A legkülönbözőbb témákban nyújtott be fontos törvényjavaslatokat a parlamentnek a kormány szombat délután. Az országgyűlés elé került többek között az új közoktatásról szóló törvény, illetve a bedőlt lakáshiteleseket megsegítő Nemzeti Eszközkezelőről, valamint a civil szervezetekről szóló új szabályok, de a gazdák kárenyhítéséről és az átalakuló egészségügyi ellátásról is szó esik a benyújtott javaslatokban.

Ingyen tankönyv, minden nap testnevelésóra

A nemzeti erőforrás miniszter szombaton benyújtotta az új köznevelési törvényről szóló törvényjavaslatot. A dokumentum többi között rögzíti, hogy a tanév végén legalább hatvannapos nyári szünetet kell biztosítani, a tankötelezettség 16 éves korig tart, és tartalmazza a pedagógus-életpályamodellben elérhető fokozatokat.

  A modell 2013. szeptember 1-én léphet életbe.

A javaslat alapján a gyermek három éves korától kötelező óvodai nevelésben vesz részt legalább napi négy órában. Az óvodavezető a szülő kérelmére felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete, családi körülményei ezt indokolják. Az óvodába járás kötelezettsége 5 éves korig családi napköziben is teljesíthető lenne. A változás 2014 szeptemberétől lépne életbe.

A tankötelezettség hatéves kortól 16 éves korig tartana: a felső határ leszállításának legfőbb indoka, hogy a kötött iskolai rendszertől, a közismereti oktatástól elforduló, motiválatlan tanuló mielőbb átléphessen a munka világába - áll a javaslatban. Az elsőtől a nyolcadik évfolyamig az állam biztosítaná, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre. A térítésmentes tankönyvellátást első alkalommal a 2013/2014. tanévben az első évfolyamra beiratkozott tanulóknak, ezt követően felmenő rendszerben kell biztosítania az államnak.

A javaslat tartalmazza az osztálylétszámok minimumát és maximumát is, ez óvodában 13 és 25, alsó és felső tagozaton 14 és 27, gimnáziumban és szakközépiskolában 26 és 34, szakiskolában 16 és 28 lehet. A dokumentum szerint általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak. Az   a nappali rendszerű iskolai oktatásban mindennapos testnevelési foglalkozás lesz heti öt órában. Új elem, hogy a jövőben az érettségi vizsga megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása lesz.

Létrejön a Nemzeti Eszközkezelő

A kormány benyújtotta a parlamentnek a Nemzeti Eszközkezelő Társaságról (NET) szóló törvényjavaslatot. A Nemzeti Eszközkezelő a kormány ígérete szerint az otthonvédelmi intézkedések részeke. A most benyújtott törvényjavaslat szerint az eszközkezelő felállításának az a célja, hogy a magyar állam bizonyos feltételek fennállása esetén gondoskodjon a szociálisan leginkább rászoruló hiteladósok lakhatásának megvásárlásáról. A megvett lakásban a hiteladós és a vele egy háztartásban élő személyek bérleti díj fizetése ellenében továbbra is ott lakhatnak majd.

A törvényjavaslat szerint ezeknek a feladatoknak az állam a Nemzeti Eszközkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságon (a Nemzeti Eszközkezelőn) keresztül tesz majd eleget. A Nemzeti Eszközkezelőt  kormányhatározat alapján 2011. augusztus 29-én alapította meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.

Az indítvány szerint a hiteladós az ingatlanban maradhat bérlőként, s ha konszolidálódik a helyzete, visszavásárolhatja a lakást vagy az érintett ingatlant. Ennek érdekében a bérleti jogviszony ideje alatt a törvényjavaslatban meghatározott ideig a bérlőt visszavásárlási jog illeti meg.

Beteg-együttműködés és térségi tanács

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter újabb egészségügyi "salátatörvényt" nyújtott be szombaton, amelyben különböző egészségügyi tárgyú törvényeket módosítana. A tervezet egyik lényegi eleme, hogy májustól az egészségügyi régiót felváltja a térségi rendszer, a gyógyszerek támogatásánál pedig a "beteg-együttműködés" is számítani fog.

Az egészségügyi térségekben az egészségpolitika kialakításában közreműködő szerv az úgynevezett Térségi Egészségügyi Tanács lesz. A javaslat értelmében az egyes egészségügyi térségekben úgynevezett térségi egészségfejlesztési programot kell kidolgozni. A törvényjavaslat módosítja az egészségügyi rendszer működtetésében részt vevő szervezetek feladatait, megerősíti az állami szerepvállalást valamint újraszabályozza az ellátási területek kialakításának és módosításának szabályait.

