(A szélsőség azért az, mert nem lehet hozzászokni, kedves Lakatos, Kanalas és Tálas "meteorr-ológus.)
A nyári hónapokban bármikor előfordulhat hőhullám, ám augusztus huszadika után ez kevéssé jellemző. Legutóbb 1992-ben volt ilyen augusztus végi forróság, azt megelőzően 1954-ben – mondta lapunknak Lakatos Mónika meteorológus, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati szakértője. Az elmúlt száz év idősorai szerint az évszakok közül a nyári átlaghőmérséklet emelkedett a legjobban, ez esetben 1,2 Celsius fok a növekedés.

Félő, hogy mindenből a klímaváltozás vízióját szeretnék egyesek levezetni. Lehet érdemesebb volna száz évnél nagyobb elmúlt időszakot vizsgálni, hiszen a Föld történetében még az is egy pillanat csupán. Nagyon fontos volna eltalálni, hogy ha van klímaváltozás az felmelegedést, vagy lehűlést okoz-e az átlaghőmérsékletben, és hogy ez milyen mértékű és milyen tartósságú lesz. Van egy sor nemzetközi kutatás, ami éppen lehűlést lát lehetségesnek még ebben az évszázadban, erről alig közöl a média híreket, talán mert ezzel nem lehet zsarolni a közvéleményt. Pedig a lehűlés ugyanakkora veszélyeket jelent mint a felmelegedés, csak teljesen más reagálást igényel a felkészülésben. Talán az is érdekes lehet, hogyan lehetett "agyonhallgatni" azt a tényt, hogy a 2010. év az eddig mért legcsapadékosabb év volt Magyarországon, soha ennyi csapadék nem hullott (tudomásom szerint) mióta feljegyzések készülnek. Egy ilyen cikk végén a tárgyilagosság talán megkívánna egy olyan táblázatot ami feltünteti pl. június, július és augusztus napjainak hőmérséklet maximumait. Tekintettel arra hogy éppen a minap is egy 120 éves meleg rekord dőlt meg, vagyis volt már ilyen meleg kevesebb autó és kevesebb légszennyezettség mellett is. Véletlenül se gondolja senki, hogy én a környezetvédelem ellen lennék, de a környezetvédelmet ne riogatással hanem önmaga fontossága okán tegyük. Miközben próbáljunk meg a valóságos problémára felkészülni - ami felmelegedés vagy lehűlés -, mert ez valóban fontos lehet unokáink é
HIRDETÉS
Lakatos Mónika, meteorol...
Lakatos Mónika, meteorológia
Népszabadság - Reviczky Zsolt

– Néhány napja a Mecsekben Délkelet-Ázsiában honos, denevér méretű lepkéket fogtak. Számos más példát is lehet hozni annak igazolására, hogy állat- és növényvilágunk alaposan átalakul és nem tudhatjuk, hogy hol van ennek a folyamatnak a vége. Vagy tudjuk?

– Az ilyen jelenségek oka lehet a változó klíma. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által publikált globális klímaváltozási forgatókönyvekben előre jelzett változások és ezek hatásai nálunk is beigazolódnak. Sőt, a Kárpát-medence a globálisnál is intenzívebben melegszik. 1901 óta az éves átlaghőmérséklet csaknem egy Celsius fokkal emelkedett országos átlagban. A hosszú idősorok adatai szerint az évszakok közül a nyári átlaghőmérséklet emelkedett a legjobban, itt 1,2 Celsius fok a növekedés. Azonban ha csak az 1980 és 2010 közötti három évtizedet elemezzük, akkor már 1,5 Celsius fokos a nyári melegedés a becslések szerint. A magas hőmérsékleti szélsőségek gyakoriságának növekedése is alátámasztja a melegedési tendenciát.

– Az idei nyár is bővelkedett szélsőséges jelenségekben…

– … gondoljunk csak júliusra. A hónap első napjai jóval az átlag alatti hőmérsékleteket hoztak, majd ezt egy az átlagosnál több fokkal melegebb két hét követte – négy napon át harmadfokú hőségriadót rendelt el az országos tisztifőorvos –, amit újabb lehűlés követett. Ha majd valaki egyszer visszatekint az idei júliusra, akkor azt fogja látni az adatokból, hogy e hónap átlaghőmérséklete 0,3 Celsius fokkal marad el a sokévi átlagtól. Látszólag semmi extra, pedig nagyon is az volt. Az emberek emlékezetében attól függően marad meg meleg, vagy hűvös júliusként, hogy a nyaralásuk melyik időszakra esett. Az augusztus is hasonlóan hűvös napokkal kezdődött, majd huszonkettedike után jött a rekkenő hőség, tehát összességében eddig átlagosnak mondható.
Link