Ki volt ez a ket IDIOTA kutato!!!Meglehetne tudni a nevüket es a cimüket?Miért nem az találják ki ,hogy mid azoknak akiknek ma magyarorszagon ÁLLAMI munkahelyeken es minden POLITIKAI vezetőnek a fizetés MAXIMUM 200 ezer forintlehet.Mivel szegény az orszag igy innen többet lehetne megtakarítani.Na ezekről a pénzekrol mikor es kik akarnak akar ÖNKÉNTES alapon jópéldát mutatni.Ezek a szarhaziak ingyen auto,benzin es még kitudja mennyi más juttatásba van reszük.Szegény országnak a vezetőinek is szegénynek kell lenni.Felháboritó ,hogy egyesek magyarországon $40 ezer dollart keresnek egy hónapba!!!Erről nem beszél se a jobbbbik se a balllik .Havonta milyen horibillis öszeget lehetne itt is megtakarítani.Kedves KUKATOK na itt kutassatok meg az édesanyatok vaginájába.

Nyugdíjért gyermek – csődbe megy a tb, ha nem születnek elegen
Járványszerűen terjed a gyermektelenség és az egygyermekes családmodell. Két közgazdász azt javasolja, vegyék el a gyermektelenek majdani induló nyugdíjának 40 százalékát. Érvek mellette és ellene, megmutatjuk, miért az utóbbiak az erősebbek.

A követ Szalai Piroska, a női foglalkoztatásért felelős miniszteri biztos dobta be az állóvízbe azzal, hogy a középosztály bébiboomjáról szóló munkaanyagába bevette a Botos-házaspár javaslatát. Botos Katalin, az Antall-kormány tárca nélküli minisztere és férje, Botos József, a rendszerváltás utáni első társadalombiztosítási főigazgató szerint véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy a nyugdíjat csak a munkában töltött évek száma és az egykori kereset határozza meg. Ez a számítási mód hazug, mert úgy tesz, mintha a járulékot a saját nyugdíjunkra fizetnénk. Pedig amit ma levonnak tőlünk, azt holnap már utalják is a szüleinknek, nagyszüleinknek. Egy fillér sem marad belőle, nemhogy a mi öregkorunkra, de a következő hónapra sem – állítják.

A nekünk járó nyugdíjat a gyerekeink állják majd, s összegét gyakorlatilag az határozza meg, hány utódot nevelünk. Nem személy szerint, hanem nemzeti szinten. Botosék véleménye mindjárt nem tűnik huhogásnak, ha rápillantunk a most 30 évesek termékenységi adataira. A 75 ezer 1980-ban született nő közül 36 ezer volt gyermektelen, és mindössze 18 ezernek volt legalább két gyermeke a negyedik X-be lépve.

A Heti Válasz „forintosította” (s kicsit kerekítette) bonyolult számításaikat, s úgy találta, a kétgyermekesek számára semmilyen változást nem hozna a javaslatuk. Ám a velük azonos ideig dolgozó és ugyanannyit kereső négygyermekesek (férfiak és nők egyaránt) 25 százalékkal többet kapnának, a háromgyermekesek pedig 15 százalék nyugdíjbónuszhoz jutnának. Ám még jelentősebbek a „büntetések”: az egygyermekesek nyugdíját 25 százalékkal vennék vissza, a gyermektelenek pedig közel 40 százalékkal kisebb időskori ellátást kapnának, mint a kétgyermekesek.

A mai harmincéveseknek viszont több mint háromnegyede a „büntetőzónában” tartózkodik: közel felük egyáltalán nem szült még (ez 40 százalékos nyugdíj-csökkentésbe kerülhetne), további 28 százaléknak pedig csak egy gyermeke van (-25 százalék nyugdíj). A demográfusok előrejelzése szerint az 1975-ösök (ma 37 évesek) 18 százaléka, az 1980-asok (32 évesek) 29 százaléka nem gondoskodna élete során utódról.

Legalábbis akkor, ha a magyar nők nem kezdik követni a nyugati trendet. Ám azt, hogyan döntött 13 ország 20 éves születési csúcsot, és milyen változtatásokra készül a témában a magyar kormány, megtudhatják a Heti Válasz június 21-i számából, amely csütörtöktől digitális formában elolvasható a digitalstand.hu oldalon.
Link