Győri Nemzeti Hírlap, 1938. szeptember 29.
Berlin, szeptember 28. Német TI. Hitler vezér és kancellár megbeszélésre hívta meg Mussolini olasz, Chamberlain angol, valamint Daladier francia miniszterelnököket. Az államférfiak elfogadták a meghívást. A megbeszélés szeptember 29-én délelőtt lesz Münchenben.
A Német Távirati Iroda ezzel kapcsolatban jólinformált körökből a kővetkező értesüléseket kapta: Mind az angol, mind a francia kormány újabb javaslatokat tett a cseh válság megoldására. Ezzel kapcsolatban Chamberlain felajánlottat hogy ismét békés megbeszélést folytat Hitler kancellárral. Ugyanakkor Mussolini is felajánlotta segítségét a haladéktalan megoldás érdekében. A cseh válság már a német előkészületekre való tekintettel sem tűr semmiféle halasztást, hanem határozott haladéktalan megoldást követel. Erre a körülményre való tekintettel és annak figyelembevételével, hogy az eddigi javaslatok nem feleltek meg a helyzet követelményeinek, továbbá attól a kívánságtól indíttatva, hogy még egy utolsó erőfeszítés történjék a szudétanémet területek békés átadásának elérésére, Hitler személyes megbeszélésre hívta meg az említett kormányelnököket. Remélhetőleg ez a megbeszélés az utolsó órában megegyezést hoz létre a szudétanémet vidéknek a cseh kormány részéről már elfogadott nyilatkozattal kapcsolatban azonnal életbeléptetendő intézkedésekről.
Daladier rádióbeszéde
Párizs, szept. 28. MTI. Daladier francia miniszterelnök ma este rádiónyilatkozatban közölte, hogy meghívást kapott, hogy holnap reggel találkozzon Münchenben Hitlerrel, továbbá Mussolini és Chamberlain miniszterelnökökkel. A meghívást elfogadta.
Daladier francia miniszterelnök szerda este 7 órakor a párizsi rádióban rövid beszédet mondott. Utalt arra, hogy a német kormány meghívására csütörtökön Münchenbe utazik. Ilyen fontos út előtt nem tartja célszerűnek bővebben nyilatkozni, visszatérése után a tanácskozásokról felvilágosítást ad. Hálával emlékezett meg a francia nép egységes magatartásáról. Beszédét azzal fejezte be, hogy azzal a tudattal utazik Münchenbe, hogy együtt érez és egyetért vele az egész Franciaország.
Háború vagy béke
London, szept. 28. MTI. Az alsóház ma zsúfolt padsorok előtt ült össze. Amikor Chamberlain miniszterelnök a terembe lépett, viharos taps fogadta. Két interpelláció elhangzása után Chamberlain emelkedett szólásra.
A londoni alsóház, 1938
Ma olyan helyzettel állunk szemben, kezdte beszédét, amilyenben nem voltunk 1914 óta. Júliusban megszakadtak azok a tárgyalások, amelyek a szudétanémetek és a kormány között folytak. Már akkor felmerült annak a gondolata, hogy Németország beleavatkozik a vitába. Az angol kormány három eljárás között választhatott. 1. Fenyegetés, hogy háborút indítunk Németország ellen, ha megtámadják Csehszlovákiát, 2. félreállunk és szabad folyást engedünk az eseményeknek, vagy 3. közvetítő megoldást keresünk. Nincsenek kötelezettségeink Csehszlovákiával, mert ilyenektől mindig tartózkodtunk (nagy éljenzés), második lehetőség sem felelt meg, maradt tehát a közvetítés. Ha Lord Runciman erőfeszítései nem vezettek sikerre, ez nem rajta múlt.
