Javában tart a pálinkafőzési szezon, a szilva és egyéb gyümölcspálinkák után sorra kerül a törköly is – a bérfőzdék, vagy az új törvény szerint engedélyezett otthoni lepárló kapacitásától függően. Ennek kapcsán utánanéztünk, hogy is állunk ezzel az új, forradalmi jelentőségű törvénnyel. Arra is választ kaptunk, egyáltalán miért főzhetünk pálinkát.

A kormány programtervében, az általuk nagy jelentőségűnek tulajdonított intézkedések között engedélyezte az otthoni pálinkafőzést (hivatalosan párlatkészítést). Az álságos, hazug vagy egyszerűen működésképtelen újítások  meglehetősen komolytalan „válságkezelő” programpont volt a szabad párlatkészítés. „Semmi nem lesz jobb, de legalább igyál magyar!” Mint kiderült, más célja is volt az intézkedésnek – de ez inkább az élelmiszer-egészségügyi, közlekedési bírságok, chips-, eb- stb. adó mellé sorolandó. Mert bizony az intézkedés hozadéka megint csak a sarc lehetősége.

A törvény szerint 50 liter 86 fokos párlatnak megfelelő mennyiséget főzhetünk le otthon. Magunknak, saját fogyasztásra. A lefőzött párlatot nemhogy eladni nem lehet, de tessék figyelni: még csak elajándékozni sem! Tehát vedd meg a nem olcsó lepárló berendezést, főzd le a fél-egy hektó pálinkádat (50 fokos párlattal számolva 86 litert), aztán igyad meg magad egy év alatt, a következő főzésig!

A lényeg pedig ez után jön: ha véletlenül nem bírsz heti másfél liter pálinkát bevedelni, és netán megfordulna a fejedben, hogy megszabadulnál egy részétől… Ez természetesen irónia, senki nem írja elő, hogy ki kell főzni és be kell nyelni az engedélyezett mennyiséget. Azt viszont a rendeletet kiötlők tudták nagyon jól, hogy aki kifőzi/főzeti a pálinkáját, az el is akarja adni.

Mivel az államvezetés nem kis kulimászban van, üres a kassza, a bírságok és fantáziaadók országa lettünk (a hitelrablás és kilakoltatások országa megtisztelő címek mellett). Mindent megbírságolni, adóztatni, ez pedig már a továbbfejlesztett változat: teremtsük meg a lehetőségét, hogy legyen mit bírságolni.

Egy borsodi férfit októberben ért tetten az adóhatóság, amint pálinkáját akarta értékesíteni. Egymillió forintos bírságra is számíthat. Az „üzlet” szerteágazó, mert a lepárló berendezések forgalmazásához hatósági engedély kell, aminek hiánya miatt már szintén szabtak ki bírságot.

Persze „van lehetőség” a párlat szabályos értékesítésére, csupán néhány feltételt kell teljesíteni. Először is a magánfőzőnek kistermelőnek kell lenni. Megfizetni a jövedéki adót, palack, zárjegy. Ezen felül már csak a saját gazdasága helyén folytatott vendéglátás, vagy falusi szálláshely-szolgáltatás a feltétel…

Érdemes a jövedéki adót is górcső alá venni. Az adót november elsejével emelték meg öt százalékkal, így most egy liter száz fokos szesz után 2900 forint jövedéki adót kell befizetni. Az ötven fokos párlatra számolva 1450 forint literenként. A szilvapálinka literje olyan 2500 forint körül megy, vidéken kevesebb, a vegyes gyümölcsért pedig nem is fizetnek annyit. Ha nem otthon főzzük, a bérfőzés olcsóbb helyen 500 forint. Plusz a tűzifa, plusz a fuvar. És akkor (ha minden egyéb feltételnek megfelelünk) fizessünk majdnem 1500 forint jövedéki adót. Azaz körülbelül a haszon nulla! És akkor a belefektetett munkáról nem beszéltünk. (Van olyan gazda, aki nemhogy gondosan ápolja gyümölcsfáit, aprólékos figyelemmel válogatja a cefrébe kerülő gyümölcsöt, de ki is magozza, ledarálja, stb.)

Igyál magyar – és fizess! Nos, ennyit a szabad pálinkafőzésről!

Bánfalvi Béla – Jövőnk.info