Kenyérharc
Állami mentőöv csőd szélén álló megyéknek
Miért kell átalakítani a megyéket? A kormány ezzel a felelőtlenül gazdálkodó fideszes közlegényeit menti, vagy a rendszerbe kódolt összeomlást védi ki? Egy biztos: Orbán Viktor megállapodott a közgyűlési elnökökkel az intézmények és az adósságok átvételéről. Röntgen alatt Pest megye, a magyar önkormányzatiság állatorvosi lova.

Ami az Európai Uniónak Görögország, az hazánknak Pest megye. Némi túlzással így írható le a legnagyobb magyar megye pénzügyi helyzete, melynek csődjével mindenki tisztában van, de jobb társaságokban illetlenség nevén nevezni a gyereket. Ezért jelképerejű, hogy múlt hét hétfőn Orbán Viktor épp Szűcs Lajossal az oldalán jelentette be: 2012 januárjától az állam veszi át a megyei önkormányzatok intézményeit és felhalmozott tartozásait. A miniszterelnök partnere nemcsak a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, hanem a rendszer szinte összes válságtünetét felmutató Pest megye első embere is.

Nem mindenki támogatja a fojtogató adósságoktól való megszabadulást: a szocialisták azt vetették a 19 fideszes megyei közgyűlési elnök szemére, hogy felhatalmazás nélkül döntöttek az intézmények átadásáról. A kormányfővel politikai megállapodás született; a kérdést sarkalatos törvény fogja rendezni, az átadás-átvételről a jogi erővel bíró dokumentumokat az illetékesek majd a kormányhivatalokkal írják alá - szól az ellenérv.

Gáz, ebéd és tankönyv

Mi vezetett idáig? Tényleg a "rendszer" a hibás, vagy rossz vezetői döntések okozták, hogy a megyék az állam mentőövére szorultak? Akármelyik magyarázatot fogadjuk el, Pest megye példáját szemügyre véve nem kétséges: elkerülhetetlen volt a beavatkozás. Tavasszal időlegesen 18 oktatási intézményben kellett fedélzeti módszerekkel megoldani az ebédeltetést, miután a megyei önkormányzat több százmilliós tartozása miatt a közétkeztetést végző cég nem volt hajlandó kiszállítani az ételt. A tanévkezdés előtt pedig a tankönyves vállalkozók lázadtak fel, több iskolába a még kifizetetlen tavalyi tartozások miatt nem vitték ki a könyveket. Másutt kikapcsolták a gázt, augusztus végén pedig az elmaradt jussukért tüntető nevelőszülők járandóságát csak az államkincstár beavatkozásával sikerült folyósítani.

A mostani, nemcsak Pest megyére jellemző végelgyengülés gyökerei a rendszerváltásig nyúlnak vissza, amikor a megyék az oktatási, kulturális és szociális szférában úgy lettek intézményfenntartók, hogy a működtetéshez szükséges saját forrásokat csak részben kapták meg. De az igazi katasztrófa az elmúlt években következett be. Míg az állam által átengedett személyi jövedelemadóból és a különféle illetékekből 2006-ban még 10,8 milliárd forint, idén már csak 2,9 milliárd forint érkezett Pest megye számlájára. Ez az egyébként szintén csökkenő állami normatívával (8,1 milliárd) és az intézmények saját bevételével (2,3 milliárd) sem fedezi az iskolák, szociális otthonok, az idősellátási rendszer fenntartásának 15,9 milliárdos költségét. A mindennapi működés csak 2,6 milliárdos hitellel oldható meg, miközben beruházásokra, fejlesztésekre nem telik, és az adósságokat is törleszteni kell.



Az intézményfenntartás terhe

Bár a többi megye sincs sokkal jobb bőrben, megvan a magyarázata annak, miért éppen a gyönyörű klasszicista fővárosi vármegyeháza csendjét verték fel a leghangosabb botrányok. Pest három szempontból is kedvezőtlenebb helyzetben van 18 társához képest. Míg a többiek támaszkodhattak a nagyvárosok mankójára - egy ilyen település már csak presztízsokokból sem mond le egy intézményéről -, a közép-magyarországi régióban inkább az oktatási-szociális feladataiktól szabadulni igyekvő kisvárosok a jellemzőek. (Az egyetlen megyei jogú város, Érd maga is komoly gondokkal küszködik.) Márpedig a törvény szerint a megyének, ha az intézményt nem is, a feladatot kötelező átvennie a megszorult településektől.

