Magyarok lángosa: 1000 Ft. - Bösztörpuszta te drága!

Összefoglaló 1.

Bösztörpuszta egyszerre jó és egyszerre rossz. Viszont tiszta képet mutatott a mai Magyarországról

Hőség és a puszta. Sátrak, árusok, időnként egy-egy révedező tekintet, minta óriási búcsúban lennénk. Mintha a Magyarok Országos Gyűlése (a továbbiakban: MOGY), 2011-ben igazából nem az lenne, aminek meghirdették, és nem az együttlétről, az összefogásról, a szakrális megújulásról, s a tudásról szólna, hanem csupán; az üzletről. Vagyis a haszonról, a profitról.

Mozgalmunk és médiánk öt munkatársa és aktivistája volt kinn a helyszínen. Sikerült elég átfogó képet kapnunk a történtekről, eseményekről. Most, mikor összefoglaljuk a nyár eseményeit, leírjuk a pusztai megfigyeléseinket is - különös tekintettel arra, hogy a 2012-es MOGY szervezése már szeptember 1-én megkezdődik. 

 1. Az árfelhajtó tényező

Bevezetésképpen kezdhetjük azzal a ténnyel, hogy az úgynevezett "Bösztörpuszta" eredetileg nem is létezik. Helyi forrásaink szerint, akik igencsak ismerik az ottani viszonyokat, "Bösztör" nem más, mint Kunszentmiklós egy része, de a MOGY-ot nem ott rendezik, hanem onnan 4-5 kilométerre a pusztán, aminek az eredeti neve: "Nagyállás".

Azért "Nagyállás", mert régen ott pihentették a csordákat, nyájakat, mielőtt tovább hajtották őket nyugatra eladni.

Bösztörpuszta tehát egy kreált név, melyre az imázst felépítette az MSZ vezetősége, valamint azokat a rendszeres eseményeket, melyek nem mellékesen szép pénzt is hoznak.

Helyi forrásaink azt mondják; a környékbeliek között nyílt titok, hogy az egész rendezvénysorozat inkább a pénz, mit a szakrális együttlét körül forog. A MOGY rendezvényen belül kialakított "Magyarok Vásárán", ahol a magyar termelők, kézművesek és egyéb árusok mutatkozhattak be, egyes esetekben többe került a helypénz, mint például a Forma 1-en. 150-200 ezer forint árusonként. Bár, igaz, hogy az olcsóbb helyek más információk szerint csak 30 ezerbe kerültek. Egy mindenesetre tény: a magas helypénz, jelentős árfelhajtó tényezőként szerepelt az elkövetkező napokban. Ennek aztán az egyszerű magyar látogató itta meg a levét.

Egy közép-magyarországi hagyományőrző kézműves munkákat áruló asszony szerint, az egész MOGY nem szól másról, csak a "lehúzásról." "A vezetőség lehúzza az árusokat, az árusok meg a jónépet." - Egyre többen gondolják úgy, hogy ebben így nem kívánnak részt venni, ezért is esett vissza a rendezvény látogatottsága a 2008-as kezdetekhez képest.

Bár az árak azóta egyes esetekben a duplájukra nőttek. Csak a parkolás 500 Ft-ról 1000 forintra naponta (ha sátorral vagyunk 5000), de nem is ezt kifogásolták elsősorban munkatársaink, aktivistáink. Még a toalettért elkért 100 forintot sem, melyet minden egyes alkalommal ki kellett fizetni.

És még azt sem igazán, hogy az ott alvóknak problémás volt a tisztálkodás. De még az ivóvíz is nagy kincset jelentett a forró pusztában, úgy kellett sort állni a két langymeleg vizet csurgató csap előtt. (Ezt használta ki pofátlanul a zsidó vízárus, 600 Ft/l árat kérve a hűtött vízért. - De erről majd később.)

Hanem amit a legnagyobb problémának láttak önkénteseink az az volt, hogy most, amikor a magyar családoknak majdnem a fele (ha nem a háromnegyede) áll fizethetetlen tartozásai nyomán a tönk szélén, így felverni az árakat, nem is a pofátlanság, hanem már egyenesen a bűncselekmény számba megy.

2. A hatalom dicsérete

Úgy látszik nem is kell csodálkoznunk. Mert a MOGY vezetése bizony szó szerint elájult attól, hogy a helyszínre látogató két államtitkár is "vállon veregette" őket. Akkor most hogy is vagyunk? Mert ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a regnáló (és nem is kicsit cionista) hatalom megdicséri a Magyarok Szövetsége vezetését a MOGY megrendezése miatt? És ők ezt még örömmel is veszik a hatalomtól, sőt szó szerint elájulnak tőle?