Szeptember 14-én rendkívül válságos helyzet állott elő, melynek során az a közvetlen veszély fenyeget, hogy a határon összevont német csapatok bevonulhatnak Csehszlovákiába, hogy megakadályozzák a további akciókat a szudétanémetek földjén és a cseh haderő és a szudétanémetek között folyó harcokat. Másrészt maga a cseh kormány is kénytelen volt elrendelni a mozgósítást, és ezzel a német fegyveres beavatkozás kihívását kockáztatta meg. Ebben az esetben a német bevonulás esetén Franciaország működésbe hozta volna a maga kötelezettségét, hogy köteles Csehszlovákiát megvédeni, ami európai háborúra vezetett volna, melyben Anglia Franciaország oldalán bonyolódhatott volna bele a háborba. Ilyen körülmények között elhatároztam, hogy megvalósítom tervemet, melyre mint végső eshetőségre gondoltam. Nincs ugyanis semmi kétség az iránt, hogy berchtesgadeni látogatásom akadályozta meg a fegyveres bevonulást, mire már minden előkészület megtörtént. Az első beszélgetés során észrevettem, hogy a helyzet sokkal jobban kiéleződött, és sokkal súlyosabb, mint gondoltam. Hitler udvarias, de teljesen határozott szavakkal megérttette velem, hogy a szudéta németeknek meg kell adni az önrendelkezési jogot, hogy visszatérhessenek a birodalomba, ha úgy akarják. Ha ezt nem valósíthatnák meg a saját erejükből, maga fogja őket hozzásegíteni, és határozottan kijelentette, hogy inkább hajlandó volna világháborút megkockáztatni, mintsem várjon.
Betörés Csehszlovákiába
Olyan erős volt a benyomásom, hogy Hitler a Csehszlovákiába való haladéktalan betörést tervezi, hogy kérdeztem tőle, miért engedte, hogy ezt az utat megtegyem, amikor világos, hogy hiába vesztegetem az időmet. Azt felelte, hogy ha azonnal biztosítékot adnak arra, hogy az angol kormány elfogadja az önrendelkezés elvét, kész annak megvalósítási módozatairól tárgyalni.
Chamberlain ezután kijelentette, hogy Daladier francia miniszterelnökkel és Bonnet külügyminiszterrel folytatott tárgyalásai során az angol és francia kormányt ez a kívánság vezérelte, hogy olyan megoldást találjanak, mely nem vezet európai háborúra. Megegyeztünk abban, hogy a cél elérését csak az önrendelkezői elv elfogadása biztosíthatja, ezért nyomatékosan felszólítottuk a cseh kormányt, hogy haladéktalanul járuljon hozzá ahhoz, hogy azonnal a német birodalomhoz csatolják mindazokat a területeket, melyeknek lakossága több mint 50 százalékban szudétanémet. Ami azt a közös biztosítékot illeti, hogy megvédjük Csehszlovákiát véletlen támadástól, az angol kormány ennek vállalásával teljesen új kötelezettséget vállalt. A cseh kormány azonnal és fenntartás nélkül elfogadta az angol és francia javaslatokat.
Sirovy miniszterelnök kormánya nem katonai diktatúra, és ez a kormány is elfogadta az angol és francia javaslatokat. Lengyelország és Magyarország, mondotta Chamberlain miniszterelnök, követelte, hogy kisebbségeik hasonló elbánásban részesüljenek. Az angol kormány tudomásul vette ezeket az előterjesztéseket, de jelenlegi összes erőfeszítéseit a szudétanémet probléma megoldására összpontosította, melynek megoldásától függ az európai béke vagy háború kérdése, azonban teljes mértékben felismeri az angol kormány a magyar s lengyel kormányok érdekeit. Hozzátette Chamberlain, hogy mozgósítási intézkedések történtek, és hogy a magyar hadsereg létszámát megkétszerezték.
