Drága israelita barátom : írni, olvasni, számolni, magyarnyelvre kell a magyar gyereket tanítani, nem pedig mindenféle hülyeségre.

A fogyasztóvédelem tanítása biztos, a tízujjas gépelés és a bábjáték valószínűleg bekerül a Nemzeti alaptantervbe (NAT), viszont a magyar történelmi hagyományok, mint a solymászat, agarászat, huszárlét biztosan kimarad. Az Oktatási Hivatalhoz befutó javaslatokból kiderül, sokan követelik, hogy egyértelmű tantárgyakra bontott természettudományos oktatás legyen ismét, míg a NAT továbbra is a „mindennapi problémák megoldásához szükséges ismereteket” oktatná.

„Erős lobbitevékenység van, mindenki magát szeretné látni a Nemzeti alaptantervben (NAT)” – mondta a hvg.hu-nak Horváth Zsuzsanna, a NAT-bizottság tagja. A társadalmi vita során beérkező javaslatokat a hétvégéig várják, majd egy héttel később összegzik azokat. Az egységes szöveg várhatóan március végére készül el, addigra derül ki, a számos ötlet közül mi fér még bel a NAT-ba.

Több intézmény, szakmai szervezet küldött részletes elemzést a tervezetről, így például a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Tankönyvkiadó, az ELTE TTK tanári kara vagy a Magyar Bábjátékos Egyesület. Utóbbi szervezet a bábjáték iskolai oktatását javasolta a művészetek nevű műveltségterületen belül, ezt a bizottság Horváth szerint megfontolja.

Technika, fogalmazás, solymászat?

Többen javasolták az informatikai képzés bővítését egyrészt a tízujjas gépeléssel – ezt például a Fidelitas is javasolta – , másrészt biztonsági ismeretek oktatásával. Többek között a Jobbik javasolta a székely-magyar rovásírás oktatását, de van olyan szervezet, amelyik az olyan magyar történelmi hagyományokat is beemelné a NAT-ba, mint a huszárlét, lovassportok, solymászat, agarászat. Ezt azonban a NAT-bizottság már az első tervezet elkészítésekor elutasította, igaz a Nemzeti Lovasprogram elfogadása miatt a lovaskultúra ugyanakkor bekerülhet a NAT-ba.

Hoffmann Rózsa Fotó: Túry Gergely

Számos vitás területe van még az alaptantervnek. „A  XX. századi irodalmi kánon radikális megváltoztatására tettek sokan javaslatot” – közölte Horváth. Többen szembeállítanák például Wass Albertet vagy Tormay Cécile-t a Nyugat-nemzedékekkel. Várható a katasztrófavédelmi, fogyasztóvédelmi oktatás kibővítése is.  2013-tól már biztos, hogy tanulni fognak a diákok a banki tranzakciókról és a fogyasztóvédelmi jogokról is. Ezeknek az ismereteknek a tantervbe emelését a bankok közösen javasolták, mint a NAT-bizottság tagja elmondta, ennek kimondottan örültek. Szintén nagyobb hangsúlyt kaphat „a hazai kulturális örökség digitális elérhetősége”.

A legnagyobb vita jelenleg a természettudományok oktatásán van. Itt két radikálisan eltérő vélemény ütközik. Az egyik fél azt követeli, hogy térjenek vissza az egyértelmű, tantárgyakra bontott oktatásra, vagyis ismét legyen külön fizika-, biológia-, kémiaóra. A NAT ugyanakkor „a mindennapi problémák megoldásához szükséges ismereteket” oktatná az ember és környezet műveltségterületen belül, vagyis továbbra is keverednének például a biológiai és fizikai ismeretek. „Az utóbbi három hétben élesedett ki a vita, a Facebookon még nyílt petíciót is közzétettek a kvantitatív tudomány féltői” – mondta Horváth Zsuzsanna. „Eddig nem sikerült dűlőre jutni ebben a kérdésben, annyira radikálisan szembenállnak a vélemények. Erről már korábban meg kellett volna kezdeni a vita lefolytatását” – tette hozzá. Horváth érdekességként megemlítette azt is, hogy a sportról szóló ismeretanyag bár számos újdonságot tartalmaz, mégsem érkezett sok alternatív javaslat.

Jelentősen bővültek a műveltségi területek

Az új alaptanterv külön kitér az erkölcstanra, a hazafiasságra és a demokrácianevelésre, a családi életre, a médiatudatosságra, a gazdasági és pénzügyi nevelésre, valamint a környezettudatosságra. A köznevelési intézményekre vonatkozó külön szabályok pedig hangsúlyt helyeznek a mindennapos testnevelésre és művészeti képzésre, az idegennyelv-oktatás folyamatosságának biztosítására, valamint az erkölcstan, illetve a hittan tantárgyak tanítására.

Fotó: MTI Fotó / Varga György

A közoktatás átformálásával kapcsolatos félelmek elsősorban a kötelező hittan, illetve erkölcstan bevezetése kapcsán fogalmazódtak meg korábban, de az sem volt világos, hogy miért van szükség külön tantárgyként a honvédelmi ismeretekre, illetve mit értenek hazafias nevelés alatt.

Hoffmann Rózsa államtitkár korábban a hvg.hu-nak adott interjúban azt mondta: "új ismeretek, új kompetenciák bevezetése az oktatási rendszerbe nem szükségképpen jelent heti óraszámemelést. Úgy fogjuk átalakítani a kerettanterveket, hogy ezek a bővítések ne, vagy csak minimális mértékben növeljék a tanórák számát".