Mi viszont feltehetjük a kérdést: ha ennyire fontos a Magyarok Szövetsége vezetésének a hatalom dicsérete, akkor hol is áll valójában?

Sok egyszerű résztvevőnek ez volt a véleménye. Elegük van nemcsak a hatalomból, a Fideszből, de az összes pártból is. Elegük van, de nagyon. És talán éppen ezért jött létre ez a rendezvény is, hogy eltereljék a figyelmet a valós problémákról. Erős a gyanúnk, hogy az egész rendezvény tele volt a hatalom szemeivel és füleivel. Különösen estefelé, amikor beszédesebbé váltak jónéhányan.

Amikor több fátyolos tekintet jött az emberrel szembe, mint józan, ez talán a társadalom állapotát mutatja. Mert ráadásul sajnos már dél körül is találkoztunk kapatos emberrel. Talán mégsem helyén való az egész napot bódulatban tölteni. Fásultan vánszorgó, eltompult, részeges emberek benyomását keltő csoportosulásokat lehetett látni a sütödék, italmérések és árusok körül. S a jelek szerint még tőlük is fél a hatalom. S ez számunkra igen beszédes.

Mindezeken kívül, a folyamatosan zajló előadásokon résztvevő emberek egy teljesen más szellemi dimenziót képviseltek, s bizonyították be óráról órára, s napról napra, hogy mégis csak a tudás és annak felhasználása az igazi jövő az országban.

Ám egyenlőre a cionista üzletpolitika nyomta rá a bélyegét az egész pusztára. Mivel a helypénz egybehangzó állítások szerint irreálisan magas volt, az árusok árai pedig követték ezt. Sokszor még ezen felül is rátettek, mert nemcsak a vezetés volt pénzéhes, hanem némely árus is.

3. Árak néhol az egekben

Már a hatalmas pusztaparkolóban is érzékelhető volt, hogy ez a rendezvény teljesen más, mint régen. Itt lehetett igazán észrevenni azt a tényt, hogy a "magyarországi zsidó elit" tagjai immár tömegesen állnak át az úgynevezett "nemzeti oldalra". Szép Jaguárokkal jöttek, az ifjú titán meg a pengevékony barátnőcskével ezerrel döngetett, beterítve porral mindenkit.

Bent a rendezvényen tipusos bróker és pénzügyi elemző arcok, fehér, vagy fekete magyar népviseletbe bújtatva, terjedelmes pereputty meg körülötte ugrál a porban, akárcsak ha a Negevben lennénk.

A vizet természetesen ők uralták, a tipusos vízárusok révén, mely látszólag magyar (és már 2005-ben kiemelt uniós támogatást kapott). Sátrában vizet árult, fél litert 300 Ft.-ért. Mégis megvették a szomjazók a méregdrága nedűt a poros hőségben. Vették a népek hűtött csapvizet, mint a cukrot.

A több tízezer emberre mindössze két vizes slag volt használatba állítva, melyekből gyengén csordogált a langymeleg kútvíz. Pozitív dolognak értékeltük, hogy a vizes slagok előtti sorokban nem volt tolongás, semmiféle fegyelmezetlenség, ez is csak az egyszerű magyar ember alapvető fegyelmét bizonyítja, hogy akkor sem lökdösődik, amikor szomjazik a napon.

De nem csak a hűtött palackozott csapvíz volt méregdrága, 600 Ft/liter, hanem szinte minden más. Elmondhatjuk, hogy a "Magyarok Vására" árai hihetetlenek és néhol horribilisak voltak. A magyar szegények kedvenc eledele, a lángos átlagára a több árusnál végzett számításaink szerint: 600 forint volt. Legolcsóbb a sima lángos 300 Ft, legdrágább a "Magyarok lángosa"; 1000 forintért.

A sajt: 3-4000 forintba került. Drágább volt, mint a mangalica szalámi. Bár kétség kívül csábító és különleges sajtok voltak.

Az itt látható képgalériában láthatók a helyszínen fotózott árak. >> ITT

4. Senki nem tette szóvá!

Tehát akkor lássuk még egyszer: a hőségben, a puszta közepén, ahol csak két szabad slag van, hatalmas sorokkal előtte, amikből langyos kútvíz folyik. A vízárusé pedig hideg és azonnal megkapható nedű; litere 600 Ft-ért. Majd háromszoros kenyér áráért. Ha azt mondom rá; "ügyes" finoman fogalmazok. Ízéről ítélve sima pesti csapvíz volt, kissé kesernyés a klórtól, bár a címkéje szerint különféle elektromos technológiáknak vetették alá. (Sic!)