Chamberlain ezután áttért godesbergi látogatására. Megmagyaráztam Hitlernek, folytatta, azokat a részleteket, amelyeket a francia kormánnyal együtt a területátadás és -kijelölés kérdésében létesítettünk és a vétlen támadás ellenjavasolt biztosítékokat. Kijelentettem, hogy nem kérek tőle biztosítékot, csak kérdezni akarom, hajlandó-e az új Csehszlovákiával megnemtámadási egyezményt kötni. Hitler azt felelte, addig nem köthet ilyen egyezményt, amíg a többi csehszlovákiai kisebbség nincsen kielégítve, de azóta a kötelezettséget határozottabb alakba öltötte és kijelentette, hogy ha ki vannak elégítve, akkor kész a javasolt biztosítékokhoz hozzájárulni.
Nem volt hajlandó elfogadni a többi javaslatomat, mert nézete szerint lassítják az eljárást és nagy vonalakban közölte velem azokat a javaslatokat, melyeket később emlékiratba foglalt, de a beszélgetés során nem említett időhatárt.
A ház meg fogja érteni, mennyire megdöbbentett ez a teljesen váratlan helyzet. Azt vártam, hogy ha Godesbergben újból felkeresem, csupán a magammal hozott javaslatokról fogunk nyugodtan beszélgetni. Átvettem Hitler emlékiratát és térképét, ebben találtam első ízben időhatárt. Ennélfogva rendkívül nyíltan beszéltem ez alkalommal. A lehető legnagyobb eréllyel.
Hitler álláspontja
Kijelentettem, hogy az okirat, melyet ultimátumnak minősítettem, mélyen fogja megrendíteni a semleges államok közvéleményét, és keserű szemrehányásokat tettem a kancellárnak, hogy semmivel se viszonozza a béke biztosítását célzó erőfeszítéseimet. Ez őszinte szavak ellenére, ez a beszélgetés barátságosabb módon folyt le, mint az összes előzőek. Hitler azt felelte, hogy igen nagyra becsüli erőfeszítéseimet, melyekért igen hálás, de azt hiszi, elég viszonzás ennek ellenében ez a tény, hogy elhalasztotta tervezett műveleteit és hogy javaslataiban egészen más határokat ajánl Csehszlovákiának, mint amilyeneket katonai összeütközés esetén adott volna. Mielőtt elbúcsúztam Hitlertől, a kancellár nagyon komolyan megismételte előttem azt a kijelentését, amely szerint ez az utolsó területi igénye Európában.
Hitler kijelentette, hogy csapatai nem fogják túllépni a térképen rajzolt vörös vonalat, feladatuk csak a rend fenntartása lesz, és szabad népszavazást fog tartatni, melynek eredményét tiszteletben fogja tartani, valamint hozzá fog járulni a maradék Csehszlovákia javára adandó nemzetközi biztosítékokhoz, de csak a kisebbségi kérdés elintézése után. – Ez megnyugtató kijelentés volt és a Hitlerrel való személyes érintkezés alapján kijelenthetem, meg vagyok győződve, hogy Hitler hiszi is, amit mond. Főként azonban azt látom, hogy sikerült a nehézségeket ismét bizonyos pontokra szűkíteni és elképzelhetetlen, hogy ezek a most már körülhatárolt nehézségek ne volnának tárgyalások útján elintézhetők. Ez a meggyőződésem olyan erős volt, hogy a következő újabb személyes üzenetet küldöttem Hitlerhez:
Levelének elolvasása után biztos vagyok benne, hogy Ön összes lényeges követeléseit háború nélkül is haladéktalanul megkaphatja. Kész vagyok azonnal Berlinbe utazni, hogy Önnel, valamint a cseh kormány kiküldöttjével, Franciaország és Olaszország képviselőivel együtt tanácskozzanak a megegyezésről, ha Ön is úgy kívánja. Nem hihetem, hogy hajlandó volna e probléma megoldásának néhány napos elhalasztása miatt felelősséget vállalni világháború megindulásáért, ami a civilizáció végét jelentené.
