Te már csak tudod mi? Ti döntöttétek be a sok szerencsétlen jóhiszemű magyart ti szarháziak adjatok tisztességes fizetést a melósnak és hidd el, hogy ki fogja fizetni a tartozását. Normális életfeltételeket kell teremteni.

Ebbe beletartozik a víz a gáz stb árának a normlis megszabása.

Fel kell lépnia bankok uzsora bűncselekményei ellen.Méghozzá keményen.

Jobban megéri kívül maradni az árfolyamgáton azoknak a devizahiteleseknek, akik minél előbb szeretnének szabadulni a hitelüktől. Azoknak viszont érdemes belépniük a programba, akiknek nincs elegendő tartalékuk - mondta a hvg.hu-nak Gyuris Dániel, aki szerint a részletes szabályok március közepére elkészülnek. A Magyar Bankszövetség alelnöke úgy véli, azt is mérlegelniük kell az adósoknak, hogy ha kérik a védelmet, az eredetileg szerződött futamidő is hosszabb lehet.

hvg.hu: Ha most 2006-ot írnánk, svájci frank, euró- vagy esetleg forinthitelt tanácsolna azoknak, akik hitelre vennének lakást?

Gyuris Dániel: A 2006-os álláspontomat ma is vállalom - és ebben a két magyarországi központtal rendelkező hitelintézet, az FHB és az OTP következetes is volt -, hogy minden lakossági hitelfelvevő lehetőség szerint a saját keresetével megegyező devizanemben adósodjon el. Tehát próbáljon meg forinthitelt felvenni, és ne vállalja az árfolyamkockázatot, ha egy árfolyamelmozdulás menedzselésére nincsenek többletforrásai. Akkor is azt mondtuk és ma is úgy gondolom, ha megfelelő tartalékkal rendelkezett – ami persze azóta meglehetősen relatív fogalommá vált –, akkor nem járt rosszul az ügyfél, ha devizában adósodott el.

hvg.hu: A válság kitörése óta mégis megerősödött a társadalomban a bankellenes hangulat. Ön mennyire érzi felelősnek a pénzintézeteket azért, hogy egyre több olyan hiteles van, aki vagy egyáltalán nem képes törleszteni az adósságát és ezért meg kell menteni, vagy segíteni kell neki, hogy ne dőljön be? Gondolta volna, hogy ekkora baj lesz a devizahitelezésből?

Gy. D.: Az FHB és az OTP egy évvel később lépett be a devizahitelezésbe. Nem volt más választásuk. Nehéz ma megítélni, hogy meddig folytathatták volna a további piacvesztéssel járó demonstratív ellenállást. Másfelől, az eurózónához való csatlakozásnak akkoriban jóval nagyobb esélyt tulajdonított mindenki. Emiatt kevesebb súlyt tulajdonítottak a bankok és az ügyfelek a devizahitelek árfolyamkockázatának, mert arra számítottak, hogy az euróra való áttéréssel jelentősen mérséklődik. A gyors euróövezeti csatlakozási várakozás tévedés volt.

Gyuris Dániel Fotó: Stiller Ákos

Összességébem a helyzet kialakulásában közös a bankszektor, a mindenkori állami szabályozás és a hitelfelvevők felelőssége. Európa sok országában léptek az egyoldalú lakossági devizaeladósodás ellen. A bankokon azt lehet számon kérni, hogy megtettek-e mindent, hogy a lakosság pénzügyi kultúrájához, kockázatfelismerő képességéhez igazított tájékoztatást adjanak a devizahitelek előtt, ebben biztos, hogy az első időszakban jelentős hiányosság volt, amelyet felerősített a klasszikus lakossági termékértékesítés marketingeszköz.

hvg.hu: Még mindig úgy látja, hogy a devizahitelesek hosszú távon jobban jártak a forinthiteleseknél?

Gy. D.: 2011 első negyedévéig egy svájcifrank-hiteles a törlesztés összegét tekintve még mindig kevesebbet fizetett, mint ha forinthitelt vett volna fel. A kamatokban ugyanis olyan nagy különbség volt a forinthitelekhez képest. Ez azonban azóta átfordult a jelentős árfolyamelmozdulások miatt, ami a rövid távú adósságszolgálati kötelezettséget nehezen, vagy alig teljesíthetővé tette. Emiatt hosszú távon már nem biztos, hogy jobban jártak a devizahitelesek, ugyanis az árfolyamingadozások miatt elvesztették azokat a tartalékokat, amelyeket a korábbi alacsonyabb törlesztésnek köszönhetően felhalmozhattak. Az erős árfolyamturbulencia külösen a fix jövedelemmel rendelkező adósok törlesztőképességét nehezítette.

hvg.hu: Mire számít, hány adós lép be az új árfolyamgát programba?

