Fontosabb részletek
A módosító javaslatok értelmében jövőre is teljes összegben marad a bankadó
A tranzakciós illeték mértéke 2 ezrelékre nő, a készpénzfelvételt 3 ezrelékes teher sújtja
Tranzakciós illetékköteles lesz a kölcsöntörlesztés, az államkincstár bizonyos tranzakciói mentesülhetnek
2014. január 1-jétől a tranzakciós illeték kiterjed az értékpapírügyletekre is
2013. április 1-jétől bevezetik a fordított adózást az élősertés és hasított félsertés kereskedelemre
2013. április 1-jétől indul a pénztárgépek online bekötése
Jövőre jön a közműadó, maximum 100 forint/méter összegben
A béren kívüli juttatások esetében fizetendő egészségügyi hozzájárulás mértéke a jelenlegi 10%-ról 14%-ra emelkedik
A rendszeres díjfizetésű, és visszavásárlási értékkel bíró életbiztosítások újra adómentes juttatásnak minősülnek januártól
A társasági adótörvénybe bekerül a szabad vállalkozási zóna fogalma.
Erzsébet-utalvánnyal jövőre 8 ezer forintért lehet meleg ételt vásárolni, 5 ezer forint helyett, béren kívüli juttatásként.
Ezért kellenek a megszorítások "A kormány döntése értelmében a Számvevőszéki és költségvetési bizottság a mai napon benyújtotta az egyes adótörvények és azzal összefüggő más törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz kapcsolódó módosító indítványokat (összesen 19 javaslatot terjesztett be a bizottság - a szerk.). A benyújtott javaslatokat a bizottság támogatta, így az országgyűlés hétfőn szavaz a módosító indítványokról" - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.
A Parlament honlapján található ülésterv szerint a 2013-as adócsomagról a honatyák a Parlament november 19-20-i ülésén dönthetnek végleg, ekkor lesz ugyanis a zárószavazás. Ezt követően az adómódosítások hatását (elsősorban ugye a bevételi oldalon) az Országgyűlésnek át kellene vezetnie a 2013-as költségvetés tervezetén. Ezek a lényeges változások alapjaiban érintik a jövő évi büdzsé tervezetét, ezért a költségvetés már júliusban elfogadott főszámai is módosításra kellene kerüljenek. A Parlament
egy keddi döntésével azonban ennek a lehetőségét is megteremtette, vagyis a kormány parlamenti vita nélkül alapjaiban átírhatja a költségvetést. Hogy pontosan mikor kerül pont a 2013-as költségvetésre és mikor lesz a törvényjavaslat zárószavazása, azt még mindig nem tudni.
A tárca csütörtök esti tájékoztatója felidézi az Európai Bizottság szerdán megjelent országjelentésének főbb üzeneteit, miszerint "a 2012-es előrejelzést tekintve a Bizottság 2,5%-os hiányt vár, míg 2013-ra is 3% alatti - 2,9%-os - deficitet jósol".
"Az európai gazdaság bizonytalanságai közepette a minden tagállam számára a legnagyobb siker a költségvetési stabilitás megteremtése. A brüsszeli országjelentés igazolja a magyar gazdaságpolitika eredményességét, egyúttal lehetővé teszi, hogy jövőre az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) a javaslatot tegyen a hazánkkal szemben indított túlzott deficit eljárás megszüntetéséről" - olvasható az NGM közleményében, melynek érdekessége, hogy nem említ konkrétabb időszakot arra vonatkozóan, hogy Magyarország mikor kerülhet ki az EDP hatálya alól. Ahogyan
reggeli cikkünkben rámutattunk, Brüsszelnek megvan a lehetősége arra, hogy csak 2013 őszén döntsön véglegesen a Magyarország ellen 2004 óta folyó túlzott deficit eljárás ügyében.
"Az októberben bejelentett első és a második kiigazító programot (397 és 367 milliárd forintos konszolidációs intézkedések) az unió elfogadta és végeredményben pozitívan értékelte azokat a magyar értékeléseket és számításokat, amelyek javítják hazánk jövő évi költségvetését" - teszi hozzá az NGM.
A tárca itt nem részletezi, hogy
az Európai Bizottság szerdai prognózisában a kormány 764 milliárd forintos kiigazító programjának tényleges egyenlegjavító hatását 450 milliárd forintra tette. Az NGM itt arra sem tér ki, hogy a Bizottság szerint a magyar hiánycsökkentés nem tartós, mivel 2014-ben újra 3% felett lesz a hiány.
