feltétlenül következik mindez: lehet, hogy a kormány megint csak blöffölt, és valójában azzal számolnak, hogy úgyis kevesen tudnak élni vele. De megint úgy tűnhet, hogy mennyit segítettek. És ilyenkor az sem számít, ha közben megállapodásokat rúgnak fel, vagy később kiderül, a reménykedőknek csalatkozniuk kell.