Hitlerhez intézett üzenetemmel egyidejűleg személyes üzenetet küldöttein Mussolini olasz miniszterelnökhöz is, amelyben kértem, képviseltesse magát a tervbe vett tanácskozáson és sürgesse Hitler kancellárt, fogadja el javaslatomat, mely meg fogja óvni mindannyiunk népeit a háborútól, én szavatolom a cseh ígéretek betartását, bízva abban, hogy egy héten belül teljes megegyezés jön létre.
– Erre az üzenetemre Mussolini miniszterelnöktől azt a választ kaptam, hogy utasította a berlini olasz követet, jelentse ki Berlinben, hogy Olaszország készen áll a Németországnak adott ígéret teljesítésére, azonban tekintettel az angol kormány kérésének fontosságára, Mussolini reméli, hogy Hitler legalább 24 órával elhalasztja azt az eljárást, melyről Hitler Horace Wilson előtt kijelentette, hogy ma délután 2 órára van kitűzve és ezzel lehetővé teszi, hogy újból megvizsgáljuk a helyzetet és békés megegyezést találjanak. Mussolininak a berlini olasz követ által közvetített üzenetére Hitler hajlandónak nyilatkozott a mozgósítást 24 órával elhalasztani.
Bármiként gondolkoztunk a múltban Mussoliniról, folytatta tovább Chamberlain, most bizonyára a Ház minden tagja üdvözölni fogja ezt a gesztusát. (Az alsóház itt megéljenezte Mussolinit.)
Chamberlain ezután így folytatta beszédét: Hitler az imént meghívott, hogy találkozzam vele Münchenben. Egyszersmind meghívta Mussolinit és Daladiert. Bizonyára örömtől repeső szívvel hallja a Ház minden tagja, hogy most ismét alkalom adódik, hogy a józan ész és a tanácskozás eszközeivel keressük a probléma megoldását, melynek elintézése már feltűnt a láthatáron.
Chamberlain ezután a Ház percekig tartó ünneplése közben helyet foglalt.
Atlee őrnagy az ellenzék munkáspárti vezére felszólalásában kijelentette, hogy az egész Ház örömmel üdvözli a miniszterelnök nyilatkozatát, amelyből kitűnik, hogy megakadályozható a háború.
A Ház ezután ünnepelte a miniszterelnököt és ülését hétfőre napolta.
Mary özvegy anyakirályné, aki szintén végighallgatta az ülést, könnyekben tört ki Chamberlain feltűnő bejelentéseinek hallatára.
Mit mondott Chamberlain a magyarokról
London, szeptember 28. MTI. Chamberlain miniszterelnök beszédének Magyarországra vonatkozó része szó szerint a következőképen hangzik:
Reméltük, hogy a szudétanémetek közvetlen problémáját ennél a pontnál nem fogja komplikálni a magyar és lengyel kisebbségek követelésének sürgetése. Ezek a kisebbségek azonban következetesen ugyanolyan elbánást követeltek, mint aminőben a szudétanémetség részesül. Az angol és francia javaslatok elfogadásának teljesítése következtében a lényegileg németlakta területek kiválása odavezetett, hogy a magyar és lengyel kormány hasonló követelést támasztott ama területek kiválása tekintetében, melyekben a magyar, illetve a lengyel kisebbség dominál. A londoni magyar követ és a lengyel nagykövet ilyen irányú előterjesztést tettek Prágában. Az angol kormány tudomásul vette ezeket az előterjesztéseket, azt felelve, hogy jelenleg minden erőfeszítését a szudétanémet kérdés megoldására összpontosítja, melytől Európa békéje és a háború kérdése függ. Megértjük a magyar és a lengyel kormány által a csehszlovákiai kisebbség érdekében kifejtett erőfeszítéseket, de reméljük, hogy a mostani súlyos helyzetben nem tesznek semmit, ami kiterjeszthetné a válság körét. A lengyel kormány határozott elégedetlenségét fejezte ki ezzel a válasszal. A magyar kormányt felbátorította a kormányzó látogatása Göring tábornagynál szeptember 20-án, továbbá a magyar miniszterelnök, a külügyminiszter és vezérkari főnök látogatása Berchtesgadenben szeptember 21-én. Mozgósítási intézkedések tétettek, hogy megkettőzzék a magyar hadsereg létszámát.
