Avagy itt a piros hol a piros !!! Mit derített ki az ÁSZ vizsgálati jelentése?

Ki ne szeretne olyan munkahelyen vezető beosztást magának, ahol az alapprémium mellé ösztönző prémium is jár (ez az alapbér legalább 150 százaléka), ráadásul ezeket a feltételeket nem kötik tényleges többlet-teljesítményhez. Efölött önkéntes pénztári tagdíj-hozzájárulás, névre szóló életbiztosítás, korlátlan belföldi és külföldi szolgálati személygépkocsi és mobiltelefon használat, utazási kedvezmény a családtagoknak is, 12 havi végkielégítés, száz nap felmondási idő, négyhavi titoktartási díj, és gépkocsi-vásárlási kedvezmény is jár. Mindezt az Állami Számvevőszék vizsgálati jelentéséből idéztük, amely a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) vezetőinek 2005-2009 közötti juttatásairól szóló fejezetében olvasható.


A fővárosi önkormányzat - a korábbi ciklusban - nem teljesítette a szolgáltatási szerződésben vállalt kötelezettségeit, és nem fizette ki teljes mértékben a BKV-nak a bevételekkel nem fedezett kiadásait. Ezért is került a cég abba a helyzetbe, amelyben jelenleg van – jelentette ki mai sajtótájékoztatóján Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnök. Hozzátette, a BKV pedig nem kezelte megfelelően a likviditási problémákat, mert csak hitelfelvétellel orvosolta az akut pénzhiányt, s nem készített megfelelő kockázatelemzéseket.

Az ÁSZ a BKV 2002 és 2010 közötti gazdálkodásának vizsgálatáról készített jelentése azt is tartalmazza: 2004-ben megállapodtak arról, hogy az önkormányzat megtéríti a BKV-nak a bevétellel nem fedezett, indokolt költségeket a BKV által benyújtott kompenzációs igény alapján. A BKV ezt az igényt egyetlen esetben nyújtotta be, 2004-ben, ezt akkor elfogadták, s ez alapján 31-39 milliárdos kompenzációt kapott volna a cég a 2004-2012-es időszakra.

Domokos László jelezte, az állam a BKV-nak 2002 és 2010 között 404 milliárd összegben adott működési célú támogatást. Ezzel egy időben Budapest annak érdekében, hogy a BKV működőképes legyen, minimális, a fenntartást biztosító összegeket utalt át többnyire tőkepótló támogatások címén, összesen 199 milliárd forintot. A BKV ebben a helyzetben is kiemelt juttatásokat adott, így alapbérprémiumot, névre szóló életbiztosítást, korlátlan bel- és külföldi autó- és mobiltelefon-használatot is. A munkaviszony megszüntetése miatt több mint 18 milliárdot fizettek ki végkielégítésre.

Az elnök szerint ugyanakkor nemcsak a finanszírozás, hanem a vagyonnal való gazdálkodás is problémás volt, a járműállomány jelentős része átlépte a tervezett élettartamát, az infrastruktúrában bármikor keletkezhetnek hibák, amelyek veszélyeztethetik a szolgáltatás ellátását. Hangsúlyozta, hogy bár a fővárosnak meglett volna rá a jogköre, 2002 és 2010 között nem ellenőrizte a BKV-t, nem végzett belső ellenőrzést.

Az ÁSZ vizsgálata alapján a legfőbb ügyész egyelőre mérlegeli, hogy indokolt-e az esettel kapcsolatban jogi lépéseket tenni.

folyt köv