Erre mondjuk azt, hogy a pesti csapvizet 600 Ft/liter áron adni... ügyes.

Hiányoltuk, hogy senki nem tette szóvá ott a tömegben; "Hogy képzelitek mindezt?" Mert Jézus ezt tette volna. Atyám földből folyó tiszta vizét, árusok prédájává teszitek? Micsoda nemzetiesség a tiszta vizet pénzért adni? Nem is kell hogy zsidó jöjjön ide, zsidók vagytok ti anélkül is!

Micsoda dolog az, hogy 600 forint egy lángos, és ezt a rendezőség nem teszi szóvá? Micsoda dolog az, hogy 3000-4000 forint egy kg. sajt és a szervezők ezt hagyják?

A Balaton partján csúcsszezonban a strandon, egy sajtos tejfölös lángos 350 forint! Egy hatalmas tál babgulyás, 750 forint kenyérrel és ajándék kísérő ágyaspálinkával. Mindez egy Balaton parti strandon ücsörögve.

A sajtról pedig: a boltban nagyjából 2000 forint egy kg jó minőségű sajt kilója. Ebből 500 forint csak az ÁFA. A szállításra és raktározásra számítsunk fel 150 forintot, és a kereskedelmi haszonra (mivel tudjuk a nagyker árat is) 600 forintot. Vagyis a termelő 750 forintért állította elő a sajtot, bár ebből még a nagyker haszna is lejön. Azt nem ismerjük, legyen 150 forint. Vagyis egy kg jó minőségű sajt 500 forintba kerül termelői áron!

És a nemzeti rendezvényen ezt 4000 forintért adják? A termelői sajtot! Ha így kellene az egymás közötti áruforgalmat bonyolítani, akkor azt kell mondjuk; zsidóval kell inkább üzletelni! Szégyen, sőt szégyen négyzeten! És ezeken a rendezvényeken beszélnek nemzeti összefogásról, egymás segítéséről? Micsoda egy pénzéhes társaság ez a magát nemzetinek nevező oldal!

Bárki bármit mondhat! Akármilyen szépeket nyököghet! Minden esetben a tények beszélnek. Jelen esetben az árak. Bort isznak és vizet prédikálnak. Az álnok barátoktól ments meg Istenem! Az ellenségeimmel elbánok magam is!

Mindezen kritikánk ellenére egy dolgot azért el kell ismernünk. A Magyarok Vásárán az elszállt árak ellenére megmutatkozott a magyar ember leleményessége és hihetetlen dolgozni és alkotni akarása. A kézzel készített édességek, a tanyasi élelmiszerek, sajtok, disznóságok, és tipikus magyar étkek, pl: a dödölle, ott készültek a szemünk előtt.

A fantasztikus termelői gyümölcs szörpök, lekvárok, a füstölt szalonna és a kemencében sült friss kenyér illata, jókedvűvé tett mindenkit, még azt is, akinek nem nagyon volt pénze tobzódni ezekben a földi javakban.

Megmutatták azt, hogy ennek a földnek az egyszerű népe mire képes, és mit fog majd tenni, ha megszabadította magát a mindenütt egyre jobban jelen lévő parazitáktól.

5. Az élőképek

A nagy élőkép, amiben több száz, vagy akár ezer ember is szerepelt, lovasok és gyalogosok, nem volt más, mint vegytiszta provokáció a Kisantant szomszédok számára. Nagy-Magyarország formában álltak fel a gyalogosok, körülöttük lovasok vágtattak, dübörgő dobszóra, - közben lelkesítőnek szánt narrátori szöveggel; "Hogy ezt mind meg kell védeni!"

Az élőképben, cionista érdekeknek megfelelően, elterelve a magyarok harci kedvét a belső parazitákról a szomszédaik felé: elsősorban a vágtató harci lovasok, huszárok, betyárok, s a hihetetlenül fegyelmezett alakzatban száguldó ősmagyar hucul lovasok keltette érzések, melyek akkor több ezer ember lelkét járták át a dübörgő dobszó segítségével, olyan felemelőek voltak, hogy még a kameráik mögött álló operatőröket is tűzbe hozták. Füttyögtek, hujjogtak a tömeggel együtt, ahogy a lovasroham elvágtatott mellettük, prüszkölő paripák, fojtogató porfelhő, és a dobszóval keveredett patadübörgés közepette.

Az élőképek képgalériája látható >> ITT

6. Az Új Biztonsági Koncepcióra senki sem gondolt

Azért is kell óvatosan kezelni ezt a kérdést, mert a szervezők teljesen naivan álltak hozzá az árusokhoz. Meg is kérdeztük az egyik szervezőt, hogy akik ételt és italt osztanak, teljesen megbízhatók-e?

