( Álom, álom édes álom álomkép ? )

A tervezettnél (megálmodottnál) jóval kedvezőtlenebb gazdasági környezet, illetve a saját korábbi döntések miatt egyre több szakértő látja úgy, hogy az őszi hónapokban irányváltásra kényszerülhet gazdaságpolitikai értelemben az Orbán-kormány. Ez leginkább az adórendszerben mutatkozhat meg, ami egyúttal igen kényes is lenne politikai értelemben. Egyelőre annyi tudható, hogy készül a kihívásokra választ adó harmadik gazdasági akcióterv. Kihívások pedig vannak bőven: sorozatban jelennek meg a vártnál gyengébb külföldi és magyar makroadatok, a nemzetközi pénz- és tőkepiacok így pedig nem tudnak megnyugodni.

Mégsem lesz egykulcsos?

Az utóbbi hetekben egyre szaporodnak a kemény bírálatok az Orbán-kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatban, amelyek az eddigi, elhibázottnak tartott lépésekből, illetve jórészt abból táplálkoztak, hogy rosszul mérte fel a kormány a külső gazdasági környezet várható alakulását és határozottabb költségvetési kiigazításokra kell sort keríteni a hiánycélok tarthatósága érdekében. Az első Orbán-kormány gazdasági minisztere, Chikán Attila szerint tankönyvszerűen megvalósíthatatlan Matolcsy György nemzetgazdasági tárcavezető gazdaságpolitikája és az egyik tekintélyes jobboldali közgazdász is gyors fordulatot sürgetett, többek között az egykulcsos adórendszer feladásával együtt.

Erre egyébként épp egy kormánypárti képviselő, Pállfy István utalt azzal, hogy jelezte: felmerült a gazdagokra kivetendő különadó ötlete. Ezzel az egykulcsos adórendszer lényegében megszűnne. A nagy visszhangot kiváltó témában következő interjújában azonnal finomította álláspontját Pálffy. Az új francia megszorító csomag egyébként éppen a gazdagokat terhelné új adóval, ahogy arra az olasz csomagban is volt példa.

A magyar adóemelés lehetőségeit egyébként más szakértők is felvetették, illetve költségvetési okok miatt az is felmerült, hogy jövőre mégsem csökkenne az alapvető élelmiszerek áfája.

Egyelőre az biztos, hogy igen nehéz ősz vár a kormányra gazdaságpolitikai fronton, számos nehéz döntést kell meghoznia, amelyek nem feltétlenül állnak összhangban a korábbi ígéreteivel. Az egyik igen kellemetlen helyzet akár már jövő hétfőn előállhat, hiszen várhatóan aznap már bejelenti döntését a magánnyugdíjpénztári ügyben az Alkotmánybíróság. Az előzetes kiszivárogtatás szerint a mintegy 100 ezer maradó tagnak kedvezne a döntés. Amint azonban elemzésünkben rámutattunk, ha valóban ez lesz a döntés, akkor sem egyértelmű, hogy az ügy hogyan folytatódik; a kormány reakcióján ugyanis nagyon sok múlik.

Egy másik, nagy horderejű ügyre is felhívtuk a figyelmet, a Budapesti Értéktőzsde ugyanis szeptember elején számos brókercég életét jelentősen befolyásoló döntésre készül.

A frank nyomasztja a fogyasztást

A kényszerű költségvetési hiánycsökkentő lépéseket a friss gazdasági adatok szintén alátámasztják: egyáltalán nincs ugyanis élénkülés a kiskereskedelmi forgalomban, sőt visszaesést láthattunk júniusban. A hosszú ideje gyenge lakosság fogyasztás egyik fő oka az, hogy a családok a svájci frankhitelek terheit nyögik, illetve továbbra is magas a munkanélküliségi ráta. Az év második felében lendíthet valamelyest a fogyasztáson a magánnyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése, de egy friss felmérés szerint például az emberek több mint fele megtakarítja majd a kézhez kapott összeg egészét, vagy egy részét. Az talán vigaszt jelenthet a frankhiteleseknek, hogy a szakértők közül sokan számítanak arra, hogy a következő fél évben gyengülni fog az alpesi fizetőeszköz.

A belső kereslet (fogyasztás, beruházások) tartós gyengélkedésében nagy szerepe van a bankok igen tompa hitelezési aktivitásának, illetve ezzel párhuzamosan az erőtlen hitelkeresletnek is. A jegybank friss felmérése szerint a kereskedelmi bankok továbbra is igencsak vonakodnak hitelt nyújtani, miközben egy friss PSZÁF-statisztika szerint minden idők egyik legjobb eredményét könyvelték el 2011 második negyedévében.

A keddi magyar jegybanki kamatdöntés (változatlan kamatszint) kimenetele egyébként nem, de az ahhoz társított kommunikáció (rövid távon esélytelen a kamatcsökkentés) meglephetett egyes elemzőket.

Romló külső környezet

Értékelési kritériumainak módosítása miatt a héten két fokozattal felminősítette Csehországot az S&P, ebből kiindulva pedig egyes elemzők felminősítést valószínűsítenek Magyarország kapcsán is. Ez nagyon jó hír lenne a kormány számára, bár erősen kérdéses, hogy a 2012-es költségvetés benyújtása előtt egy ilyen döntéssel valóban kijön-e a hitelminősítő.

A héten megjelent német és svájci konjunktúra-adatok a vártánál érdemben rosszabbak lettek, a gazdaságok jelentős lendületvesztését jelezték. Nemcsak ez, hanem például a görög helyzet újra forrósodása is hozzájárult a befektetői aggodalmakhoz a héten. A második görög hitelcsomag körül ugyanis továbbra is igen sok a kérdőjel, így a héten történelmi csúcs körülre emelkedett a görög csődkockázati mutatószám.

A hét egyik legfontosabb befektetési sztorija az aranyár hajmeresztő emelkedése (1900 dollár fölé), majd rendkívül nagy esése volt (1700 dollárig), amely után csütörtöktől már újra felfelé kapaszkodott a nemesfém árfolyama.

Amint egyik elemzésünkben rámutattunk: több szempontból is igen gyenge lábakon áll az amerikai gazdaság, nőtt a recesszió esélye, ezért különös figyelemmel várta a piac Ben Bernanke Fed-elnök pénteki beszédét. Az elmúlt hetek jelentős részvénypiaci esései után a hét közepétől nagy emelkedést mutattak az amerikai részvénypiacok, amelyet a túladottság természetes korrekciója okozott, illetve az a reménykedés fűtött, hogy Bernanke újabb monetáris élénkítő programra tesz utalást (végül nem tette). Az emelkedést még egy közepes erősségű amerikai földrengés sem tudta megakadályozni. Egy másik elemzésünkben arra mutattunk rá, hogy a történelmi tapasztalatok nem sok jót ígérnek az előttünk álló hetekre: a szeptember ugyanis rendszerint az év leggyengébb hónapja a részvénypiacokon.
Link