London, szeptember 29. (Havas) A Times a következőket írja: A csehek és németek között kitört heves faji vitát most a négy nagyhatalom tanácsa elé viszik. Ez a négy nagyhatalom képes arra, – ha akarja is – hogy nemcsak olyan igazságos megoldást találjon, amely rendezi a német követelések és a cseh aggodalmak ügyét, hanem amely végre előkészíti Európa rendszeres és módszeres újjáépítését.
A Daily Telegraph and Morning Post elismeri, hogy Chamberlain miniszterelnök kétségkívül kiváló személyes győzelmet aratott és hogy ezt a győzelmet meg is érdemelte. Szükségesnek tartja azonban, hogy az így elért megnyugvást bizonyos tartózkodással magyarázzák és ne tévesszék szem elől, hogy a válság egész folyamán a meghozott engedmények mindig csak az egyik oldalról származtak, míg a kihívó és zsaroló cselekmények mindig a másik oldalról jöttek. Chamberlainnek résen kell állnia, – nem szabad ellanyhulnia, hanem ellenkezőleg, továbbra is szilárd magatartást kell tanúsítania. Olyan sokat adtak már, hogy alig marad még valami, amit ki lehet szolgáltatni, ha azt akarjak, hogy a jövő Csehszlovákia életképes legyen, ügyelni kell arra, nehogy a müncheni értekezlethez fűződő reménységek csupán azzal az eredménnyel járjanak, hogy néhány hónap múlva újból feltámadjanak a mostani nehézségek.
A News Chronicle a következőket írja: Kétségkívül ma szilárdabban lehet reménykedni a méltányos béke megkötésében, mint két héttel ezelőtt. Azonban a müncheni értekezlet összetétele nem valami megnyugtató. Ez az értekezlet távol áll attól, hogy olyan nemzetközi jellege legyen, mint ahogy Roosevelt elnök ajánlotta. Szovjetoroszországot kihagyták és – ami még kevésbé bocsátható meg – Csehországot nem hívták meg. A valóságban a régi négyhatalmi szerződés éled fel újból, amely olyan kedves Mussolini szívének és amely könnyen olyan szervezetté alakulhat ki, amelynek az a rendeltetése, hogy Nyugat-Európát szembeállítsa Kelet-Európával. Egy ilyen értekezleten mérhetetlen felelősség nehezül Chamberlain és Daladier vállára. Most Németországon áll a sor, hogy engedményeket tegyen. A demokráciák többé nem hozhatnak engedményeket.
A Daily Herald osztozik annak a megnyugvásnak mélységes érzületében, amely szerdán felülkerekedett, de szintén sajnálja, hogy Csehszlovákia és Szovjetoroszország képviselői nincsenek jelen a müncheni értekezleten.
A Daily Mirror ugyancsak kifogásolja, hogy az értekezletre nem hívták meg Szovjetoroszországot és Csehországot. (MTI)
London, szeptember 29. (Magyar Távirati Iroda) A Times budapesti levelezője ismerteti a Prágában átnyújtott újabb magyar jegyzéket és hozzáteszi, hogy a magyar kormány a cseh választ nem találja kielégítőnek, mert egyáltalában nem számol azzal a magyar követeléssel, hogy a magyar kisebbség a többi nemzetiséggel egyenlő elbánásban részesül. Ha igaz az a hír, hogy Prága a hatályát vesztett Hodzsa-tervet akarja a magyaroknak ajánlani, e javaslat tárgyalása teljesen felesleges, mert ilyen ajánlat Magyarország számára elfogadhatatlan. Hozzáteszi a levelező, hogy Magyarországon nagy lelkesedést keltett Hitler beszéde, amelyet Csehszlovákia összes nemzetiségi kérdését a békés és méltányos megoldás felé vezető gyakorlati lépésnek tekintenek. Másrészt melegen dicsérik Chamberlain miniszterelnököt és fenntartás nélkül elismerik önzetlenségét és igazságérzetét.