Gy. D.: Ez döntően attól függ, hogy 2012-ben mennyire lesznek provokatívak az árfolyamingadozások. Azt viszont, hogy milyen árfolyam lesz a program öt éve alatt, ugyanolyan nehéz lesz megsaccolniuk az adósoknak, mint tavaly az első árfolyamgátnál.

hvg.hu: Miért szorgalmazza a Magyar Bankszövetség, hogy minél több ügyfél éljen a védelemmel? A bankoknak ez komoly veszteséget jelent majd.

Gy. D.: Ez igaz, de a bankok kockázatkerülő magatartása felerősödött. Minden kockázatért felelős banki munkatárs azt kéri és azt a megoldást erőlteti, amellyel kiszámítható pályára lehet tenni a meglévő eszközöket. Az árfolyamgát ilyen megoldás. A pénzintézeteknek nem az a céljuk, hogy a fedezetből realizálják a követelésüket. Mindenkinek azt szeretné, hogy a kihelyezett hitel kamat- és tőketörlesztése a futamidő végéig a lehető leggördülékenyebben megtörténjen. Ebben segíthet az árfolyamgát.

hvg.hu: Az ideális az lenne, ha mindenki, aki jogosult belépne a programba?

Gy. D.: Az lenne az ideális, ha minden olyan ügyfél belépne, akinek nincsenek megfelelő tartalékai és eszközei arra, hogy kibírjanak egy jelentős, hosszan tartó árfolyamingadozást. Azt viszont mérlegelnie kell az ügyfélnek, hogy egy hosszan tartó turbulens árfolyamingadozás miatt az eredetileg szerződött véglejárati futamidő is hosszabb lehet. A tavalyi árfolyamgátszabályokból érvényben marad, hogy a védelem utáni törlesztőrészlet-emelkedés nem haladhatja meg az eredeti törlesztőrészlet 15 százalékát. Tehát lehet, hogy most csak nyolc éve van hátra az adósnak, de az árfolyamgát miatt végül ez tizenkét évre módosulhat. Akik viszont képesek kezelni egy jelentős árfolyamingadozást és minél előbb szeretnének szabadulni a hitelüktől, azoknak jobban megéri kívül maradni a programon.

Fotó: Stiller Ákos

hvg.hu: Viszont a végtörlesztés miatt leginkább azok maradhattak a törlesztők között, akiknek nincsenek tartalékaik.

Gy. D.: Persze, akik egyszerre ki tudták fizetni a hitelüket, azok léptek. A törlesztők között azonban maradtak olyanok is, akiknek van tartalékuk, de csak egy részt tudtak volna törleszteni és nem akarták devizahitelüket egy drágább forinthitellel kiváltani. Nekik maradt az árfolyamgát.

hvg.hu: A kormánypárt már többször megsértette a Banksszövetséggel kötött decemberi megállapodást. Legutóbb Rogán Antal nyújtott be olyan módosító javaslatot, amellyel 30 milliós hitelösszegre tornázta fel az árfolyamgát plafonját, amellyel növelné a bankok veszteségét is.

Gy. D.: Várjuk ki a végét. A képviselő beadott az eredeti plafonnál alacsonyabb hitelösszegre vonatkozó javaslatokat is. A kormány a végleges jogszabályokban a bankszövetség beleegyezése nélkül még nem ment túl a bankokkal kötött megállapodáson. Van ebben alkufolyamat, és azt gondolom, érti a kormányzat is, hogy véges mandátummal és mozgástérrel tudnak engedni a bankok a tulakdonosaikkal kialkudott álláspontjukból. Az persze belefér, hogy mindkét fél közös akaratával módosuljon, amit decemberben aláírtunk.

hvg.hu: Zajlik már a bedőlt hitelesek lakásainak átadása a Nemzeti Eszközkezelőnek?

Gy. D.: Jelenleg a lakások felmérése és az ügyfelekkel való egyeztetés zajlik. Ez egy új intézménytípus, és nagyon komoly munkát végez az eszközkezelő, hogy fel tudjon készülni erre a feladatra országos szinten. Eddig az OTP 77 ingatlant ajánlott fel a Nemzeti Eszközkelőnek.

hvg.hu: Még csak a felkészülésnél tart az eszközkezelő?

