Akinek már ettől hányingere támad, ne fogja vissza magát, főként a központi zsinagóga előtt eleresztve gyomra tartalmát, ugyanis még ez a művelet nincs betiltva a Dohány utcában sem. (A „Dohány” más néven pénzt jelent.)
A cikk a hódmezővásárhelyi Lázár János miniszterelnökségi (zsidó) államtitkárt idézi, aki kijelentette: „törvényerőre emelkedik az emlékezés parancsa és a felejtés tilalma”.
A diktatúra tehát már kiteljesedik: nem csak azt határozzák meg, hogy mit nem szabad mondani, hanem azt is, hogy mit nem szabad elfelejteni.
Hogy a legalább hétmillió áldozatot követelő ukrán holodomor vagy a tízmillió áldozatot szedő belga kongói népirtás feledésének tilalma szintén törvényerőre emelkedik-e, azt Lázár elfelejtette megemlíteni.
További részletek: http://kuruc.info/r/7/111340/#ixzz2Ridkw6Au
http://kuruc.info/...
sorolom én - Hirosima, Nagaszaki - Drezda, meg stb. vagy
napjainkban történő ÉGŐÁLDOZATOK "elfelejtése" ugyan má - mocskok - ez már tényleg túlzás - olyan annyira, hogy valóban ott fogsz majd sírni ahol senki se lát - amint ahogy írtam és megjósoltam!
Meg akarják a büszkeségétől, az önérzetétől fosztani a magyar embereket. Olyan bűnért bocsánatot kérni , amit a most ebben az országban élő magyarok el sem követtek, nem más , mint a nemzet képenszarása, térdre kényszerítése. Az én nevemben ne kérjen bocsánatot senki a zsidóktól! A magyar emberektől kellene bocsánatot kérni, amiért a kolhozosítás miatt elvették a földjét először, most másodjára a gazdaprogrammal, és azért, hogy már eddig 70 éven át kárpótlást fizettettek velük, velünk el nem követett bünökért.
Jeruzsálem után Magyarországon is lesz siratófal!!!!!!
A kormány óriási felhajtást szervez 2014-re, a holokauszt hetvenedik évfordulójára. Többek között siratófalat építenek Olaszliszkán.
Az antiszemitizmus hazájában, azaz Magyarországon óriási a készülődés a holokauszt hetvenedik évfordulójára. A Népszabadság birtokába került dokumentumok szerint grandiózus tervei vannak a kormánynak arra, hogy 2014-ben, a hetvenedik évforduló alkalmából meghirdetett emlékévben méltóképp emlékezzen a holokauszt áldozataira.
Emléknap, emlékhely, emlékbélyeg
A kormány a közelmúltban határozatot fogadott el „a magyarországi holokauszt hetvenedik évfordulójához kapcsolódó megemlékezések és programok megvalósításával összefüggő feladatokról”. Néhány részlet már ebből is kiderül, például az, hogy Radnóti Miklós-emléknappá nyilvánítják november 9-ét (a költő halálának napját), a jelenleg használaton kívüli Józsefvárosi pályaudvar épületében létrehozzák a Holokauszt Gyermekáldozatainak Emlékhelye – Európai Oktatási Központ nevű intézményt, emlékbélyeget bocsátanak ki.
Az emlékév elméletileg 2014. január 27-től, a holokauszt nemzetközi emléknapjától kezdve a következő év január 27-ig tart, gyakorlatilag viszont tovább, hiszen a magyar-izraeli kormányülést 2015-ben tartják.
Holokauszt, mint összmagyar tragédia
Az előterjesztés szerint – annak érdekében, hogy az emlékév minél szélesebb körű hatást fejthessen ki a magyar társadalomban - érdemes arra törekedni, hogy a holokauszt minél inkább nemzeti, összmagyar tragédiaként jelenjen meg, és ne kizárólag a zsidóság tragédiájaként.
A Miniszterelnökségen készült koncepció szerint a következő intézkedésekre számíthatunk: tudományos konferenciák, kiállítások és kulturális rendezvények sorát szervezik majd, az Izraeli Filharmonikusok például a Művészetek Palotájában lépnek fel. Magyar túlélők és magyar – vagy Magyarországhoz kötődő – Világ Igaza-kitüntetettek részvételével világtalálkozót tartanak. Feltárják a deportálások és munkaszolgálat során elhunytakat rejtő tömegsírokat, elsőként a kőszegi Guba-hegyen lévőt – derül ki a Népszabadság információiból.
Augusztus 2-án, a roma holokauszt nemzetközi emléknapján átadják a helyreállított komáromi Csillagerődöt, az Országos Roma Önkormányzat közreműködésével emlékművet állítanak a cigány áldozatoknak.
