Német? Nem mocskos zsidó? Egy golyót neki, ha kifizeti, oszt demokratikusan le van rendezve a nemzetközi joggal.
Németország növekvő számban "exportálja" külföldi öregotthonokba és gondozóházakba beteg és öreg állampolgárait, mert az emelkedő költségek és az ápolószemélyzet hiánya miatt egyre nagyobb gondot jelent hazai ellátásuk - írta csütörtökön a The Guardian című brit napilap. A cikk szerint Magyarországon több mint hétezer német nyugdíjas élt öregotthonban 2011-ben.

Bár szociális jóléti szervezetek élesen bírálják, sőt "embertelen deportálásnak" minősítik ezt a megoldást, a németországi öregotthonok várhatóan növekvő költségei és a német társadalom rohamos elöregedése miatt a külföldi ápolásra küldött emberek száma a következő években várhatóan tovább növekszik. Szakértők "időzített bombának" nevezik a problémát, és politikai beavatkozást sürgetnek.

A német öregotthonok már ma is csak külföldről - főként kelet-európai országokból - importált ápolószemélyzettel tudják részlegesen pótolni a krónikus munkaerőhiányt, de a rendszer még az így alkalmazott olcsóbb ápolószemélyzettel sem működőképes.

A Guardian összesítése szerint 2011-ben Magyarországon 7146, Csehországban több mint 3 ezer, Szlovákiában pedig több mint 600 német nyugdíjas élt öregotthonokban. Ismeretlen számú német nyugdíjast helyeztek el spanyol, görög és ukrán szociális intézményekben. Thaiföldre és a Fülöp-szigetekre is egyre több német nyugdíjas érkezik.

A brit lap megszólaltatott több nyugdíjas és tartós ápolásra szoruló, magyar, thaiföldi és görögországi otthonokban élő német állampolgárt, akik azt mondták, nem volt más választásuk, mert a költségek átlagban egy- vagy legfeljebb kétharmadát teszik ki a németországiaknak, és ezért a pénzért külföldön jobb minőségű ellátást kapnak, mint otthon.

A német szövetségi statisztikai hivatal adatai szerint mintegy 400 ezerre tehető azoknak az időskorú németeknek a száma, akik képtelenek megfizetni a hazai otthonok költségeit, és ez a szám évente 5 százalékkal nő. A németországi ápolás költsége jelenleg havi 2900-3400 euró, miközben a nyugdíjak stagnálnak. Az állami biztosítók és a betegpénztárak nyílt vitát folytatnak arról, hogyan lehetne a külföldi ápolást hosszú távon működő pénzügyi modellé átalakítani.

Ázsiában, valamint a kelet- és dél-európai országokban az ápolók bére és az egyéb költségek - mint például a mosás, a karbantartás és nem utolsósorban a telek- és építési árak - általában jóval alacsonyabbak, mint Németországban. Igaz, az Európai Unió jelenleg tiltja az állami biztosítóknak, hogy közvetlen szerződéseket kössenek külföldi otthonokkal, de ez a helyzet a cikk szerint valószínűleg változni fog, mert megoldást kell találni az öregedő európai lakosság problémáira.

Németország a világ egyik leggyorsabban öregedő társadalma, előrejelzések szerint a népesség 2050-re a jelenlegi 82 millióról mintegy 69 millióra csökken. Minden 15 ember közül egy, összességében hozzávetőleg 4,7 millióan ápolásra fognak szorulni, miközben az ellátási gondok tovább súlyosbodnak.

A munkaerőproblémák miatt sok német öregotthonban máris visszaesett az ellátás színvonala. Egy német szakértő szerint átlagban mintegy 53 perc jut egy ápoltra, beleértve az étkeztetést, és gyakran egy ápolónak 40-60 bentlakóval kell foglalkozni.

A német politikusok egyelőre igyekeznek "szőnyeg alá söpörni" a problémát - írta a The Guardian. Attól tartanak ugyanis, hogy szavazókat veszítenek, ha a választók azt látják, hogy az állami biztosítók külföldi ápolókat alkalmaznak kevesebb bérért a hazaiak kárára.
Link