Közli a lap a londoni magyar követség cáfolatát a mozgósítási híresztelésekről.
A Daily Herald a mozgósításról szóló Reuter-táviratot hozza.
12 ó., 25 p., 1459. szám
London, szeptember 29. (Havas)Több londoni lap diplomáciai levelezőjének és külföldi tudósítójának egybehangzó értesülése szerint, a müncheni értekezlet fő tárgya a francia-brit elgondolás szerint az lesz, hogy a német kormányt rávegyék a német emlékiratban megjelölt határidő elejtésére, ugyanakkor pedig olyan rendszert javasoljanak, amely lehetővé teszi azt, hogy a szudétanémet területekről a cseh csapatok fokozatosan kivonuljanak és oda a német csapatok ugyancsak fokozatosan bevonuljanak.
Egyesek szerint lehetséges, hogy a tekintélyi szempontok kielégítése céljából felhatalmazzák a német hadsereget, hogy jóformán haladéktalanul elfoglaljon bizonyos területeket, amelyek a határ tőszomszédságában fekszenek, de amelyek nem foglalnak magukban erődöket. A német katonaságot semleges csapatokból – esetleg francia és angol csapatokból – álló függöny választaná el a cseh katonaságtól.
Rajta lesznek azon is, hogy lehetőleg minél előbb meghívhassák a müncheni értekezletre a prágai kormány képviselőjét is.
A Daily Mail római tudósítójának értesülése szerint Mussolini és Ciano gróf olyan javaslatokat hoz Münchenbe, amelyek jóval meghaladják a csehszlovák probléma keretét. Rómában ugyanis remélik, hogyha ezt a problémát rendezték – ami olasz felfogás szerint 24 órán belül megtörténhetik – lehetőség nyílik arra, hogy nyomban hozzálássanak az általános rendezés kidolgozásához. A Ducénak az a szándéka, hogy határozottan ragaszkodik ahhoz, hogy már a müncheni tárgyalások során rendezzék a magyar és lengyel kisebbségek ügyét is. Ennek megtörténtével tervet szándékozik előterjeszteni a négy nagyhatalom együttműködéséről gazdasági és hadfelszerelési téren.
A Daily Mail maga is azt ajánlja, hogy semleges csapatokat bízzanak meg a rendészeti teendőkkel az átengedendő területeken. Hozzáteszi, hogy Olaszország hajlandó lenne ebben az expedíciós hadtestben együttműködni és Nagy-Britanniával együttesen szavatolni Csehszlovákia igazságos feldarabolásáért, valamint az új határokért. Állítólag azt a tervet is felveti, hogy az új államot kantonokra osszák. Valószínű továbbá, hogy Mussolini a spanyol kérdést is szóvá teszi. (MTI)
New York , szeptember 29. (Havas) A New York Herald Tribune foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy milyen álláspontra helyezkednék Észak-Amerika európai viszály esetében. Roosevelt elnöknek nagy gonddal és csodálatos lendülettel megszerkesztett felhívásai – írja a lap – elsőrangú fontossággal bírnak az Észak-Amerikai Egyesült Államokra. Ha a mostani válság még nem is oldódnék meg, ezek a felhívások mégis messzemenő következményekkel járhatnak. Roosevelt lépése nem csupán tényleges hozzájárulást jelentett a békéhez, hanem ugyanakkor megállapította a felelősséget is. Az amerikaiak szemében a felelősség a vitában álló ama felet terheli, amely nem akar tovább tárgyalni. Kétségtelen továbbá, hogy ha Hitler mindamellett világháborút idézne elő, ezek az üzenetek a szövetséges demokráciák számára hatalmas zálogát adnák Észak-Amerika rokonszenvének. (MTI)
(Kuruc.info)
Kommentáld!