Holokauszt-leckék a közigazgatásban dolgozóknak
Ahol lehetséges, emléktáblát avatnak az elhurcolt diákok és a gyermekmentő tanárok emlékére. A holokauszttal kapcsolatos ismereteket bevezetik a leendő közigazgatási szakemberek képzésébe a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Oktatási programok indulnak diákoknak és pedagógusoknak. Helyreállítják a sárazsadányi Zsidó Kereskedőházat. A sátoraljaújhelyi zsidó temetőben emlékhelyet alakítanak ki Teitelbaum Mózes csodarabbi sírjánál, akiről azt tartja a legenda, hogy megjövendölte Kossuth Lajos nagy államférfivá válását. 2014-ben a Rumbach Sebestyén utcai, a kőszegi és a szabadkai zsinagógát újítják fel, 2015-ben a debrecenit.
Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke szerint a Józsefvárosi pályaudvaron létrehozandó új intézményre azért van szükség, mert a Páva utcai emlékközpont mára kinőtte a rendelkezésére álló területet: a kutatás egyre nehezebben megoldható feladat a mostani körülmények között.
Siratófal Olaszliszkán
A közép-európai siratófalat a koncepcióban lévő indoklás szerint az egykori zsidó közösség emlékére alakítják ki. Feldmájer Péter hozzátette: a vészkorszak után elhagyatottá vált olaszliszkai zsinagóga állaga folyamatosan romlott, majd az építőköveket is széthordták. Csak egy fal maradt: egy képzőművészeti alkotással kiegészítve ennek felújításával hozzák létre a siratófalat.
Azt, hogy maga a program mennyibe kerül még nem lehet tudni, a kormányhatározat szerint az érintett minisztériumoknak most kell kidolgozniuk a költségvetést.
2013-ban tartotta meg alakuló ülését az Országházban a Magyar Holokauszt-2014 Emlékbizottság, amelynek feladata a magyar zsidóság deportálásának hetvenedik évfordulójáról történő megemlékezés előkészítése.
Lázár szerint elmaradt a bocsánatkérés
A bizottság elnöke, Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár köszöntő beszédében azt mondta: a kormány azért hozta létre a testületet, mert kiemelten fontosnak tartja a szembenézést és a bocsánatkérést, amely a kommunista diktatúra alatt elmaradt, az elmúlt huszonkét évben pedig felemásra sikerült.
Mint mondta, az állam felelőssége ebben speciális, hiszen a szörnyű tettek elkövetői között voltak magyarok, de akik elszenvedték, mindannyian magyar honfitársak voltak.
Fiatalok megszólítása a cél
Emlékeztetett arra: a zsidó szervezetek kezdeményezésének hatására döntött a testület létrehozásáról a kormány, a kabinet célja ugyanakkor nem az, hogy kijelölje a bizottság munkáját, azt akarja elérni, hogy civil kezdeményezések sokasága határozza meg a 2014-es megemlékezéseket. A legfontosabb feladatnak a fiatalok megszólítását tartja, de mint mondta, a tudomány világát is inspirálni kívánja a kabinet a múlt feltárásában, a zsidó szervezeteket pedig néhány vidéki, történelmi jelentőségű zsinagóga sorsának rendezésében támogatná.
Az emlékbizottság munkájában részt vesz többek között Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, több zsidó szervezet vezetője mellett Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke, valamint az Egyesült Államok, Izrael, Németország és Ausztria budapesti nagykövete.
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter azt kérte a bizottságtól, hogy munkája során ne csak a múltra koncentráljon, hanem arra is, hogy a múltból kiindulva hogyan taníthatók a felnövekvő nemzedékek.
Elégedettek a zsidók a kormánnyal
Balog Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzeti alaptantervben fontos szerep jut a holokauszt oktatásának, a tananyag kidolgozásában pedig jelentős támogatást nyújtottak a zsidó szervezetek. Jelezte, hogy ebből kiindulva a roma közösség történetének kidolgozásában is támaszkodik a tárca a cigány elit segítségére.
Feldmájer Péter (Mazsihisz) köszönetet mondott a kormánynak azért, hogy kezdeményezésükre létrehozta a bizottságot, mert, mint mondta, a Magyarországon élő mintegy nyolcezer holokauszt-túlélő számára fontos az együttérzés kinyilvánítása. Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke szerint 2014-ben minden településnek természetes módon kell múltja felé fordulnia. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a deportálások a mai határainkon túl is zajlottak. Szabó György, a Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány elnöke jelentősnek minősítette azokat a lépéseket, amelyeket a kormány tett a zsidóság irányába.
Mindenki elkötelezett
Ilan Mor izraeli nagykövet hangsúlyozta elkötelezettségét a bizottság munkája iránt, és közölte, országa kutató intézete is készen áll a magyar kormány munkájának segítésére. Eleni Tsakopoulos Kounalakis, az Egyesült Államok nagykövete is elismerését fejezte ki a kormánynak és aktív részvételt ígért a bizottság munkájában, Michael Zimmermann, Ausztria nagykövete pedig a nemzetközi együttműködés szerepét hangsúlyozta a holokauszt feltárásában és az emlékezésben.
Kommentáld!