Pest megye második gondja, hogy ő tartja fent a legtöbb intézményt, azaz szigorú pénzügyi logikával: a hiányt és az adósságot növelő egységet. Míg például Pestnek 18 szakképző iskoláról kell gondoskodnia, addig a második helyezett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének csak hétről. De az elsőség majdnem minden kategóriában megáll, legyen szó szociális otthonokról vagy gimnáziumokról. A térség harmadik sajátossága az ország szempontjából kedvező - ám a gazdálkodást ez megint csak hátrányosan érinti. Az 1,2 millió lakosú megyében a migrációs folyamatok miatt más térségeknél kevésbé meredek a demográfiai lejtő. Ennek következtében viszont az oktatási és szociális intézmények teljes kapacitással üzemelnek, szinte lehetetlen összevonással spórolni. A megye az elmúlt években egészen az intézmények tisztítószer-beszerzéséig ésszerűsítette gazdálkodását. A pesti megyeházán esküsznek, ennél jobban már nem lehet meghúzni a nadrágszíjat. Például az engedélyezett 136 főnél jóval kevesebben, 115-en dolgoznak a megyeházán. Kérdés persze azért így is marad: mindenképpen szükséges volt például a megyei fenntartású budapesti Szent Rókus Kórház megmentése 2008-ban? Ugyanis ez az intézmény az egyik legkomolyabb veszteségtermelő; igaz, azóta jelentősen átalakították a kórház működését.

Logopédusok hiteleznek

Szintén joggal merülhet fel, hogy eleve elrendelt volt-e a mostanra komoly fejfájást okozó banki eladósodottság. Az Állami Számvevőszék nem így látja. 2008-as jelentésében úgy fogalmazott: a megye nem kellő körültekintéssel bocsátott ki kötvényt és vett fel hiteleket. Nem mérte fel, miből fogja majd visszafizetni őket, magyarán a sötétbe ugrott. A számvevők állításának igazságtartalmát a megyeházán sem vitatják. Azzal védekeznek, hogy ebben az időszakban csökkentek radikálisan a bevételek, miközben a beinduló uniós pályázatokhoz szükség volt az önrészre, enélkül fejlesztésről álmodni sem lehetett volna. Ráadásul - szól az érvelés - idén Pest 1,3 milliárd forintot költ adósságszolgálatra, ami költségvetési főösszegéhez viszonyítva a megyék között nem a legrosszabb arány.

Pest azonban nemcsak bankoknak adósodott el, hanem kisbeszállítóknak is: például szerződéses logopédusoknak, érettségi bizottsági elnököknek. Noha az állam az intézményekkel együtt az adósságokat is átveszi, teljes visszafizetésre egyik beszállító sem számíthat. A miniszterelnök múlt heti szavaiból kiderült, januártól legfeljebb adósságrendezési eljárás lesz. Újabb homályos pont, hogy bár 2012 elején a megyék elveszítik intézményfenntartói funkcióikat, az új, területfejlesztésre összpontosító szervezet- és feladatrendszer majd csak a 2014-es önkormányzati választás után áll fel. Kérdés tehát, mivel foglalják el magukat a megmaradó apparátusok a két időpont között. Nem hivatalosan annyit tudni, a kormányhivatalok valószínűleg átveszik a szakmai munkát végző dolgozókat. A hivatalos válasz: mivel az EU 2014 és 2020 közötti költségvetési ciklusával kapcsolatos irányelvek már megjelentek, illetve alapjaitól kell újraépíteni a jelenleg többszintű területfejlesztési rendszert, bőven lesz munka az átállással. Még az is előfordulhat, hogy a két és fél év kevés lesz a felkészülésre.


Egy összeomlás okai

- Általában külső okokkal magyarázta a csődhelyzetet, noha emögött az ön átgondolatlan döntései is állhatnak. Legalábbis az Állami Számvevőszék 2008-ban szóvá tette a meggondolatlan hitelfelvételi gyakorlatot - vetjük fel Szűcs Lajosnak, a Pest Megyei Közgyűlés fideszes elnökének.

- Nincs ellentmondás. Folyamatosan csökkent a finanszírozásunk, uniós fejlesztések önrészére pedig végképp nem jutott. Ezért kényszerült bele a közgyűlés a kötvénykibocsátásokba, illetve a svájcifrank-alapú hitel felvételébe.

- Ezek szerint a közgyűlési többség mindig mindent a legjobban csinált.

- Szerintem 90-10 százalék arányban oszlik meg a felelősség a baloldali kormányok és köztünk. Lehet, hogy a mai eszemmel nem bíznám külsős cégre például oktatási intézményeink élelmezését, de több tucat konyha uniós szabványok szerinti felújítása meghaladta volna az erőnket. Nem vártunk a mentőövre: miközben feladataink sokasodtak, 7500-ról 5700-ra csökkentettük a dolgozói létszámot. Az elvonások ellensúlyozása azonban meghaladta erőinket, a kétmilliárd forintba kerülő gyermekvédelemre idén 1,3 milliárd forintot kaptunk.

- Eszerint a jobboldali kabinettel sem járt sokkal jobban. Ön fideszes képviselőként mégis megszavazta a 2011-es költségvetést.

- A 2011-es büdzsé a 2010-es kényszerű öröksége. Én több alkalommal, például már 2006-ban, majd a 2008-as nemzeti csúcson figyelmeztettem, hogy az önkormányzatokat nem lehet a végletekig préselni, ez a finanszírozási rendszer be fog dőlni. Most jutottunk el annak kimondásáig, hogy nincs tovább. Úgy látom, az állammal korrekt megállapodás született az intézmények és az adósság átvételéről.
Link