Ő azt gondolta, hogy az egészségügyi dolgokra gondolunk, pedig nem. Tudatmódosító anyagokkal simán lehetett volna mérgezni azt a tömeget, az ételbe vagy a vízbe keverve. És az utóbbi hónapok tapasztalatai szerint ezt a lehetőséget is komolyan kell venni.

Persze van, aki azt mondja, hogy ez megint fölösleges összeesküvés elmélet.

De mi még emlékszünk arra, hogy mit regéltek Újpesten a nyolcvanas években a gyógyszergyári munkások; 1 pasztilla natrium cianid (gyufásdoboz fele nagyságú) - melyet akkoriban a Chinoin használt fel gyógyszergyártásra - egy ilyen pasztilla a víművek tartályaiban feloldva elég lenne egy egész kerület kiirtásához.

(És itt eszünkbe jut: vajon miért is őrzi a Fővárosi Vízművek telepeit az In-Kal?)

Ma Magyarországon bizony elképzelhető a víz és az élelmiszerek tudatos mérgezése is, s akkor még a higanyban gazdag génmódosított kukoricáról nem is beszéltünk!

Ennél reálisabb az esélye annak, hogy selejt minőségű, az egészségre csak hosszabb távon, nagyobb mennyiség elfogyasztása után káros élelmiszereket forgalmaznak.

Bár itt többnyire kistermelői élelmiszerek voltak jelen, amelyre nem jellemző az egészségre káros tartalom, de bizonyos alapanyagok, melyek ezekben jelen lehetnek, a multik termékei (búza, vagy kukoricaliszt, stb.), ezek tartalmazhatnak egészségre káros anyagokat.

7. Ébredés, amikor a baj az otthonodba jön

Az egyszerű magyar munkásember, alkalmazott és paraszt egyre jobban ébredezik. És itt már nyugodtan elhagyhatjuk a "Nagymagyarkodás" álságos világát. Munkatársaink és aktivistáink egyre inkább tapasztalják, hogy az emberek egyre jobban ébredeznek, és bizony már nem a menekülési útvonalakat vizslatják. Hisz hová is menekülhetnének, amikor a házuk meg van terhelve, a végrehajtó már kinézte magának - vagy a milliókat az aktatáskájukban hordó hitsorsosaiknak - nincs hová menniük, hát küzdeni fognak. Agyuk még a jogi megoldások lehetséges útjai körül forog, de ezt ők is tudják, hogy igazából reménytelenek, úgysem segítenek, legfeljebb időt nyernek, mert a jog végeredeményben a hatalmasok szolgálatában áll.

És - talán azért is, mert ezt tudat alatt érzik - szemeik ösztönösen már kapát, kaszát, a városiak a féltengelyeket, pajszereket keresik, hogy egyszer még utoljára birokra keljenek az otthonukat elvenni akarókkal. Ki tudja, mi lesz ezen küzdelmek kimenetele, egy azonban biztos: az elvett otthonokba beköltözőknek, a hódítóknak reményeik ellenére mégsem lesz olyan könnyű dolguk.

8. Végezetül

A fentebb leírt kritikák nem vonatkoznak a Magyarok Szövetségének minden tagjára, aktivistájára, szervezőjére. Nagyon sok igaz ember és jó szándékú hazafi van köztük, őket nem szándékozunk megbántani, sőt elismerjük tevékenységüket.

Az Ő magyarságot szolgáló munkájuknak értékét a hatalom is ismeri, persze ellenkező szemszögből, és tesz is ellene.

Az MSZ-nél (és ezzel együtt a Bösztörpusztai szervezőkkel kapcsolatban) is tapasztalható, hogy a segíteni akaró, valóban jó szándékú embereket a hatóságok felsőbb utasításra berendelik kihallgatásokra, házkutatást tartanak náluk, lépten-nyomon megnehezítik a dolgukat. Azokról az emberekről van szó, akik lélekben ellene vannak a gátlástalan pénzgyűjtésnek, a nyerészkedésnek, nem beszervezhetőek, vagy egyszerűen csak hazafiasabb gondolkodásúak.

A cionista ügynöki tevékenységre utaló jelek egyértelműek, néha egészen leplezetlenül nyilvánulnak meg, ezek miatt reméljük hogy hamarosan megtörténik a szakítás a pénzéhes csoportokkal, és végbemegy egy tisztulási folyamat. Ideje belátni: a kényelmes, biztonságosnak hitt, összeborulásos demokratikus út a halálos veszélyek, a hamis barátok és a nemzetvesztés irányába visz a zsidók vezetésével.

Jövőnk.info - Szabad Riport Tudósító Iroda