Lássuk a részleteket! "A korábban bejelentett intézkedések jogszabályi hátterének megteremtése érdekében a kormány a következő módosító javaslatokkal él a parlamentben" - írja az NGM és felsorolja a beterjesztett módosításokat:
1. Bankadó A pénzügyi szervezetek 2013-ban is kötelezettek maradnak a pénzügyi szervezetek különadójának megfizetésére, továbbá a hitelintézeti különadó is megmarad - áll
az egyik módosító indítványban.
2. Pénzügyi tranzakciós illeték·
Az Európai Bizottság ajánlásaira tekintettel a Magyar Nemzeti Bank kikerül a pénzügyi tranzakciós illetékfizetésre kötelezettek köréből - emlékeztet a tárca. A tranzakciós illetéket
módosító javaslatban a következők szerepelnek:
- Illetékköteles körbe kerül a pénzváltási tevékenységet, a kölcsöntörlesztést,
a hitelkártyával történő ATM készpénzfelvételt, valamint a pénzforgalmi szolgáltató által levont jutalék- és díjbevétel.
- A korlátozott rendeltetésű fizetési számlákról történő kifizetés (ezek a következők: a TBSZ, Start, NYESZ számlákról és a letéti számlákról történő kifizetések), valamint a közös vagy részben közös tulajdonú számlák közötti tranzakciók illetékmentessé válnak.
- A tranzakciós illeték általános mértéke 0,2 százalékra nő, a készpénzfelvételre pedig magasabb, 0,3 százalékos illetékkulcs kerül kivetésre.
- A kincstárt érintő javaslatokat tekintve bizonyos kincstári fizetési műveletek nem keletkeztetnek illetékfizetési kötelezettséget (a kincstárban vezetett, európai uniós támogatásokkal és elszámolásokkal, továbbá nemzetközi szervezetekkel történő elszámolásokkal kapcsolatos számlák terhére megvalósított fizetési művelet és az államadósság kezelésével összefüggésben a devizafinanszírozással és a deviza-adósságszolgálattal kapcsolatos számlák terhére megvalósított fizetési művelet) - írta összefoglaló tájékoztatójában az NGM. Ezek alapján azt gondolhatnánk, hogy a családtámogatások, nyugdíjkifizetések és bérek nem mentesülnek a MÁK illetékfizetési kötelezettsége alól. A törvénymódosító javaslatban viszont az szerepel, hogy "a törvényi rendelkezés rugalmasságát eredményezi, ha a költségvetési törvény további mentességet határozhat meg az állam közvetlen kiadásait és bevételeit képező központi kezelésű előirányzatok vonatkozásában".
- A kincstár esetében az állampapír forgalmazásra vonatkozóan fizetési műveletenként 6 ezer forint összegű illetékhatár kerül bevezetésre.
- A felszámított tranzakciós illeték összege a kincstári számlatulajdonosok felé továbbháríthatóvá válik.
- A tranzakciós illeték hatálya - az Európai Bizottság pénzügyi tranzakciós illetékre vonatkozó javaslata nyomán - 2014. január 1-jétől kiterjed az értékpapírügyletekre, ide értve az értékpapírra vonatkozó derivatív ügyleteket is. Az ügylet ellenértékére (értékére) vonatkoztatva az adó mértéke származtatott (derivatív) ügylet esetén a 0,01%, egyéb értékpapírügylet esetén 0,1%.
Ez a módosítás jelentősebb újítás a korábbi kormányzati elképzelésekhez képest, lényegében ezzel a kormány azt vállalja, hogy csatlakozik az Európai Unió azon országaihoz, ahol bevezetésre kerül a tranzakciós adó.
3. Fordított adózás a sertéságazatban Magyarország az adócsalások visszaszorítása érdekében fordított adózást vezet be az élősertés és hasított félsertés kereskedelemre, továbbá takarmányként is szolgáló egyes termékek kereskedelmére. A módosítás 2013. április 1-én lépne hatályba.
4. Pénztárgépek elektronikus bekötése - Adatszolgáltatási kötelezettsége lesz azon adóalanyoknak, akik nyugtaadási kötelezettségüket gép úton teljesítik. Az adatszolgáltatás a gépi nyugtákra valamint a pénztárgépek adataira vonatkozik.
