Sajnos nem vagyunk egyedül! A mocsok zsidó "velünk van"! A súlyos megállapítás, amely szerint Magyarország egyedül maradt, az elmúlt napokban bejárta a világsajtót. A külföldi média baloldali, liberális és konzervatív oldala egyaránt Magyarország önelszigeteléséről beszél. Az okokról és következményekről Boros Tamást, a Policy Solutions igazgatóját kérdeztük.

- A kormány nemcsak belpolitikai, hanem külpolitikai kérdésekben is erőpolitikát alkalmaz, a kompromisszumkeresés helyett sok esetben a tárgyalópartnerek legyőzését tekinti céljául - kezdi az elemző. Boros Tamás szerint, amíg a Fidesz erőfölényéből adódóan ez a stratégia a legtöbb esetben működik a határokon belül, addig a nyugati partnerekkel szemben egyértelműen kudarcra van ítélve.

Egyrészről a nyugati demokráciák az együttműködésre épülnek, nem pedig a konfliktusok élezésére, így értékeikkel, szokásaikkal ellenkezik Orbán Viktor magatartása. Másrészről, ha Magyarország sérti a nyugati demokráciák értékrendjét és - ne tagadjuk - gazdasági érdekeit, akkor semmilyen problémát nem okoz számukra a pehelysúlyú ellenfél legyőzése.

Boros rámutatott: fontos látni azt is, hogy a világpolitika az ázsiai országok erősödésével egy lehetséges átrendeződés előtt áll. Egyáltalán nem egyértelmű, hogy a nyugat-európai országok és Amerika dominanciája elvész-e, de az tény, hogy az ennek bekövetkeztével kapcsolatos idegesség növekszik nyugaton. - Ha egy ilyen helyzetben az euroatlanti szövetséghez kapcsolódó ország - Magyarország - elkezd szemezni mind demokrácia-felfogásban, mind gazdasági kötődések terén a kelettel, akkor nem várható, hogy megértő lesz az Európai Unió vagy az USA.

Az elemző különösen figyelemre méltónak tartja, hogy Orbán Viktornak úgy sikerült elszigetelnie az országot, hogy vele egy pártcsaládból származó vezetők irányítják Európát: Nicolas Sarkozy, Angela Merkel, Jose Durao Manuel Barroso mind-mind konzervatív politikus. Felmerül a kérdés: a kormányzati kommunikáció mennyiben
járult hozzá az ország rossz megítéléséhez?

- A kommunikáció és az elmúlt másfél év intézkedései közösen vezettek ahhoz, hogy Magyarország megítélése nemhogy 2006-hoz képest romlott radikálisan, hanem a rendszerváltás óta soha nem volt ekkora külföldi aggodalom az ország sorsa iránt - mutat rá Boros Tamás. Mint mondja, a nyugati értékrenddel egyértelműen szembe ment a visszamenőleges hatályú törvények megszavazása, illetve mindazon törvények összessége, melyek ciklusokon túl bebetonozták a Fidesz elképzeléseit és embereit az egyes hatalmi ágakba. Nem a ciklusokon átívelő kiszámíthatóság ezekkel a gond, hanem a Fideszétől eltérő értékrendek, elképzelések és a független szakértelem teljes negligálása.

Az elemző szerint nyilvánvaló, hogy a nyugati vállalkozásokkal, bankokkal szembeni intézkedések jelentős szerepet játszanak az ország elszigetelődésében. Kiemeli azonban, hogy nem önmagával a különadóval, a magánnyugdíj-pénztári befizetések "eltérítésével" vagy a végtörlesztéssel lépte át a kormány a Rubikont, hanem azzal, hogy mindezen intézkedéseket kiszámíthatatlan, oktrojált és törvénytelen módon hajtotta végre. Jól mutatja ezt, hogy a bankadó intézményét az IMF magyar delegációja nem ellenezte, és azt számos más országban is már bevezették.

A kommunikáció kapcsán Boros megemlíti: az sem segíti a kormány megítélését, hogy vezető politikusaik a legritkább esetben állnak szóba külföldi médiumokkal és nagykövetekkel. Amikor a médiatörvény elfogadása után láthatóan elkezdett romlani az ország megítélése, még nem volt visszafordíthatatlan a folyamat, de proaktív fellépést kívánt volna a vezető politikusoktól. Ehelyett az elzárkózást és a további provokálást választották a kormánytagok. Mindezen éles kijelentéseket nyilvánvalóan belföldi felhasználásra szánták, de a fejlett diplomácia és az internet korában az üzenetek - kis túlzással - előbb értek el a nyugati vezetőkhöz, mint a magyar választókhoz.

Az elemző felhívta a figyelmet, hogy a nemzetközi bizalom nem úgy működik, mint az összeadás, hogy ha egy éven keresztül mínuszban vagyunk, akkor egy évnyi pozitívummal nullára kihozzuk a helyzetet. A bizalom visszanyerése mindig jóval hosszabb folyamat, mint annak elvesztése. Ráadásul az ország 2006-ban már - a mainál jóval kisebb, de azért súlyos mértékben - sokat erodálta a megítélését. Mindazon befolyásos, világszerte több millió döntéshozót elérő újságok, rádiók és televíziók, amelyek ma Orbán Viktort autoriter vezetőnek nevezik, nemigen fogják a közeljövőben helyreigazítani magukat, akkor sem, ha a Fidesz irányt vált.

Jól látható, hogy míg a politikai elszigetelődés hidegen hagyja a Fideszt, addig a gazdasági elszigetelődés - melynek jelei a külföldi tőke beáramlásának csökkenésében, a leminősítésekben, az állampapírok iránti lanyha érdeklődésben és a forint gyengülésében mutatkoznak meg - érzékenyen érinti a kormányt. A gazdaság ráadásul gyorsabban reagál egy eseteges irányváltásra, mint a politika, így ha ezen a területen irányváltás történik, akkor 2014-ig javulhat a magyar gazdaság helyzete.

- Ha azonban a jogszabályi és gazdasági környezet kiszámíthatatlansága nem javul, illetve nincs megegyezés a magyar kormány, az Európai Bizottság és az IMF között, akkor államcsőd közeli helyzetig is eljuthat az ország idén - összegez Boros Tamás, a Policy Solutions igazgatója.

Forrás: Link