IMF- Hatalom a négyzeten

Magyarországon az államszocializmus időszakában bevett gyakorlat volt, hogy nemzetközi szerződéseket az Országgyűlés teljes megkerülésével a Népköztársaság Elnöki Tanácsa saját jogalkotói hatáskörben un. törvényerejű rendelet (tvr.) formájában hirdetett ki.

Ilyen módon – tehát gyorsított eljárással – született meg 1982-ben a 6-os számot viselő tvr., amely aNemzetközi Valuta Alap alapokmányának kihirdetéséről szól.  

Mostanában gyakran hallunk arról, hogy az IMF, azaz a Nemzetközi Valuta Alap több, az ország szuverenitását alapvetően érintő követelést támaszt a hazánk számára szükséges pénzügyi támogatás ellentételezéseképpen.

Sokan felteszik magukban a kérdést, hogy mi jogosítja fel a Valutaalapot erre az eljárásra, holott Magyarország az IMF elvben teljes jogú tagja, részvételi kvótája 1038,4 millió SDR-t(Special Drawing Rights, azaz „Különleges Lehívási Jogok”) tesz ki. (Összehasonlításképpen Szlovákia kvótája 427.5 millió, Lengyelországé 13,69 milliárd SDR.)

Nos, a választ az említett 1982-ben született jogszabályban kell keresnünk, amelyben meglepő, sőt megdöbbentő kitételeket találunk. A tvr-ben foglaltak alapján ugyanis az IMF korlátlanul köthet Magyarország területén szerződéseket, és szerezhet ingó és ingatlan vagyont, amellyel szabadon rendelkezhet. (Ez alól természetesen a termőföld sem kivétel.) A Valutaalap, illetve tisztviselői alapvetően mentességet élveznek mindenfajta hatósági és bírósági eljárás alól hazánk illetékességi területén, viszont lényegében joguk van bárki ellen pert indítani. A fenti jogcselemének mindegyike természetesen mentes a magyarországi közterhek, így adó, vám és illetékfizetés alól.

És ahogy ezt mondani szokás, ha ez sem lenne elég az IMF minden vagyona és követelése mentes bármilyen nemű korlátozástól, az Alap vagyona és követelései – bárhol és bárki birtokában legyenek, mentesek a kutatás, igénybevétel, foglalás, elkobzás, kisajátítás és a végrehajtási vagy törvényes zár alá vétel minden formája alól. Ha pedig mindezek után esetleg kedvünk lenne utána nézni, hogy mi a helyzet a többi ország tekintetében, tudnunk kell, hogy az IMF irattárai teljes mértékben sérthetetlenek, így semmiféle adatszolgáltatásra nem kötelezhető a Nemzetközi Valutaalap Magyarország részéről.

Maga a jogszabály egyébként egy 31 cikkből és számos függelékből álló hosszú dokumentum, amelyhez képest például szembetűnő különbséget mutat az IMF-Németország megállapodás, amely kis túlzással néhány bővített mondatot tartalmaz.

Mindezek fényében nem (sem) meglepő a szervezet magabiztos fellépése Magyarországon . A valódi kérdés csupán az, hogy 1982-ben Lázár György és kormánya tudatában volt-e annak, hogy mit és milyen feltételekkel ír alá.

Ifj. Lomnici Zoltán, alkotmányjogász, az ELTE oktatója.

Kényes kérdés

Szerettük volna kideríteni az 1982. évi VI. törvényerejű rendelet keletkezésének körülményeit, ám az általunk megkérdezett, akkori politikusok vagy nem emlékeznek, vagy nem kívántak reagálni. 

Nagy Sándor, aki 1982-től az IMF-fel foglalkozó törvényerejű rendeletet is kodifikáló Elnöki Tanács tagja volt, úgy reagált: a témáról semmit sem akar mondani. – Talán az akkori pénzügyminisztert kellene megkérdezni – javasolta a politikus.

-1982-es jogszabályokra már nem emlékszem – mondta Medgyessy Péter, akkori pénzügyminiszter-helyettes, későbbi pénzügyminiszter, mikor arról kérdeztük, emlékszik-e  a jogszabály keletkezésének körülményeire.

Németh Miklós - aki akkoriban a pártközpont gazdaságpolitikai osztályán dolgozott – még a kérdésünket sem tudtuk feltenni, mert külföldi utazására hivatkozva visszahívást kért.

(szd)