A gyógyszerek támogatásában a jövőben számítani fog az úgynevezett beteg-együttműködés, vagyis a beteget büntetik, ha nem követi az egészségügyi szakember gyógyszerszedési, táplálkozási és az életviteli tanácsait. A betegszervezetekkel való kapcsolattartás fórumaként létrejön a Nemzeti Betegfórum, amelyet az adott betegségben szenvedőket képviselő társadalmi szervezetek alkotnak. A törvénytervezet szerint létrehozzák az egészségügyi adatokat tartalmazó Betegségregisztert, amelyben "személyazonosításra alkalmatlan módon" egy kapcsolati kód fűzi majd össze az ellátott beteg, az egyes ellátási események, köztük a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz rendelések adatait.

A javaslattal módosítanák az egészségügyi dolgozók ügyeletére vonatkozó szabályozást is. Ez alapján a heti 40 órás teljes munkaidőben foglalkoztatott egészségügyi dolgozó számára a rendes munkaidő terhére heti 16 óra egészségügyi ügyeletet az egészségügyi szolgáltató egyoldalúan is elrendelhet.

Új egyesületi forma a civil törvényben

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szombaton benyújtotta az Országgyűlésnek az egyesülési jogról, a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényjavaslatot - közölte Latorcai Csaba, a  tárca nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára. Latorcai szerint a törvényjavaslat egyszerűsíti a civil szervezetekre vonatkozó különböző gazdálkodási szabályokat.

A civil szektort érintő legfontosabb változások közül a helyettes államtitkár azt emelte ki, hogy a törvényjavaslat elfogadásával Magyarországon "kiteljesül" az egyesülési szabadság. Létrejöhet egy olyan új szervezeti forma, a civil társaság, amely "mindenfajta bírósági regisztráció nélkül", személyek közös elhatározása mentén alakulhat meg - mondta.
A civil szervezetek támogatási rendszeréhez a kormány javasolja, hogy az Országgyűlés hozza létre a Nemzeti Együttműködés Alapját. Ez az alap biztosítana a jövőben támogatást a civil szervezeteknek "egy rendkívül egyszerű pályázati rendszeren keresztül" - mondta.

Újfajta kárenyhítés a gazdáknak

Törvényjavaslatot nyújtott be a kormány a mezőgazdaságot érintő időjárási és más egyéb kockázatok enyhítésére, hogy a különböző csapások miatti károkban kockázatközösséget alakítsanak ki. A törvény szeretné megerősíteni a mezőgazdasági termelők öngondoskodásán alapuló felelősségét is - áll a javaslatban.

A törvényjavaslat szerint az új kockázatkezelési rendszer két pilléren nyugszik majd. Az első pillért a korábbi kárenyhítési rendszer megújított és kibővített változata jelenti. A második pillér az előzővel összhangban működő, díjtámogatással segített piaci biztosítási konstrukció lesz. Az új kárenyhítési rendszerben részt kell venniük azoknak a termelőknek, akik az adott évben egységes kérelmet nyújtanak be, és az igényelt támogatás alapjául szolgáló termőföldjük nagysága meghalad egy előírt méretet.

Módosulnak a szerzői jogra vonatkozó szabályok

A szerzői jogról, találmányok szabadalmi oltalmáról és egyéb védendő szellemi tulajdoni formákról szóló törvényeket módosít egy újabb kormányzati előterjesztés. A parlamentnek szombaton benyújtott javaslat kimondja azt is, hogy a jövőben egységesen a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal végzi a kutatást végző szervezetek K+F minősítését. A kiadott minősítés az iránymutató az adott kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatban igénybe vehető adókedvezmények esetében.

Az igazságügyi tárca által benyújtott módosítás a többi közt lehetővé teszi, hogy a szabadalmat kérő az angol nyelven megadott európai szabadalmak hatályosítását magyarul végezze el. Annak érdekében, hogy bizonyos vita nélküli szabadalmi ügyekben ne legyen szükség peres eljárásra, a javaslat lehetőséget ad arra, hogy a feltalálóra, a szerzőre és a szerzőségi arányra vonatkozó bejegyzés módosítását valamennyi érdekel fél egybehangzó nyilatkozatával is kérni lehessen. A számos technikai korrekciót is magában foglaló előterjesztés a szerzői jogról szóló törvény módosításával szabályozza a jogdíjból a jogkezelő által levonható összeg mértékét is.

Alig változik a szakképzési hozzájárulás

Benyújtották az Országgyűlésnek szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslatot. A javaslat szerint a szakképzési hozzájárulás (bruttó) összege továbbra is az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékalap 1,5 százaléka lesz.

A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett javaslatból kiderül, hogy nem változik jelentősen a szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezettek köre. A javaslat szerint a szakképzési hozzájárulás a szakképzési törvény, illetve a felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó tanuló, hallgató gyakorlati képzésének megszervezésével, vagy kizárólag a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) vezetett szakképzési hozzájárulás számlára befizetéssel teljesíthető. Az új törvény 2012. január elsején lépne hatályba.