- A
módosító indítvány az adatszolgáltatási kötelezettség szabályainak kidolgozása érdekében felhatalmazást ad a nemzetgazdasági miniszternek a végrehajtási rendelet meghozatalára a pénztárgépeknek az adóhatósághoz történő bekötésére vonatkozóan. Ez a rendelkezés is 2013. április 1-én lépne hatályba.
5. Közműadó A
javaslat rögzíti, hogy közművezeték alatt a belterületi közterület, továbbá - bizonyos esetben - a magánterület felett/alatt elhelyezett villamos áram-, gáz-, víz-, csatorna-, hő-, távközlési vezeték értendő (nem adóköteles ugyanakkor a közterületen vagy magánterületen futó olyan vezeték, amely csak és kizárólag egy meghatározott földterület használatára jogosult fogyasztók igényeit szolgálja ki).
- A módosító indítvány szerint a közművezeték utáni adókötelezettség annak használatba vételét követő év első napjától keletkezik és megszüntetése évének végéig tart.
- A közművezeték utáni adót a közművezeték nyomvonalának hossza alapján legfeljebb 100 Ft/m összegben állapíthatja meg az önkormányzat, a fővárosban a Fővárosi Közgyűlés.
- Az adót a közművezeték Polgári Törvénykönyv szerinti tulajdonosának kell megfizetnie.
- Ha a közművezeték tulajdonosának ugyanazon nyomvonalon több, azonos szolgáltatás nyújtásra alkalmas vezetéke van, akkor is csak egy vezeték adóköteles.
A közművezetékek adóztatásából - ha valamennyi önkormányzat működteti az adót - éves szinten kb. 30 Mrd Ft többletbevétel származhat - vetíti előre közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.
6. Helyi iparűzési adó A kormány javaslata szerint - a kisebb adózók kisebb teherviselésére tekintettel - a levonhatóság korlátozása sávosan, az árbevétel nagyságának függvényében történik meg, azaz annál kevésbé lehet levonni az elábé és a közvetített szolgáltatások együttes értékét, minél nagyobb az árbevétel összege.
- A sávhatárok az alábbiak:
- 500 M Ft nettó árbevételig a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a nettó árbevétel 100%-áig,
- 500 M Ft-20 Mrd Ft nettó árbevétel között a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a sávba tartozó nettó árbevétel 85%-áig,
- 20 Mrd Ft-80 Mrd Ft nettó árbevétel között a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a sávba tartozó nettó árbevétel 75%-áig
- 80 Mrd Ft nettó árbevétel felett a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a sávba tartozó nettó árbevétel 70%-áig vonható le.
- Az intézkedés elsősorban a kereskedelmi és energiaszolgáltató társaságokat érinti.
- Nem vonatkozik semmiféle korlátozás olyan vállalkozásra, amelynek árbevétele nem éri el az 500 millió forintot.
7. Nyugdíjjárulékra vonatkozó járulékplafon eltörlése A
javaslat tartalmazza a munkavállalókat terhelő nyugdíjjárulékra vonatkozó fizetési felső határ (járulékplafon) eltörlését.
A járulékplafon eltörlését tartalma módosítás azt is kimondja, hogy 2012-re megszűnt a kötelező magán nyugdíjpénztári tagdíjfizetés, ezért indokolt megszüntetni a kincstár által vezetett magán-nyugdíjpénztári számlákat is.
8. Cafeteria A kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások tekintetében a kormány konzultált az érdekvédelmi szervezetekkel, munkáltatói képviseletekkel. Ennek megfelelően a korábban jelzett 27% helyett 14%-ra emelkedik az ilyen juttatás esetében fizetendő egészségügyi hozzájárulás mértéke a jelenlegi 10%-ról.
Ezek szerint a kormány valóban meghajol a
kritikák előtt, és a korábban jelzettnél lényegesen kisebb mértékben emeli meg a béren kívüli juttatás adóját, miután a
munkáltatói oldal arra figyelmeztetett, hogy az adóemelés nemcsak csökkenteni fogja a cafeteria vonzerejét (ahogyan azt a kormány eredetileg elképzelte), hanem a cégek teljesen megszüntethetik a béren kívüli juttatásokat.
