Na akkor szedelőzködjünk csak, hátha költöznünk kell.

Potenciálisan lakható idegen bolygót fedeztek fel a Földhöz – csillagászati távlatokkal mérve – egész közel amerikai csillagászok. A bolygón a hőmérséklet se nem túl forró, se nem túl hideg, ezért folyékony víz, de akár élet is lehet a felszínén. A felfedezésről az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban jelent meg tanulmány.

A CJ 667Cc katalógusjelű bolygó mindössze 22 fényévnyire, a Skorpió-csillagképben található. Ennél közelebb csupán száz csillag helyezkedik közelebb a Földhöz – olvasható a space.com [1] űrkutatási hírportálon. A bolygó a csillaga lakhatósági zónájában kering, vagyis az égitesten a hőmérséklet se nem túl forró, se nem túl hideg, ezért folyékony víz, de akár élet is lehet a felszínén. „Az eddig felfedezett bolygók közül a CJ 667Cc az élet szempontjából az eddigi legbiztatóbb jelölt" – hangsúlyozta a kutatásokat irányító Guillem Anglada-Escudé, a washingtoni Carnegie Tudományos Intézet asztrofizikusa.

A kutatók az Európai Déli Obszervatórium, a Hawaii-n működő W.M. Keck obszervatórium, valamint a Chilében működő Magellan teleszkóp felvételeit elemezték. A csillagászok számításai szerint a bolygó tömege 4,5-szer múlja felül a Földet, így a szuperföldek kategóriájába tartozik. A bolygó 28 nap alatt kerüli meg csillagát.

Nagyon érdekes a bolygó csillaga is. A GJ 667C egy hármas csillagrendszer tagja, és az úgynevezett M-törpék osztályába tartozik. Tömege a Nap tömegének harmada. A GJ 667C körül keringő bolygó felfedezése meglepetésként érte az asztronómusokat, mivel a csillagrendszer vegyi összetétele egészen más, mint a Napé.

„Sokkal kisebb a hidrogénnél és héliumnál nehezebb elemek, a vas, szén és szilícium aránya, mint a Napban" – magyarázta Steven Vogt, a Sata Cruz-i Kaliforniai Egyetem csillagásza, a tanulmány társszerzője. A nehezebb elemekből alakulnak ki a bolygók, vagyis ilyen, vasban szegény csillagok esetében általában nem számítanak arra, hogy planétával rendelkezik.

Vogt szerint a Kepler bolygóvadász űrteleszkóp olyan égitesteket fedez fel, amelyek sok tízezer fényévnyire találhatók, és ahová sohasem küldhetünk egy űrszondát. „Mi inkább a közeli csillagokat vizsgáltuk, mivel a jelenlegi technológiával azokhoz küldhetünk űrszondákat. Ezek néhány évszázad múlva a felszínről küldenek majd képeket a Földre" – vélekedett a kutató.