Na végre egy mocskos tolvaj bandával kevesebb.

Az Aegon Nyugdíjpénztár küldöttközgyűlése várhatóan a magánnyugdíjpénztári ágazat jogutód nélküli megszüntetéséről fog dönteni, ezt javasolja a cég vezetősége - közölte az Aegon hétfőn.

A tagok az eddig felhalmozott megtakarításaikat átvihetik egy másik nyugdíjpénztárba, vagy visszaléphetnek - március 31-ig - az állami nyugdíjrendszerbe.

A lépést a magánnyugdíjpénztári szektort érintő megváltozott szabályozási környezettel, a biztonságos és tervezhető működtetés ellehetetlenülésével magyarázza az Aegon.

A közlemény hangsúlyozza, hogy a döntés nem érinti az Aegon önkéntes nyugdíjpénztári ágazatát, amely továbbra is változatlan feltételekkel kezeli tagjai vagyonát.

Az Aegon emlékeztet, hogy a 2011. december 30-án kihirdetett, Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény alapján a magán-nyugdíjpénztári tagok bruttó keresetéből levont 10 százalékos nyugdíjjárulék - a tagok magánnyugdíjpénztári számlája helyett - teljes egészében a Nyugdíjbiztosítási Alapba kerül. Ezzel a magánnyugdíjpénztárak elveszítették a működésükhöz szükséges bevételt, és így a magán-nyugdíjpénztári ágazat további fenntartása olyan plusz terhet jelentene a tagságnak, amely mellett a pénztári megtakarítás már nem lenne feltétlenül jövedelmező.

Az idén az Aegon már a második pénztárszolgáltató, amely a magánnyugdíjpénztára megszüntetéséről dönt. Az Erste Nyugdíjpénztár február 20-án jelentette be a magán-nyugdíjpénztári ágazat végelszámolással
történő, jogutód nélküli megszüntetésének kezdeményezését, a javaslatot ott is a közgyűlésnek kell jóváhagynia.

Az említett törvény alapján a magán-nyugdíjpénztári tagok március 31-ig kezdeményezhetik visszalépésüket az állami nyugdíjrendszerbe. Az állami pillérbe visszalépő pénztártagok a tagdíj-kiegészítésként befizetett összeget, valamint a reálhozamukat felvehetik, vagy önkéntes pénztárba, illetve a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számlájukra utalhatják.

A pénztárakat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség egy hónapja azt javasolta, hogy a maradás mellett döntő tagok működési célú adományokkal, önkéntes alapon járuljanak hozzá pénztáruk fenntartásához. Az így befizetett összeg, a tagdíjjal ellentétben a tag egyéni számláját ugyan nem gyarapítja, de biztosíthatja a pénztár működőképességét.

A pénztárszövetség a honlapján végzett kérdőíves felmérésre hivatkozva március 5-én azt közölte, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok majdnem háromnegyede nem tervezi a visszalépést az állami nyugdíjrendszerbe. Az összesen 1158 válaszoló 4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a visszalépést választja, míg 23 százalék bizonytalan volt pénztártagságának fenntartásában.

A nyugdíjrendszer átalakításával 2011-ben közel 3 millió magán-nyugdíjpénztári tag lépett vissza az állami rendszerbe és a volt tagoknak csaknem háromezer milliárd forintnyi nyugdíjcélű megtakarítása került az állami nyugdíjkasszába. A folyamat végére a magán-nyugdíjpénztári vagyon 244 milliárd forintra, a taglétszám 100 ezer főre csökkent.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összesítése szerint 2011-ben öt pénztár hagyta el a piacot, így a magánnyugdíjpénztárak száma az végére 13-ra csökkent.

A magánnyugdíjpénztárak a ráfordítások visszafogása ellenére veszteségesek: összesített működési eredményük 5,9 milliárd forintnyi veszteséget mutatott tavaly év végén. Vagyonuk piaci értéken 226,3 milliárd forint volt 2011. december végén.