Ezek után felmerül az a kérdés, hogy a kisebb adóemelés miatt kieső milliárdokat hogyan pótolja a kormány. Az adó 10%-ról 27%-ra történő felemeléséből egyébként a kormány 40 milliárd forintos plusz bevételt remélt. Az új terv szerint negyedakkora méretű adóemelés valósulhat meg itt jövőre.
Mit rejtenek még a módosítások? A rendszeres díjfizetésű, és visszavásárlási értékkel bíró életbiztosítások újra adómentes juttatásnak minősülnek januártól egy beterjesztett javaslat szerint.
Az energiaital adója alól a receptúra megváltoztatásával bújtak ki a gyártók, a
törvénymódosítási javaslat az új receptúrát is adóztatja. A szerencsejáték törvény
kiegészül azzal a szabállyal, amely szerint az adóhatóság elkobozza a tiltott szerencsejátékhoz használt eszközt, valamint a nyereményalapot is.
A társasági adótörvénybe
bekerül a szabad vállalkozási zóna fogalma. Ezt a kormány jelöli ki, és az ottani legalább 100 millió forintnyi beruházás után adókedvezmény jár majd. Ugyancsak társaságiadó-kedvezmény társul a legalább 100 millió forint értékű energiahatékonysági beruházáshoz. A módosító javaslat biztosítja, hogy a háromszoros K+F adóalap kedvezményérvényesíthetősége érdekében a központi költségvetési szervként működő kutatóintézettel, valamint a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság formájában működő kutatóintézetekkel is lehet együttműködési megállapodást kötni - áll az indoklásban. Ez lényegében a Richter és az állam között nemrégiben létrejött megállapodást jelenti.
Az
egyik módosítás értelmében Erzsébet-utalvánnyal jövőre 8 ezer forintért lehet meleg ételt vásárolni, 5 ezer forint helyett, béren kívüli juttatásként. Egy
másik javaslat módosítja az Erzsébet-utalvány fogalmát és a béren kívüli juttatásnak minősülő juttatások meghatározását. A módosítás eredményeként az Erzsébet-utalvány 2013-ban is felhasználható lesz melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlására a fogyasztásra kész étel vásárlása mellett.
Az adómódosítás mellett szerepelt még a napirenden a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) törvény módosítása is.
Előírnák, hogy a sérült járművet csak számla ellenében lehet megjavíttatni, a biztosító pedig a számla alapján fizet. Bevezetné a módosítás a gazdasági totálkár fogalmát is: ez akkor következik be, ha a javíttatás többe kerül, mint amennyit a kocsi ért a törés előtti pillanatban.
Egy
következő indítványban a költségvetési bizottság nevében a kormány az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak adminisztrációs terheit, így közvetve költségeit csökkentené jövőre.
Mi hiányzik a most beterjesztett csomagból? Matolcsy György októberben két alkalommal jelentett be kiigazító lépéseket, először 397 milliárd forint értékben, majd 367 milliárd forint értékben. A mostani módosító javaslatok ezen intézkedések nagy részét tartalmazzák.
Az
első csomagban felsorolt intézkedések közül viszont nem szerepel a mostani indítványok között a segélyplafon bevezetésének jogszabályi megoldása, vagyis a kormány csúszik ennek kidolgozásával, pedig a tervek szerint október végéig el kellett volna készüljön a miniszteri javaslat. A pedagógusi életpálya modell elhalasztását sem kezeli még ebben a jogszabálycsomagban a kormány (erről várhatóan
jövő áprilisban dönt véglegesen). Emellett a mostani jogszabály-csomagban nem találhatóak még meg azok a rendelkezések sem, amelyek a közszférában azt szabályoznák, hogy a foglalkoztatott vagy csak bért vagy csak nyugdíjt kaphasson. Az első (október 5-én ismertetett) kiigazító csomag első intézkedése is bizonytalan, ami az EU-s társfinanszírozás csökkentését helyezi kilátásba, ám erre csak egy EU/IMF-megállapodás birtokában van lehetőség.
Az október 17-én bejelentett
második csomagból pedig az hiányzik, hogy melyek lesznek azok a további lépések, amelyek a gazdaság fehérítését szolgálják és összesen 60 milliárd forintnyi plusz bevételt hoznának az államnak a kormány számításai szerint.
Az eredeti októberi csomagokban szereplő intézkedéseket alábbi táblázatunkban találják meg: 
Kommentáld!