Gy. D.: Igen, zajlik az intézményrendszer felállítása és az önkormányzatok bevonása. Elengedhetetlen a feltételrendszer folyamatos korrekciója is, hogy azokon segítsen ez a megoldás, akik tényleg rászorulnak. A moral hazardot ki kell szűrni a folyamatból, mert mindig vannak potyautasok is. Erről a közeljövőben meg is jelenik majd egy jogszabályi korrekció.

hvg.hu: A bedőlt hitelek forintosításáról is olyan sajtóértesülések jelentek meg a napokban, hogy csúszni fog. Igaz ez?

Gy. D.: A forintosítás lebonyolításához tudomásom szerint körülbelül tíz napon belül megjelenik a szükséges jogszabály. Fontos, hogy ez időben megjelenjen és az is, hogy célzottan azokon az ügyfeleken segítsen, akiket vissza lehet terelni a törlesztéshez. Vagyis, a moral hazardot itt is ki kell szűrni.

Az elmúlt másfél-két évben abból származott a legnagyobb áttételes kár, hogy a szabályozási fordulatok folyamatos várakozást gerjesztettek az ügyfelekben és ez jelentősen befolyásolta a törlesztési hajlandóságukat. Március közepére azonban eljön az igazság pillanata, és mindenkinek egyértelművé válik, hogy a jelenlegi helyzetében mire számíthat. Március első felében ugyanis megjelenik a forintosításról szóló jogszabály, az új árfolyamgátról szóló törvénymódosítás, valamint a kormány korrigálja az eszközkezelő feltételeit. Ezt követően már nem lesz mire várni, nem lesz újabb extra segítség, középtávon ezekkel az új szabályokkal kell együtt élnünk. Minden nem törlesztő vagy nehezen teljesítő ügyfélnek ki kell választania egyet a felkínált megoldások közül, és ha nem választ, akkor bekövetkezhet a legrosszabb is, amit senki nem akar, a végrehajtás.

Fotó: Stiller Ákos

hvg.hu: Az OTP árfolyamrögzítési rendszert dolgozott ki önkormányzati adósainak is. Miért nem várták meg a kormánypárt javaslatát a helyzet rendezésére?

Gy. D.: A bankszövetség erre a problémára megfogalmazott álláspontja véleményem szerint helyes. Eszerint nem lehetséges egységes rendezőelvet alkotni az adósságproblémával küzdő önkormányzatoknak, ugyanis mindegyikük pénzügyi helyzete és története más. Ezt az elvet követi az OTP-csoport megoldása is a saját, törlesztési nehézségekkel küzdő önkormányzati ügyfeleinek.

hvg.hu: Eszerint nem számítanak arra, hogy a kormányzat a lakossági adósmentéshez hasonló általános megoldással áll elő?

Gy. D.: A kormányzat már több alkalommal kinyilvánította, hogy az önkormányzati adósságok a települések és a bankok közötti alkuk eredményei, és ha ezzel probléma van, azt az érintett két félnek kell megoldania.

hvg.hu: Az OTP február közepén megállapodást írt alá a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségével egy az agráriumot népszerűsítő közös kommunikációs kampányról. Tervezi az OTP az agrárdivízió bővítését is?

Gy. D.: Az OTP az ország egyik legnagyobb fiókhálózatával rendelkezik és vidéken is az egyik legmeghatározóbb kereskedelmi bank. Ezért a bank jelen van az agrárium területén is, de az elmúlt években méretéhez és hazai piaci részesedéséhez képest inkább alulreprezentált volt a mezőgazdaság finanszírozásában. Ezen szeretnénk változtatni.

hvg.hu: Az OTP egyedül növelné a részesedését az agrárfinanszírozásban vagy az is elképzelhető, hogy az állammal közös vállalkozásba fog? Nemrég kiderült, hogy a kormány egy agrárbank felállítását tervezi, amelyben egy kereskedelmi pénzintézet is részt venne.

Gy. D.: Mi várjuk az állam visszajelzését. Készek vagyunk az agrárfinanszírozásban részszerepet vállalni, de adott esetben készek vagyunk ennek a súlyosabb felét is vállalni. Persze az is elképzelhető, hogy más keretek között jön létre az állam által elgondolt intézményrendszer.

hvg.hu: Tehát az OTP jelezte a kormánynak, hogy szívesen létrehozna az állammal közösen egy agrárbankot?

Gy. D.: Az agrárbank a kormányprogram része volt. Ennek a megvalósításában egy természetes szövetséges lehet a takarékszövetkezeti kör, de legalább olyan természetes partner lehet az OTP is, hiszen kiterjedt fiókhálózattal rendelkezik. Azt gondolom, hogy mind egyedül, mind közösen a takarékszövetkezeti körrel sikerre lehet vinni ezen ágazat speciális finanszírozását.