Na Béláim ha a fejünk tetején ugrálunk akkoris szegéyebbek leszünk mint az idén. De persze maguknak megint 100 ezrekkel toldották meg a pénzüket. De azt nemtudom , hogy milyen alapon , amikor az országot

szándékosan tönkre tették. Barátaim a föld ötödik leggazdagabb

országában élünk és mégis nyomorognunk kell. Miértis ? : Azért mert magyarország kell a betelepülő zsidóságnak remélem ezekután már elhiszitek, hogy második palesztínát akarnak ittis megvalósítani.

Terjedelmes útmutatóban magyarázza el a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogyan kell 2012-től kompenzálni az adóváltozásokkal rosszul járó munkavállalókat. A munkáltatóknak drasztikusan meg kell emelniük a kötelező legkisebb béreket, és még ezen felül is kell fizetniük, ha a nettó kereset nem éri el az idei szintet. Az állam csak akkor száll be, ha minden munkavállalójukat kompenzálják. A bérek azonban a végén így is, úgy is csökkennek.

Útmutatót tett közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a bérkompenzáció szabályairól és a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezményről. Az NGM még tematikus ügyfélszolgálatot is indított, hogy válaszoljon a felmerült jogértelmezési kérdésekre (ezen a címen lehet kérdezni).

Mint ismert a kormány azért találta ki a bérkompenzációt, mert január elsejétől megszűnik az adójóváírás, valamint egy százalékponttal emelkedik a munkavállalók által fizetett egészségbiztosítási járulék. A két intézkedés miatt 2012-ben a havi szinten bruttó 216.806 forint alatt keresők bére nominálisan is jelentősen csökkenne.

Csökkennek a reálbérek

A kormány azt a megoldást választotta, hogy a munkáltatókat a 2011-es nettó nominális bérek megőrzésére kényszeríti a munkavállalók bruttó béreinek emelésével. Fontos megjegyezni, ez azt jelenti, hogy reálértéken jövőre nagyjából 4-5 százalékkal csökkennek ezek a bérek, körülbelül ekkora lesz ugyanis az infláció.

Fotó: Végel Dániel

A kormány.hu-ra felkerült 16 oldalas dokumentum (ennyit a sörlatét méretére leegyszerűsített adózásról, amit tavaly ígért a kormány) számos példával illusztrálja az elvárt bérnövekedés teljesítését, valamint tartalmazza egyebek között, hogy kik igényelhetik a kompenzációt, és hogyan számítják ennek összegét.

Csak teljes kompenzációért jár állami támogatás

A nettó bérek szinten tartását  legalacsonyabb keresetű munkavállalók esetében úgy éri el a kormány, hogy drasztikusan megemeli a minimálbért (78 ezerről 93 ezer forintra), illetve a garantált bérminimumot (94 ezerről 108 ezer forintra).

Azoknál a munkavállalóknál, akiknél a kötelező legkisebb bér nem kompenzálja a nominális keresetcsökkenést, azt várja el a kormány a munkáltatóktól, hogy olyan mértékben emeljék a bruttó bért, hogy a nominális nettó 2011-hez képest ne változzon.

A munkáltatóknak azonban csak 5 százalékos béremelést kell állniuk, az afeletti béremelés teljes költségét adókedvezményként levonhatják a szociális hozzájárulási adóból. Erre azonban csak akkor válnak jogosulttá, ha minden munkavállalójuknál végrehajtják a kompenzációt. A törvény lehetőséget ad arra is, hogy a béremeléseket részben béren kívüli juttatásokkal biztosítsa a munkáltató - áll az útmutatóban.

Ha nem minden munkavállalót kompenzál a munkáltató, akkor már nem vehető igénybe a kedvezmény. Ha pedig a munkavállalók legalább kétharmadát nem kompenzálja a munkáltató, akkor szankciókkal számolhat.

A büntetések azonban sok cég esetében valószínűleg teljesen súlytalan lesz, így nem jelentenek majd komoly ösztönzést a béremelésre. A szankció ugyanis az lesz, hogy a munkáltató nem indulhat közbeszerzési eljáráson, illetve nem részesülhet költségvetési támogatásban.

Kinek jár a bérkompenzáció?

Az adókedvezmény igénybevételénél a folyamatosan foglalkoztatott munkavállalókat kell kompenzálni. Ebbe beletartoznak a 2011. november 1-je és december 1-je közötti időszak bármely napján nemcsak az adott munkáltatóval, hanem a belföldi kapcsolt vállalkozások körébe tartozó bármely munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállalók.

A költségvetési intézményeket közvetlenül kompenzálják

A szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezmény lehetősége nem terjed ki azokra a munkáltatókra, ahol a kormány közvetlen munkavállalói kompenzációt biztosít. Ez a költségvetési célelőirányzatból megvalósuló közvetlen munkavállalói kompenzáció a költségvetési szerveknél és az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézményeknél foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozik.

A magánszférára kitalált bérkompenzáció alá a gazdasági társaságok, az egyéni vállalkozások és a non-profit szervezetek tartoznak.